A KKV-SZEKTOR KAPCSÁN AZ ELŐZŐ ÉVEK VISSZAFOGOTT HITELEZÉSI KERESLETÉT KÖVETŐEN VÉGRE POZITÍV FORDULATRÓL SZÁMOLNAK BE A BANKOK, ÉS EZ A TENDENCIA TOVÁBB FOLYTATÓDHAT. TOLDI BALÁZS, A BUDAPEST BANK VÁLLALATI ÜZLETÁGVEZETŐJE ARRÓL BESZÉLT, HOGY HATÉKONYSÁGNÖVELŐ BERUHÁZÁSOKRA VAN LEGINKÁBB SZÜKSÉG A KKV-SZEKTORBAN: A KÖVETKEZŐ ÉVEKET AZ AUTOMATIZÁCIÓ, AZ INNOVÁCIÓ FOGJA MEGHATÁROZNI. A BERUHÁZÁSOKAT TÁMOGATÓ FORRÁSBŐSÉGET – PÉLDÁUL AZ MFB PONTOS TERMÉKEKET – ÉRDEMES A CÉGEKNEK KIHASZNÁLNIUK.

Az MNB várakozásai szerint a vállalati hitelbővülés a jelenlegi évi 5-10 százalékról évi 12-13 százalékra nőhet. Reálisnak tartják-e ezeket az elképzeléseket?

Tapasztalataink szerint rengeteg az előkészítés előtt álló beruházás a kis- és középvállalkozásoknál. A vállalati üzletágért felelős vezetőként nagyon intenzív, személyes kapcsolatokat ápolok az ügyfeleinkkel, és az elmúlt időszakban nem találkoztam olyan cégvezetővel, aki ne készülne valamilyen beruházásra. Ezt most számos tényező támogatja: az alacsony kamatkörnyezet, a garantőrök aktivitása, az MFB Pontokon elérhető konstrukciók mind kedvező hatással vannak a vállalati beruházások alakulására. A Budapest Bank vállalati üzletágának követelés-állománya – amely a lízinget is tartalmazza – tavaly 13 százalékkal emelkedett, az idei év első négy hónapja alapján pedig 2018-ban is tartani tudjuk, vagy akár túl is szárnyalhatjuk ezt a dinamikát. Ezt alátámasztják a jóváhagyás alatt álló, vagy már közvetlenül a folyósítás előtti stádiumban lévő ügyleteink is. A mi 8 százalék körüli piaci részesedésünket a teljes piacra kivetítve azt látjuk, hogy szinte felrobbant a vállalati finanszírozás Magyarországon.

Mely területeken tapasztalják a legnagyobb aktivitást?

Sok a fejlesztés a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, de a külpiacokra termelő vállalatok és az építőipari cégek is nagyon jól teljesítenek. Erős a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt, ami a hazai gyártók és beszállítóik fejlesztési terveit is támogatják – ez gyakorlatilag minden ágazatra élénkítő hatást gyakorol. Érdemes megemlíteni a nagy termelővállalatok kapacitásbővítő fejlesztéseit is – mint például a Mercedes nemrég bejelentett kecskeméti új beruházását –, amelyek további beszállítói lehetőségeket teremtenek a hazai kkv-k számára. Látjuk tehát, hogy a keresleti oldallal nincs probléma, ma inkább az a kérdés, hogy a vállalkozások hogyan tudják lekövetni kapacitással, fejlesztésekkel a növekedést.

Mi segítheti a magyar vállalkozások hatékonyságnövelését?

A magas foglalkoztatottság miatt ágazattól függetlenül automatizációra és digitalizációra van szükség a kapaci-tások bővítése, vagy akár a meglévő hatékonysági szint fenntartása érdekében. A nem kellően intenzív technológiai fejlesztés hamarosan a növekedés gátjává válhat. A digitalizáció egyébként véleményem szerint nem pusztán technológiai vagy IT-kérdés. Sokkal inkább egyfajta kulturális szemléletváltás, ami a munkahelyek megváltozását eredményezi. Ahhoz ugyanis, hogy innoválni lehessen, olyan munkavállalókra van szükség, akik erre alkalmasak. Ebből a szempontból a fiatal generációra kell leginkább figyelniük a munkaadóknak, és számukra vonzó feltételeket, például előrelépési és fejlődési lehetőséget teremteni.

