Beruházások finanszírozásakor két lehetőség közül választhat egy vállalkozás: belső vagy külső forrásból teremti elő a fejlesztéshez szükséges új finanszírozást.


Amennyiben a cég belső finanszírozásra támaszkodik, akkor a megtermelt nyereség egy része vagy teljes egésze nem kerül kifizetésre osztalék formájában a tulajdonosok számára, hanem azt visszaforgatják a fejlesztések finanszírozására. A külső finanszírozás esetén pedig banki vagy egyéb hitel/támogatás igénylésére kerülhet sor. Magyarországon a beruházásokat finanszírozni kívánó cégek 2014-ben kedvező helyzetben vannak az előző néhány évhez képest a külső finanszírozási lehetőségek széles tárházát tekintve. Mind a nemzeti bank által kezdeményezett kereskedelmi bankok számára olcsó forrást biztosító, kedvezményes beruházási hitelprogram (NHP 2), mind pedig a következő EU-s költségvetési periódusban a KKV-k számára elérhető támogatások viszonylagos forrásbőséget biztosítanak a magyar vállalkozások számára, amennyiben a kérelmező az előírt feltételeknek megfelel.

A következőkben az EU-s támogatások cégértékre gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg részletesebben. Az Európai Uniótól nyerhető támogatások vissza nem térítendőek, azonban az EU csak egy részét finanszírozza a projekteknek, így önerővel mindenképpen rendelkeznie kell a támogatást igénylő társaságoknak. A vissza nem térítendő támogatások minden esetben utófinanszírozásúak, ami komoly hatással van a cégek cash-flow helyzetére. A támogatást igénylő cégeknek képeseknek kell lenniük a projekt előfinanszírozására, akár önerőből vagy banki hitel segítségével. Az Európai Uniótól kapott támogatások esetén a cégértékre gyakorolt hatások vizsgálata során különbséget kell tennünk a működéshez kapott támogatások és a fejlesztéshez kapott támogatások között.

A működéshez kapott támogatások egy meghatározott tevékenység folyamatos végzését írják elő a cégek számára. Ebben az esetben egyéb bevételként kell elszámolni a — költségek (ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott — támogatás összegét. A cégérték számításánál számviteli szempontból így ez az összeg megjelenik a ‘vonal felett’, vagyis beleszámít az operatív nyereségbe (EBIT) és ilyen módon növeli a cég értékét. Ugyanakkor a pályázati bevételek egyszeri tételeknek tekinthetőek, ezért ha prudens módon kívánjuk meghatározni a cégértéket, akkor az értékeléskor a pályázati bevételek összegét célszerű levonni az eredményből, így a működéshez kapott támogatás nem eredményez közvetlenül cégérték növekedést.

Az Európai Uniótól kapható támogatások másik csoportját alkotják a fejlesztéshez kapott támogatások, ezek olyan vissza nem térítendő támogatások, amelyek a társaság hosszú távú fejlődését segítik elő és egy meghatározott fejlesztési cél megvalósítása érdekében kapja a nyertes cég. A vissza nem térítendő, fejlesztési célokat szolgáló támogatásokat rendkívüli bevételként kell elszámolni, tehát a cégérték számítása során ez az összeg nem jelenik meg a ‘vonal felett’, vagyis nem növeli az értékelés alapját képező operatív nyereség (EBIT) mutatót.

Ugyanakkor számviteli elszámolás szempontjából nehéz különbséget tenni az eltérő forrásból származó támogatások között. Az EU-s támogatások az operatív programok sajátosságai alapján határozzák meg a támogatási szerződés feltételrendszerét, de jellemzően nem írnak elő speciális számviteli elszámolási kötelezettségeket, csupán azt, ami minden támogatás esetén kötelező, azaz az elkülönült főkönyvi és analitikus nyilvántartás vezetését.

Vannak azonban olyan támogatások – főként államiak vagy önkormányzatiak -, melyek jogszabály alapján kaphatóak, s ezen jogszabályok tartalmaznak külön előírásokat a számviteli elszámolásokkal kapcsolatosan is. Ilyen típusú támogatások a mezőgazdasági ágazatban lehívható fejlesztési támogatások, melyekhez jogszabály (FVM, VM rendeletek) előírja, hogy a támogatás összegét tőketartalékba kell helyezni, melyre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja lehetőséget biztosít. Ez esetben a támogatásokat tehát nem a rendkívüli bevételek között, hanem a tőketartalékok részeként kell elszámolni a pénzügyi rendezéssel egy időben.

Ha a támogatás folyósítását feltételekhez kötik, akkor a tőketartalékban elszámolt támogatást át kell vezetni a lekötött tartalékba [Szt. 38. §-a (2) bekezdésének d) pontja], és egészen addig ott kell tartani, amíg a támogatási szerződés alapján visszafizetési kötelezettség fennáll. Ekkor a támogatás visszavezetendő a tőketartalékba a számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján. Fontos tudni, hogy a kapott támogatásból képzett tőketartalék megszüntetésére nincs jogszabályi lehetőség, amennyiben a fejlesztés eredményes. Ha a támogatás meghiúsul, a támogatást vissza kell fizetni, és a pénzmozgást a tőketartalékkal szemben kell elszámolni.

A fentiekből látható, hogy míg a működéshez kapott EU-s támogatások számviteli értelemben ugyan növelhetik a cég értékét, azonban a reális cégérték meghatározása során valójában sem a működéshez kapott támogatások, sem pedig a fejlesztéshez kapott támogatások nem számíthatók bele közvetlenül a cég értékébe. Ugyanakkor mégis azt mondhatjuk, hogy értékelési szempontból mindenképpen előnyös a támogatások igénybevétele:

  • A beruházás rendszerint a vállalkozás jövőbeli forgalmát vagy értékesítését és kedvező esetben akár piaci részesedését is növeli. A nagyobb forgalom nagyobb nyereségtömeget eredményezhet, optimális esetben a nyereség ráta is emelkedésnek indulhat, ami közép és hosszú távon pozitív hatással lesz a vállalkozás értékére.
  • Finanszírozási szempontból tekintve a vissza nem térítendő támogatásnak nincs kamatráfordítása szemben egy banki hitellel, azaz a társaság adózás előtti és utáni eredménye is magasabb lesz, ami áttételesen további visszaforgatható nyereséget, azaz cégérték növekedést eredményez.
Almási Levente
ügyvezető igazgató
Concorde MB Partners
levente.almasi@imap.hu
Delikát Zsuzsa
kutatási vezető
Oriens IM
zsuzsa.delikat@oriensim.com