A WALL STREET JOURNAL ÉS A NEW YORK TIMES BESTSELLER KÖNYVÉNEK TÉMÁJA SOK VÁLLALKOZÁS SZÁMÁRA TARTOGAT HASZNOS TANÁCSOKAT, HISZEN AZT VIZSGÁLJA, HOGY MIKÉNT VÁLHAT EGY KIS VÁLLALKOZÁS SIKERES NAGY CÉGGÉ. A KORÁBBI ÜZLETI SZAKIRODALOM KÉT FŐ TÉMÁRA KORLÁTOZÓDOTT: (1) TANÁCSOK KIS VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONOSAINAK, ILLETVE (2) VEZETÉSI ÉS SZERVEZÉSI PRAKTIKÁK, A LEGNAGYOBB VÁLLALATOKRA FÓKUSZÁLVA. KEITH R. MCFARLAND AZONBAN EGY TELJESEN ÚJ VÁLLALATI ÉLETSZAKASZT VETT GÓRCSŐ ALÁ, S EGYEDÜLÁLLÓ MÓDON A KISVÁLLALKOZÁSBÓL NAGYVÁLLALATBA VALÓ ÁTTÖRÉS NEHÉZSÉGEIT ÉS PRAKTIKÁIT MUTATJA BE, JELENTŐS ŰRT TÖLTVE BE AZ ÜZLETI SZAKIRODALOMBAN.

McFarland egy empirikus kutatásokból, interjúkból és helyszíni vizsgálatokból álló átfogó tanulmány elvégzése által vizsgálja a kisvállalkozások áttörését, megmutatva, hogy az áttörés sikere egyértelműen azonosítható stratégiákkal és készségekkel társul, melyeket bármely vállalat megvalósíthat. Kutatása során a szerző kilenc sikeres áttörést végrehajtó amerikai vállalatot azonosított, melyek példaként szolgálhatnak más vállalkozások számára. Ezen vállalatokat vizsgálva a szerző lépten-nyomon olyan meglepő következtetésekre jutott, melyek sok szakértő korábbi, áttörő vállalatokról való gondolkodását megcáfolták. Alább pár kiemelendő meglepő következtetés:

  • Nem szükségszerű, hogy a legjobban teljesítő vállalatok a trendi iparágakban tevékenykedjenek. Tévhit, hogy csak a „szexi” iparágakban (pl. technológia) tevékenykedő vállalatok érhetnek el áttörést. A kilenc azonosított vállalatból mindössze három technológiai vállalat, míg a többi kevésbé újszerű iparágakban tevékenykedő cég, például csavarkereskedő cég, motorosszán-gyártó társaság, vagy bérszámfejtő cég.
  • Nem mindig kifizetődő a bevált modellekhez kötődni. Az azonosított vállalatokról mind elmondható, hogy szükség esetén nem féltek üzleti modellt vagy akár piacot váltani, még akkor sem, ha az új piacon erősebb versenytársakkal kellett szembe nézniük.
  • Nem rendkívüli emberek kellenek, hanem olyan környezet, amelyben az átlagos emberek rendkívüli dolgokat tudnak véghezvinni. Az áttörő vállalatok mindegyikére igaz, hogy nem a rendkívüli, de drágán foglalkoztatható embereket keresték, hanem erőforrásaikat a rendkívüli környezet megteremtésére fordították.
  • Nem számít, hogy a vállalat vezetői mely iskolákban tanultak. Az azonosított vállalatok példája jól mutatja, hogy a vezetők sikerét nem az iskolázottságuk határozta meg, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan látják a világot, és a látottakat miként interpretálják a mindennapokban.
  • Nem létszükség a külső finanszírozás a kezdeti időszakban. A kilenc vállalat közül egyik sem vont be kockázati tőkét, sőt több vállalatot is visszautasítottak kockázati tőkebefektetők a kezdeti időszakban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a megfelelő időpontban történő külső finanszírozás bevonás ne válhatna a cég javára.
  • A siker egyik kulcsa, hogy a munkavállalók hogy érzik magukat a munkahelyükön. Számos vállalat több ízben is elnyerte a Fortune Legjobb Munkahely címét. Ezekben a vállalatokban a kellemes munkakörnyezet kialakítása nemcsak a HR-osztály feladata volt, hanem a felsővezetők is aktívan részt vettek annak megteremtésében.

