AZ ELENDER NÉV MAGYARORSZÁGON EGYKORÚ AZ INTERNETTEL. A KILENCVENES ÉVEK EGYIK PIACVEZETŐJÉNEK TULAJDONRÉSZÉÉRT SZÁMOS BEFEKTETŐ VERSENYZETT, A GYŐZTES PSINET-ET AZONBAN ELSODORTA A DOTKOM LUFI KIDURRANÁSA. EZ SZOLGÁLTATTA A LEHETŐSÉGET A JÓL MŰKÖDŐ CÉG VISSZAVÁSÁRLÁSÁRA, MAJD ÚJABB ÉRTÉKESÍTÉSÉRE.
Mi volt a társaság alapításának és eladása előtti életének története röviden?
Az Elender a rendszerváltáskor indult, a 90-es évek közepére érett, sikeres informatikai céggé nőtt, az Albacomp és az IBM mellett a három legnagyobb számítógépes márka egyike lett Magyarországon. A fő piacát, a számítástechnikai kereskedelmet megtépázta a Bokros-csomag nyomán kialakuló fekete kereskedelem, így az alapító tulajdonos, Lepp Gyula, új üzletágban gondolkodott. Az internetszolgáltatás lett az új húzóágazat, amely pár éven belül kizárólagos profillá vált. Egyéni előfizetők tízezreit, üzleti ügyfelek ezreit kötöttük a hálózatra. A Sulinet keretében több mint ezer magyar oktatási intézmény internetelérését is mi építettük ki a Matáv infrastruktúráján. Tőkét vontunk be, az Advent International ötmillió dollárt fektetett a további növekedésbe. Megvettük a kisebb helyi konku-renseinket és a Compuserve magyar szolgáltatóját is. Az ezredfordulóra – a Matáv mellett piacvezetőként – hétmilliárd forintos árbevételű céggé nőttünk. A tőkebevonás után hosszabb távra terveztünk, de heteken belül megjelent az első vevőjelölt, több mint húszmillió dolláros vételi ajánlattal. Pár hetes tárgyalás után a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy gyors megállapodást helyett, profi tanácsadó bevonásával versenyt hirdetnek. A stratégia bevált: a világ vezető szolgáltatói jelentkeztek be a cég megvásárlására, és harmincmillió dollár feletti vételárat értünk el.
Hogyan merült fel a cég eladása?
Az internetszolgáltatókért a tőkepiacon éles verseny alakult ki, minden szereplő a globális hálózatokban látta a jövőt. A NASDAQ szárnyalt, az Elender volt a térség legsikeresebb szolgáltatója, az értékelés kiemel-kedő volt. A többségi tulajdonos egyre inkább háttérbe vonult, más befektetések iránt is érdeklődni kezdett.
Ki volt a vevő? Milyen élmény volt a cégeladás folyamata?
Én akkor 28 éves voltam, vezérigazgatóként a részvények tíz százalékát birtokoltam, de a többségi tulajdonosok rám bízták a folyamat levezénylését. A CA-IB tanácsadócéget bíztuk meg, hogy segítsenek eladni az Elendert. Az angol befektetők támogatása mellett a magyarországi M&A szakma legjobb neveivel, Simor Andrással, Bajnai Gordonnal, Lantos Csabával, Ormosy Gáborral, Sarlós Balázzsal, Benke Ákossal, jogi oldalon pedig Forgó Zoltán irodájával dolgozhattam. Amerikai és európai távközlési és informatikai cégek versengtek Kelet-Közép-Európa legnagyobb független internetszolgáltatójáért. A legjobb ajánlattevő az egyik legnagyobb tengerentúli hálózattulajdonos, a PSINet volt.
Ti részei maradtatok a cégnek eladás után?
