Egy cég értékesítésének folyamatában kulcsfontosságú szakasz, amikor az eladó, általában tanácsadók segítségével, létrehoz egy adatszobát és lehetővé teszi a potenciális befektetők számára a célpont átvilágítását.


Az eladni kívánt cég méretétől és komplexitásától függően az adatszoba több ezer dokumentumot is tartalmazhat, magában foglalva minden olyan szerződést, dokumentumot és információt, amelynek bármilyen hatása lehet a cég értékére. Az adatszoba kialakításakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a vevők a társasággal kapcsolatos kockázatokat szeretnék felmérni. Ritka az az eset, amikor a vevők ténylegesen csak adathalászat céljából tervezik az átvilágítást és a céltársaság (és valószínűsíthetően egyben itt versenytárs is) megismerését titkos és érzékeny üzleti adatokon keresztül. Az adatszoba létrehozása és strukturálása rendkívül alapos felkészülést kíván mind az eladótól, mind pedig a tanácsadóktól.

Az adatszoba lehet papír alapú vagy elektronikus, de gyakori a két megoldás kombinációja is, amikor az adatok nagy részéhez elektronikus hozzáférést biztosít az eladó. Bevett szokás, hogy a legfontosabb és szigorúan bizalmas információkat tartalmazó dokumentumokat azonban az eladó csak papíron mutatja be az átvilágítóknak vagy legalábbis ad valamiféle nyilatkozatot annak tartalmáról: ennek folyománya, hogy a tranzakció zárásakor, egyfajta zárási feltételként azokat a dokumentumokat azonban már be kell mutatni.

Papír alapú adatszoba esetén az eladó képviselője rendszerint jelen van, ellenőrizve azt, hogy valóban csak azok a személyek férjenek hozzá az adatokhoz, akik jogosultak rá és senki ne készítsen engedély nélküli másolatokat az adatokról. A papír alapú adatszoba így sok erőforrást köt le az eladónál, emellett eladónak / tanácsadójának biztosítani kell a helyszínt, ahol az adatszoba működik és egy munkatársnak állandóan jelen kell lennie.

A virtuális, elektronikus adatszoba számos előnyt kínál mind az eladó, mind a potenciális befektető/vevő számára. Az elektronikus adatszoba csökkenti az átvilágítás időtartamát, hiszen a befektető bárhonnan hozzáférhet az információkhoz a nap huszonnégy órájában. Kisebb költséggel jár az elektronikus adatszoba létrehozása, mint a papír alapú adatszoba működtetése. A tapasztalat azt mutatja, hogy virtuális adatszoba esetén könnyebb és gyorsabb a kapott információk feldolgozása és az esetlegesen felmerülő kérdések is gyorsabban megválaszolásra kerülnek. Az elektronikus adatszoba hátránya a papír alapú adatszobához képest, hogy nehéz biztosítani, hogy érzékeny adatok ne kerüljenek ki a cégről (bár ennek egyik megoldása a korábban említett részleges visszatartás és annak tartalmáról való ?lenyilatkozás?.

Természetesen az adatszoba megnyitása előtt a potenciális befektető ígéretet tesz arra, hogy nem készít másolatokat a dokumentumokról, ezt azonban valójában nehéz megakadályozni. Segíthet, ha külön adatszoba szabályzatot hozunk létre és abban külön jogi klauzulákkal térünk ki azokra az esetekre, hogy mikor mit lehet használni. Ennél sokkal fontosabb lehet az, hogy az eladó, illetve tanácsadója hogyan rendelkezzen abban az esetben, ha az átvilágítás után a vevőjelölt visszalép a tranzakciótól és a feltárt információkkal hogyan rendelkezhet: amennyiben közeli a versenytárs, akkor a legcélravezetőbb egy ügyvédi levél hivatkozással a korábban a felek által aláírt adatszoba szabályzatra, miszerint ilyen esetekben vevőnek minden az átvilágítás tárgyát és tranzakciót képező adatot vissza kell szolgáltatni és / vagy meg kell semmisíteni.

Problémát jelenthet a virtuális adatszoba kapcsán az is, ha a dokumentumok jelentős része nincs digitalizálva ? ebben az esetben komoly költséggel járhat az anyagok elektronikus formában történő megjelenítése. Gyakori az a megoldás, amikor a dokumentumok egy részét elektronikusan adja át az eladó a befektetőknek, a nem digitalizált vagy szigorúan bizalmas információkat tartalmazó anyagokat pedig papír alapú adatszobában bocsátja a befektetők rendelkezésére.

Az adatszoba megnyitása előtt, a vevő kérésére az eladó teljességi nyilatkozatot tesz (tehet) a potenciális befektetőnek, amelyben kijelenti, hogy az adatszoba valóban minden releváns információt tartalmaz és minden átnyújtott adat a valóságnak megfelel.

Könnyen belátható, hogy az eladónak és a tanácsadóknak nagyon körültekintően kell felkészülnie egy magas minőségű és teljes körű adatszoba létrehozására és üzemeltetésére, hiszen az adatszobával kapcsolatos problémák könnyen a tranzakció meghiúsulásához vezethetnek.

Almási Levente
ügyvezető igazgató
Concorde MB Partners
levente.almasi@imap.hu
Delikát Zsuzsa
kutatási vezető
Oriens IM
zsuzsa.delikat@oriensim.com