A felsorolt következtetések csak egy töredéke annak, melyet a szerző kutatása során azonosított. Végül a tanulságok sokaságának rendszerezésével McFarland az alábbi hét pontban foglalta össze az áttörés receptjét:

  1. Mindig a cég érdekeit nézd! A vezetők célja az legyen, hogy valami nagyobbat építsenek, mint ők maguk. A döntések kizárólag a cég érdekei érvényesítésére irányuljanak, és ne a tulajdonosok/vezetők igényeit próbálják kielégíteni.
  2. Növeld a tétet! Egy kényelmes méret elérése után sok vállalkozó behúzza a kéziféket, s nem mer további kockázatokat vállalni. Ezzel szemben megállapítható, hogy a sikeresen áttörő vállalatok a cég növekedésével növekvő, ugyanakkor jól átgondolt kockázatokat vállaltak a siker érdekében.
  3. Építsd a cég karakterét! Az, hogy a cég munkatár-sai hogyan viszonyulnak egymáshoz és ügyfeleikhez, létfontosságú kérdés. Sikeresen áttörő vállalatok nem a vállalati értékek elméleti kidolgozására fordítják idejüket, hanem arra, hogy az értékeket minél jobban alkalmazni tudják a gyakorlatban is.
  4. Teremts fenntartható előnyöket! A kisvállalatok méretükből kifolyólag három lényeges előnnyel rendelkeznek: alacsony költségek, vevői igények kielégítése, gyors reagálás. A növekedés során a cégeknek ezeket a kisvállalati előnyöket fenntartható előnyökké kell alakítaniuk. Alacsony költségek helyett a strukturális költségelőnyök kiaknázását kell célozniuk, az ügyfelek egyedi igényeinek kielégítését a vevők folyamatos monitorozása és a vevői igények előrejelzése kell hogy felváltsa, s a gyors reagálást be kell tudniuk építeni a vállalati struktúrába.
  5. Támaszkodj külső erőforrásokra! Sikeresen áttörő vállalatok külső erőforrások kiterjedt hálózatát építik ki maguk köré, melyek segítik őket abban, hogy feljebb léphessenek. Ide tartozik többek között az igazgatóság, felügyelőbizottság kialakítása, tanácsadók bevonása, befektetők bevonása, vagy egyetemi partnerségi kapcsolatok kialakítása.
  6. Adj teret a kételyeknek! Sikeres vállalatok vezetői ügyelnek arra, hogy olyan környezetet teremtsenek, melyben ösztönzik azokat, akik megkérdőjelezik a vállalati alapelveket és az üzleti irányokat.
  7. Mindennek az előnyét keresd! Ha nehéz időket él a vállalat, fontos, hogy a vezetők észben tartsák, hogy a kihívások sokszor a legjobbat hozzák ki a szervezetből. Ezek a helyzetek elősegítik, a vállalati célok letisztulását, s olyan energiákat aknáznak ki az emberekben, melyek békeidőkben nem tudnak megmutatkozni.

A könyv legfontosabb tanulsága, hogy általánosságban semelyik vállalat nem nevezhető áttörőnek. Az áttörésnek alapelvei vannak, melyeket betartva bármely vállalkozás áttörő teljesítményt tud elérni. Amennyire lehetséges bármely mindennapi vállalatnak, hogy a megfelelő alapelveket követve áttörő teljesítményt nyújtson, úgy lehetséges minden sikeres vállalat számára, hogy ezen alapelvek elhanyagolása által ismét átlagos vállalattá váljon.