A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) és a portfolio.hu konferenciáján Bojár Gábor a Graphisoft alapítója beszélt vállalkozásról, cégeladásról és a kiszállás utáni életről. Bojár esete példaértékű, hiszen neki sikerült világszínvonalon versenyképes, eladható vállalatot felépítenie és abból a piac tetején kiszállnia. Mindezt még fiatalon. Így a vételár és visszanyert szabadideje segítségével meg tudja valósítani önmagát és számára olyan fontos ügyeket, mint a közelmúltban bejelentett aquincumi technológiai intézet. Az alábbiakban foglalom össze Bojár a konferencia közönségével megosztott tanait és kapcsolódó tapasztalataimat.


1. Az első ötlet mindig rossz
Általánosan elterjedt mítosz, hogy X vagy Y vállalkozó sikerét korszakalkotó ötletének köszönhette. A valóságban nem az ötletgazdák futnak be, hanem azok, akiknek sikerül egy ideából eladható terméket, vagy szolgáltatást teremteniük. ?A Graphisoft-nak az építészeti szoftver körülbelül a tízedik próbálkozása volt? ? mondta Bojár a konferencián.

Korszakalkotó ötlete mindenkinek lehet, a szűk keresztmetszet a megvalósítás. Nem a Microsoft alkotta meg az első operációs rendszert, web-böngészőt, vagy e-mail-klienst. Az első mikroszámítógépes oprendszert, a PC-DOS-t, az IBM alkotta meg, de a Microsoft MS-DOS lett az iparági sztenderd. Az első web böngészőt az Apple-től menesztett Steve Jobs, NEXT Inc.-je alkotta meg, a Netscape tette népszerűvé, mégis 2002-re a Microsoft Exploreré lett a piac 95 százaléka.

Az első e-mail klienst sem a Microsoft fejlesztette ki, hanem Dave Taylor a Hewlett Packardnál, 1986-ban. A siker kulcsa egyik esetben sem az innováció, hanem az ötlet jövedelmezővé, majd iparági sztenderddé tétele volt.

2. Azzal foglalkozz, amihez értesz
Gyakran megkapom a kérdést, hogy mibe fektetném a pénzemet. Ha valaki hajlandó aktívan kezelni befektetéseit, akkor a legnagyobb hozadéka az olyan invesztícióknak van, ahol szakmai befektetőként tudunk fellépni, vagy ahol a pénzen felül ?szinergia-értéket?, vagyis szaktudást, technológiát, kapcsolatokat is tudunk adni a befektetéshez. Persze, amihez értünk annak az árnyoldalát is ismerjük, ami csökkenti a beszállási motivációt. Könnyebb vakon, a szomszéd-füve-zöldebb alapon fialtatni a vagyont? de ilyenkor az esélyek ellenünk játszanak. Saját szakterületünkön keresve a lehetőséget ?laikus befektetőként? is várhatóan profi módon meg tudjuk majd ítélni az adott invesztíció kilátásait.

3. Ne a piaci lukat keresd
Nem a lefedetlen szolgáltatási területek kiaknázása a siker titka. A piaci fehér foltoknak különböző okai lehetnek: A piaci rés lehet, hogy túl kicsi ahhoz, hogy rentábilis legyen, vagy mások már dolgoznak a luk lefedésén, nagyobb technológiai, marketing vagy pénzügyi erőforrásokkal. Néhány hónapja találkoztam egy ?3D-s Wikipédiát?-t kifejlesztő vállalkozással, és azóta egy az övékéhez hasonló megoldás már fel is bukkant az online lexikon oldalain?

4. Tanulj elődeid hibáiból
A saját hibák a legjobb tanítók, de aki nem tud mások hibáiból is profitálni, az lemarad. Tanulmányozd szakmai elődeid, versenytársaid legjobb gyakorlatát és válaszd ki az általad is hasznosítható megoldásokat. A fejlődés fontos forrása más iparágak tanulmányozása, ahonnan úttörő, szakágadban versenyelőnyt biztosító megoldások kölcsönözhetők. A nagy stratégiai tanácsadócégek, mint a McKinsey, a Boston, vagy a Bain abból élnek, hogy az eltérő szegmensben működő vállalatoknál, és a más iparágakban felszedett know-how-t és megoldásokat adaptálják ügyfeleiknél.

5. Állj talpra a kudarc után
?Minden bukott kísérlet eggyel közelebb visz a megoldáshoz? mondta Edison az ezredik sikertelen villanyégő feltalálási próbálkozása után. Soichiro Honda szerint a siker 99 százalékban kudarcból áll. Churchill pedig a sikert úgy definiálta, hogy ?valaki az egyik bukástól a másikig úgy jut el, hogy közben nem veszíti lelkesedését?. John McEnroe szerint (bár ez a pályán nem így tűnt) a vereségek nem számítanak, ha mindegyikből tanulunk egy leckét. Thomas Watson, IBM alapító pedig azt tanácsolta a gyorsabb előmenetelre váró középvezetőjének, hogy ?bukjál gyakrabban fiam?.

