BARÁTSÁG, MÉRTÉKKEL

Közép- és Kelet-Európában egyre több, határokon átnyúló fúziós és felvásárlási ügylet valósul meg. Ilyen volt a Seyfor által a Revolution felvásárlása is, ahol külön érdekesség volt, hogy az eladói oldalon a Concorde MB Partners, a vevőin pedig a Redbaenk dolgozott – mindkettő az IMAP (International M&A Partnership) tagja. A tranzakció dinamikájáról és a közép-európai piac átalakulásáról Szot Márton (Concorde MB Partners) kérdezte a Redbaenk szenior kollégáit, Petr Sedlářt és Radek Schmiedet.

Amikor a bizalom egyszerre előny és kihívás

Különleges helyzet, amikor két IMAP-tag képviseli az eladó és a vevő érdekeit egy tranzakcióban. Gyakran dolgozunk együtt, de általában az asztal ugyanazon oldalán ülünk. Milyen érzés volt tudni, hogy a távoli kollégáik képviselik a másik fél érdekeit?

Petr Sedlář (P.S.): Paradox módon ez a helyzet az egész folyamatot egyszerre tette „keményebbé” és simábbá. Kemény tranzakcióra készültünk, mert tudtuk, hogy a Concorde MB Partners feszes, kompetitív folyamatot fog futtatni, megfelelő felkészültséggel. Ugyanakkor simábbá is vált, mert azonos szemlélettel dolgozunk a titoktartás, az átláthatóság és a gyorsaság terén. Már az első naptól világos határvonalakat állítottunk fel, szigorúan piaci alapon működtünk, de volt egy szakmai bizalmi alap is. Hozzá kell tenni, hogy a Seyfor tapasztalt, visszatérő vevő, így a munka jelentős részét maga is el tudta végezni.

A regionális M&A-piac napjainkban

A Revolution–Seyfor ügylet a régión belüli konszolidáció kiváló példája. Ti hogyan látjátok a régiós, határokon átnyúló tranzakciók általános trendjét? Inkább a régión belüliek (mint ez), vagy egyre élénkebb a kapcsolat Közép-Kelet-Európa és a világ többi része között?

P.S.: Mindkét trend erősödik, eltérő okokból. A régión belüli konszolidáció gyorsul azokon a területeken, ahol a méretgazdaságosság és a közös ügyfélkör kulcsfontosságú – gondoljunk a szoftver/ERP-re, akár tágabb értelemben véve az IT-ra, az üzleti szolgáltatásokra és az egészségügyre. A hasonló szabályozás és a kulturális közelség megkönnyíti a fúzió utáni integrációt, és ezzel kiszámíthatóbbá teszi az értékteremtést. Várhatóan a regionális ügyletek fognak dominálni az ún. platformkiegészítő felvásárlások esetében is. A régión túlnyúló, jellemzően Nyugat-Európát vagy Észak-Amerikát érintő tranzakciók évtizedek óta léteznek, de a tartalom változik. Ahogy a regionális közép- és nagyvállalatok növekednek, és egyre professzionálisabbá válnak, vonzó célpontot jelentenek az egyedi versenyelőnyökkel és erős technológiai képességeikkel – így ezek felvásárlása egy nyugati vagy távol-keleti stratégiai befektetőnek már nem csupán a helyi piacra jutás lehetőségét nyújtja.

A másik irányban, bár még kisebb volumenben, a regionális vevők technológiát, márkákat és piaci hozzáférést keresnek külföldön. Egyre több felvásárló vesz részt magabiztosan strukturált aukciókon Németországban, a Benelux államokban, és bizonyos esetekben Észak-Amerikában is. A kifelé irányuló tőke elsősorban a technológiai transzfer vagy a terjeszkedés lehetőségét keresi.

Cseh és lengyel tőke: megnyílik a világ

Magyarországról nézve úgy tűnik, a cseh gazdaság néhány lépéssel előrébb jár az európai, sőt egyes esetekben a globális gazdaságba való integrációban. Miért van az, hogy egyre több cseh és lengyel cég fordítja meg a tőkeáramlás három évtizede jellemző irányát, és vásárol fel cégeket Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában?

