Egy cégeladáshoz idő kell, de az idő az ügylet legnagyobb ellensége…A folyamat elején idő kell ahhoz, hogy kitaláljuk milyen típusú befektetőknek ér legtöbbet a cég, és vonzóvá tegyük a vállalatot ezeknek a befektetőknek. Időbe telik, míg a kiszemelt befektetőket becserkésszük, felcsigázzuk, és becsalogatjuk. A legígéretesebb befektetők rendszeresen vásárolnak cégeket és lehet, hogy várnunk kell, hogy tudjanak az általunk ajánlott portékával is foglalkozni.


Az okos vevők gyakran szándékosan lassítják a folyamatot, hogy legyen idő tesztelniük a tervteljesítést. A tárgyalások is sokszor elhúzódnak, ha a feleknek idő kell, hogy megemésszék az üzletkötéshez szükséges kompromisszumokat.

A fenti lépések mind időigényesek és a befektetők sürgetése visszaüthet. Ha a vevő úgy érzi a tulajdonosoknak sürgős, akkor szándékos időhúzásra játszhat, hátha később olcsóbban, és jobb feltételekkel vásárolhat.

Azonban, ha a felek között megszületett az elvi megállapodás az idő hírtelen ellenséggé válik. Egy cégeladási egyezség általában törékeny kompromisszum eredménye, ami könnyen felborulhat, ha a felek korábbi feltételezései nem állnak már fenn. Ha a havi tényszámok a tervtől elmaradnak, akkor a vevő, ha túlteljesítik azt, akkor az eladó akarhatja újratárgyalni a megállapodást. Minél hosszabb idő telik el az egyezség és a pénzügyi teljesítés között, annál nagyobb az esélye, hogy valamelyik fél körülményei változása miatt meggondolja magát, vagy halasztja a megállapodást, gyengítve a megvalósulás esélyeit.

Ilyen halasztást kiváltó események lehetnek, ha például a vevőt felvásárolják, menedzsmentjét kicserélik vagy egy recesszió miatt stratégiát vált vagy befagyasztja a befektetéseit. A közelgő választások miatt az állami és önkormányzati vállalatok például már a múlt év végén leállították felvásárlási és cégeladási tevékenységüket és várhatóan nem is indítják majd újra, amíg az új döntéshozók be nem melegítették székeiket.

A felvásárlások másik legnagyobb halasztási (és meghiúsulási) forrása a banki finanszírozások csúszása vagy visszavonása. A 2008-as hitelválságot követően a bankok sok ügyfelüknek csökkentették hitelkeretét, törölve a tervezett felvásárlásokra szánt, le nem hívott összegeket. A 2008-ban hezitáló eladóknak, most akár éveket kell várniuk, míg a hitelből is vásárló alapok megint csúcsárat tudnak ajánlani cégükért.

Préda István, MB Partners