A kiugró teljesítmény kiemelkedik a normából, tehát abnormális. Ez non-konformizmust kíván, amihez önbizalom, vagyis kudarc-állóképesség szükséges. Ha valaki újat akar alkotni, akkor időnként hibáznia kell, a bukdácsolás kódolva van. Veszíteni nem kellemes, de a közönség úgyis mindig rosszkor tapsol, így csak az számít, hogyan interpretáljuk magunknak a kudarcokat.

6. Építs csapatot
Sikeres vállalatot építeni lelkes és kompetens munkatársak megnyerésével lehet. Az ilyen embereket azok a vezetők tudják megtalálni és megnyerni, akik ennek a válogatós rétegnek vonzó vállalati kultúrát ajánlanak. Ezt tehetik filozófiájuk, szakmai tekintélyük, vagy integratív személyiségükön keresztül. A cég vezetője csak saját kompetens munkatársai vállain állva emelkedhet fel. Megvalósítani valamit nehéz; másokon keresztül megvalósítani még nehezebb ? de ez kell a cégépítéshez.

7. Győzni, mindenáron
Bojár szerint a sikeres vállalkozónak sportszelleműnek kell lennie. Győzni akarásra van szüksége, hinnie kell magában a legnehezebb pillanatokban is. Feladni tilos. Minél nagyobb a kihívás, annál nagyobb a mentális motiváció az áttörés eléréséhez. A versenytársak is motiválóként kell, hogy hassanak.

8. Ne akarj a szakmádnak megfelelni
A szakma az átlagot képviseli. Az átlag nem szereti tudni magáról, hogy középszerű, ezért próbálja megkérdőjelezni a kiemelkedőt. Ez az innováció fúrásában, az újító kiközösítésében manifesztálódik. A kiemelkedéshez újszerű megközelítés kell, ami természetszerűen idegen a szakmai mainstreamnek. Minél jobban köpködik, annál érdemesebb figyelni, hátha maradandó hatása lesz.

9. Kicsiből közepeset, ne nagyot
Bojár Gábor szerint a Graphisoftnál az alapítók hibáztak, hogy világméretű céget akartak építeni. Szemük előtt a Microsoft és a Dell példája lebegett, amelynek alapítói garázsból indulva építettek Fortune 500-as vállalatokat? de ez a kivétel, nem a szabály.
A vállalkozók komparatív előnye a vállalatok létre-hozásában és közepes méretig történő felépítésében van. Amint a ?bajnokok ligájában? focizik a cég, akkor már a multik emlőin szocializálódott profi zsoldosok kellenek a továbbépítéshez. A kinevelt sztárpalánta a Fradiból nem kerül be a világválogatottba.

10. Ne szúrj ki a gyerekekkel
Nem fair a gyerekekre hagyni a vállalatot, mert kicsi az esély, hogy pont szüleik teremtményében tudják majd megvalósítani magukat. A vállalat jobban jár, ha az alapító megkeresi a vállalat továbbvitelére legalkalmasabb utódot, és gyerekeit hagyja, had érvényesüljenek az indíttatásuknak megfelelő pályán, vagy építsenek saját céget. Számukra kisebb teher lesz egy induló vállalkozásban elkövetni a tanulási hibákat, mint egy értékes cég vagyonőrzésének mélyvízében kezdeni. Az önálló indulást segítheti a szülők által értékesített vállalatért kapott pénz egy része.

?Elég pénzt akarok hagyni gyerekeimnek, ahhoz hogy tudjanak valamit kezdeni, de annyit nem, hogy ne kelljen semmit csinálniuk? ? idézte Bojár Gábor a Microsoft alapító Bill Gates örökítési filozófiáját.

+1 Vérszagot éreznek a vállalkozók?
Bojár Gábor a jelenlévő befektetőknek is szolgált egy tanáccsal. Azt mondta, nem kell félniük attól, hogy a tőkebevonáskor a vállalkozónak is adjanak egy nagyobb összeget. A tőkebevonást rendszerint az motiválja, hogy az alapító gyorsítsa a növekedést és később nagyobbat szakíthasson a megmaradó 30-49 százalékos üzletrészéért, mint a tőkebevonáskor eladott részvényekért. A tőkeinjekció és egy cégépítésben jártas, iparágba beágyazott befektető segít a versenytársak ébredése előtt lefedni a piacot. Az alapító pénzkivétele a siker érzéséhez kell; visszacsatolás és jutalom az úton, motiváció a további küzdelmekhez.

Préda István, MB Partners