Az új tulajdonos szétválasztotta a céget. A magán-ügyfeleket kiszolgáló részleget inter.net néven, különálló vállalkozásként működtette. Az ottani vezető kiválasztása még az én feladatom volt, de utána nem volt befolyásom a működésre. A vállalati megoldásokra összpontosító Elender pedig PSINet Magyarország néven, de lényegében változatlan formában élt tovább. A vezetést és a csapatot megtartották, az integrációs szándék a pénzügyre és a műszaki megoldásokra korlátozódott. Pár hónap múlva felkértek, hogy – a magyar cég felügyelete mellett – vállaljam el a cég európai üzletfejlesztési alelnöki pozícióját Genfben. Igent mondtam, onnantól kezdve állandóan úton voltam, így a két korábbi helyettesemet, Berki Endrét és Graur Tamást jelöltem ki társ-vezérigazgatóknak, megtartva a cég elnöki pozícióját.
Mikor és milyen körülmények között merült fel a cég visszavásárlása? Mi volt a célotok a visszavásárlással?
A vásárlás után nem sokkal kidurrant az internetes részvények árfolyamát egekbe hajtó lufi, a Nasdaq-index egy év alatt 60 százalékot esett. A korábban bőséges finanszírozási források elapadtak, a hálózatba és cégvásárlásokba milliárdokat ölő PSINet kilátástalan helyzetbe került. A korábban még 120 dolláron jegyzett részvények pár hónap alatt 1 dollár alá estek. 2001. júniusban a PSINet csődvédelmet kért, 2002-ben pedig szétdarabolva értékesítették a cég részeit. A szemünk előtt füstölt el sokmilliárd dollárnyi vagyon, és hullott porba a cég vezetői által képviselt világmegváltó ambíció. Az európai menedzsment ennek tehetetlen szemlélője volt, az itteni leányvállalatok jól teljesítettek, de az üzlet nagy részét az amerikai és ázsiai eszközök tették ki. Tanulságos eset volt.
Milyen céget vettetek vissza? Mennyiben volt azonos az eladott céggel, és mik voltak a különbségek?
Az Elender kiváló állapotban volt, nyereséges üzletmenettel, stabil és profi csapattal. A működésünket nem érintette az anyavállalat csődje. Partnert kerestünk a visszavásárláshoz, ez pedig az akkor már Bajnai Gordon által vezetett Wallis lett. Végül az eredeti eladási ár töredékéért sikerült megállapodni 2002-ben az amerikai felszámolókkal a visszavásárlásról.
Milyen élményeid maradtak a visszavásárlás folyamatáról?
Gyors és egyszerű folyamat volt. A céget mi irányítottuk, jól ismertük.
Mi lett a cég későbbi története?
Visszekereszteltük Elenderre, a Wallis segítségével tovább növeltük, az időközben megerősödött webes üzletágat külön cégbe szerveztük, vásároltunk hozzá más érdekeltségeket, például az Index.hu akkori kiadóvállalatát. Két év múlva egy másik amerikai cégnek, a Magyarországon is működő, Törő Csaba által vezetett Eurowebnek adtuk el a szerzési érték sokszorosáért.
Ma visszaemlékezve: jó ötlet volt eladni, majd visszavenni a céget?
A csúcson jó eladni és a mélyponton jó (vissza)vásárolni, ez pedig nekünk sikerült. Nem mondom, hogy tudatosan terveztük minden mozzanatát, jó adag szerencse is kellett hozzá.
A eladási és vételi folyamatokból, azaz a tranzakciókból mik a fő tanulságok, amiket levontál magadnak?
Ha három fő tanulságot kellene megneveznem, az alábbiakat mondanám:
- Ha tőkebevonáskor nem is feltétlenül, de eladásnál mindenképp érdemes profi tanácsadót foglalkoztatni. Sokkal többet hozhat, mint amennyibe kerül.
- Minden tranzakciós szándék sikere a megfelelő időzítésen múlik.
- Az M&A (tőkebevonás, akvizíció, befektetés, kifektetés, részleges vagy teljes exit, visszavásárlás, szétválás, összeolvadás) „folyamatos jelen idő”, ugyanúgy része egy vállalkozás stratégiai érték-készletének, mint a jó termék, vagy a kiváló sales.