Ha már új szemléletről beszélünk, milyen finanszírozási megoldásokat tudnak az innovatív cégeknek biztosítani?

Bár az innováció általában nem tartozik a fő hitelezési célok közé, az MFB Pontokon elérhető uniós forrásoknak köszönhetően ezekben a piaci résekben is megoldást tudunk nyújtani. Klasszikus kutatás-fejlesztésre egy 130 milliárd forintos keretösszegű, vissza nem térítendő támogatással kombinált hiteltermék áll rendelkezésre, amelyre szeptemberig jelentkezhetnek a cégek. A vállalatok K+F+I tevékenységét támogató, 0 százalékos kamatú hitelprogramnak köszönhetően pedig az úgynevezett adaptív innovációs beszerzéseket is finanszírozni tudjuk. Ennek lényege, hogy a vállalkozásnak nem kell feltétlenül piaci újdonságot létrehoznia, elég, ha olyan gépbeszerzésbe, ingatlan-fejlesztésbe kezd, amelynek révén új terméket, szolgáltatást tud piacra vinni, azaz adaptálni tudja a már elérhető legmodernebb technológiát.

Digitalizációra, szoftverfejlesztésre is kínálnak finanszírozást?

Az MBF Pontos termékek ezeket az igényeket is lefedik. Jelentős hozzáadott értéket képviselnek a vállalatirányítási rendszerek, amelyek vissza nem térítendő támogatással kombinálva akár 10 százalékos önerővel megvalósíthatóak. Bár jellemzően kis összegű beruházásokról van szó, a kérelmek nagy számának köszönhetően mégis jelentős volumenről beszélhetünk. A kkv-szektorban a hatékonyság, a termelékenység gátja sokszor a kontrolling rendszereknek, az alapvető adminisztrációnak, a folyamatok digitalizációjának a hiánya. Egy cég értékét nagymértékben növeli, ha meg-felelő struktúrák állnak rendelkezésre az irányításhoz. IKT termékek fejlesztésére, nemzetközi piacra vitelére is elérhető egy vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelprogram, szeptembertől pedig várhatóan egy újabb, digitalizációs fejlesztéseket finanszírozó keret nyílik meg, elsősorban egészségügyi, jóléti, oktatási, e-kereskedelmi, mezőgazdasági projektek finanszírozására. Jelenleg nem elérhető, de bízunk benne, hogy újra lesz forrás Ipar 4.0 megoldásokra is.

Finanszírozási oldalról ma forrásbőség van: a bankok többsége szívesen látja ügyfelei között a magyar kkv-kat. Hogyan lehet kitűnni ezen a piacon?

A kkv-piacon érdekelt szolgáltatók akkor lehetnek sikeresek, ha kiemelt hangsúlyt helyeznek az ügyfél-kiszolgálás minőségére. A kkv-k folyamatosan elérhető, megbízható banki kapcsolatot szeretnének, amely rugalmasan, a helyzetükhöz alkalmazkodva ki tudja szolgálni az igényeiket. A Budapest Bank ezt a piacot nem most „tanulja”, hiszen mi mintegy három évtizede köteleztük el magunkat a hazai kis- és középvállalkozások iránt. A mi ügyfélkörünket a 200 millió forint feletti árbevételű vállalatok alkotják, nekik személyes kapcsolattartót biztosítunk, és egyedi konstrukciókat dolgozunk ki éppúgy, mint egy nagyvállalatnak. A szektor iránti elkötelezettségünket jól tükrözi, hogy a hitelállományunk a piacot meghaladó ütemben növekszik. 2016-ban lépte át a vállalati követelésállományunk az 500 milliárd forintos határt, 2017-ben már a 600 milliárdos szintet ünnepelhettük, áprilisban pedig 640 milliárd forintnál jártunk. A finanszírozási terület mellett a számlavezetési szolgáltatásoknál is erősek a pozícióink: az új folyószámla-szerződések alapján – a 200 millió és 10 milliárd forint közötti árbevételű vállalatokat figyelembe véve – a második helyen állunk. Az ügyfélkörünk összetétele, a portfóliónk minősége pedig szintén kiváló.