Radek Schmied (R.S.): A cseh és a lengyel gazdaságban is több strukturális ok járult hozzá ehhez a változáshoz. Először is, fontos a felhalmozott tudás és tőke. A csaknem két évtizedes nyereséges működés, a folyamatos növekedés megteremtette a szükséges mérlegeket – és az azokat kezelni képes menedzsmentcsapatokat – a külföldi terjeszkedéshez. Ez most különösen jól látszik a védelmi iparban, ahol erős a kereslet nyugat-európai/amerikai célpontok iránt. Sőt, tőzsdei társaságok esetében is találunk példát: a cseh Pale Fire befektetői csoport kontrollt szerzett a NASDAQ-on jegyzett Grouponban, majd ezt követően, saját tapasztalataikat felhasználva, úgy tűnik, újra a növekedési pályára képesek állítani a vállalatot.

Hasonlóan fontos tényező lehet a magántőke (private equity) térnyerése. Az érett PE-ökoszisztéma és a tranzakciók mellé álló bankok és hitelalapok versenyképes feltételekkel teszik finanszírozhatóvá a határokon átnyúló felvásárlásokat. A private equity alapokba beáramló források mára meghaladják azt a volument, amit a helyi piac önmagában képes felszívni, ezért az alapok külföldön is fektetnek be.*

Több esetben a sikeres generációváltás és a helyi piacok korlátolt mérete szintén hozzájárul a régióból kifelé történő tranzakciók erősödéséhez. Számos cseh/lengyel cég egyszerűen kinőtte a regionális piacát, érett és tettre kész menedzsmentek számára a felvásárlások jelentik a leggyorsabb utat a termékmélység, a tudás és a közvetlen disztribúció megszerzéséhez a nagyobb piacokon. Az évtizedek során kialakított, fejlett működési modellek szerepe sem elhanyagolható. A regionális nagyvállalatok, éppen a régiós piacok kis mérete miatt komoly tapasztalatot szereztek az akvizíciókat követő integrációban – például a cégcsoporton belüli megosztott szolgáltatások, a terméklokalizáció és a keresztértékesítés terén –, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb magabiztossággal tervezzenek és realizáljanak szinergiákat egy-egy felvásárlás után.

A Seyfor története kiváló példája a tudatos és fegyelmezett, esetükben az ERP és az üzleti szoftverek köré épülő „buy-and-build” stratégiának.

Csehország és Szlovákia: egyetlen praktikus tér

Az IMAP Csehországért és Szlovákiáért felelős tagjaként hogyan jellemeznéd a két ország viszonyát? Közös a történelmük, de mennyire aktívak ma a társadalmi és gazdasági kapcsolatok?

R.S.: Rendkívül aktívak és jellemzően zökkenőmentesek. Erős a diák- és munkaerő-mobilitás (főleg a Brno–Pozsony tengelyen), átfedésben vannak az ipari ellátási láncok (autóipar, gépgyártás, elektronika), és egyre mélyebben integrálódik az ICT-ökoszisztéma. Sok vállalat egy kereskedelmi régiónak tekinti a két piacot, közös menedzsmenttel és kétnyelvű csapatokkal.

M&A szempontjából ez több pozitívumot jelent a határon átnyúló ügyletekre nézve. A vevők célpiacai nagymértékben átfednek egymással, azaz egy cseh stratégiai befektető gyakran tekinti Szlovákiát természetes első lépésnek, és fordítva. A kulturális és nyelvi közelség miatt relatív alacsony az integrációs kockázat. Ehhez hozzávehetjük még, hogy a cseh korona stabilitása és a szlovák euró csökkenti az árfolyamkockázatot, és Csehország erősebb tőkehelyzete és tanácsadói/hitelezői bázisa gyakran biztosítja a finanszírozást az ilyen ügyletekhez.

Összefoglalva, a társadalmi kapcsolatok erősek és támogatóak, az üzleti kapcsolat mély, emiatt sok ügyfél számára Csehország és Szlovákia gyakorlatilag egy piacnak számít, teret nyitva a növekedéshez és konszolidációhoz.

* A regionális private equity alapokról szóló elemzésünket 2024. őszi számunkban, illetve az alábbi linken találják.