Az ingatlan-átruházás hagyományos módjai mellett alternatív lehetőségként merül fel a jelenleg három adótörvényben is szabályozott, úgynevezett „kedvezményezett eszközátruházás” keretében történő ingatlan-átruházás is. Jelen cikkünkben e speciális tranzakciótípussal kapcsolatos jogi kérdéseket kívánjuk bemutatni.
Adózási előnyök
A „kedvezményezett eszközátruházás” koncepciója az Európai Unió Átalakulási Irányelvén alapul. Kedvez-ményezettnek minősülő üzletág-átruházások estén az átruházott vagyon nyilvántartási értéke és piaci értéke közötti nyereségjellegű különbözetet nem terheli sem társasági adó, sem különadó. Másrészről, bizonyos feltételek esetén, az ilyen ügyletek keretében átru-házott ingatlanok után vagyonszerzési illetéket sem kell fizetni.
Mi minősül kedvezményezett eszközátruházásnak?
A jogszabály szerint kedvezményezett eszközátruházás az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társa-ságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében. Az illetéktörvény az illetékmentesség feltételeként az előzőeken túlmenően néhány további kritériumot is megfogalmaz, így egyebek között az ingatlanoknak az átruházott vagyonportfólióban képviselt aránya tekintetében. Ha a kedvezményezett eszközátruházás definícióját a társasági jogszabályok nyelvére lefordítjuk, akkor ennek lényegében két ügylet felel meg: egy önálló szervezeti egységnek az átvevő társaságba apport útján történő átruházása vagy a szervezeti egység átruházása saját üzletrész átadása ellenében.
Cégjogi aggályok
A saját részvény (üzletrész) ellenében történő kedvezményezett eszközátruházás társasági jogi szempontból lényegében problémamentes. Az üzletág-apport megvalósíthatóságával kapcsolatban azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem egységes a cégbírósági gyakorlat abban a kérdésben, hogy egy üzletág mint eszközök és kötelezettségek összessége lehet-e egyáltalán apport tárgya. A társasági törvény vonatkozó rendelkezései értelmében ugyanis csupán eszközök vagy jogok lehetnek a nem pénzbeli hozzá-járulás tárgyai, kötelezettségek nem. A tekintetben pedig a társasági törvény nem ad útmutatást, hogy egy üzletághoz kapcsolódó kötelezettségek a cégjogi szabályok alkalmazásában megőrzik-e önálló kötele-zettség jellegüket és ily módon nem apportálhatóak vagy pedig úgy tekintendők, mint amelyek az eszközökkel együtt lényegében egy vagyontárgyat (önálló szervezeti egységet) alkotnak és ezért apportálhatóak. Ezért az üzletág-apportálás cégjogi megvalósíthatósága mindenképpen a cégbíróval történő egyeztetést igényel!
Megvalósítással kapcsolatos jogi kérdések
A kedvezményezett eszközátruházás megvalósítása során számos egyéb, jogi vonatkozású gyakorlati kérdés merül fel. Az üzletág-átruházás, a beolvadástól eltérően, a hatályos jogi szabályozás alapján nem eredményezi az átruházott üzletághoz kapcsolódó szerződések automatikus átszállását. Mindez azt jelenti, hogy az üzletághoz kapcsolódó szerződések átruházásához szükséges a szerződő felek jóváhagyásának beszerzése – amely egyik oldalról időigényes folyamat, másik oldalról pedig az átruházót rossz alkupozícióba helyezi. Másrészt, amennyiben az üzletághoz banki hitel is tartozik, az átruházás mindenképpen igényelni fogja a bankkal való egyeztetést. A bank a hozzájárulásért cserébe további biztosítékokat igényelhet. Kedvezményezett eszközátruházás esetén a munka törvénykönyvében szabályozott, úgynevezett munkáltatói jogutódlás intézménye lehetővé teszi, hogy az átruházott üzletágban dolgozó alkalmazottak munkaviszonyai azok megszűntetése, és az átvevő társasággal való újrakötése nélkül kerüljenek át az átvevő társasághoz. Ennek feltétele azonban egyebek között az, hogy az átruházó a képviselettel rendelkező szakszervezettel, vagy ennek hiányában az üzemi tanáccsal, vagy a munkavállalók által szervezett bizottsággal konzultációt folytasson le.
Összegzés
Fentiek alapján a kedvezményezett eszközátruházás keretében történő ingatlanszerzés az átruházás adózásilag hatékony módja. Ugyanakkor e tranzakciónak mind a megvalósíthatóságával, mind a megvalósításával kapcsolatban számos cégjogi és egyéb jogi kérdés körültekintő előkészítése szükséges, amely kapcsán a cégbírósággal, adóhatóságokkal, üzleti tevékenység jellegétől függően más közigazgatási szervekkel, és az üzletághoz köthető szerződéses partnerekkel való konzultáció is elengedhetetlen.
dr. Jalsovszky Pál / dr. Csővári István
