A TRANZAKCIÓS PIAC HELYZETE 2025-BEN

Az előző évekhez hasonlóan a lehető legrészletesebben kielemeztük a 2025-ös év hazai tranzakcióit. Igyekeztünk a legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért négy szolgáltatónak, az Orbisnak, a Refinitivnek, a MergerMarketnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. A duplikációk kiszűrése után kiderült, hogy 2025-ben némileg nőtt a hazai tranzakciók száma: a 2024-es 226-hoz képest 240 ügylet zárult, ami kissé elmarad az elmúlt nyolc év éves átlagától.

De milyen típusúak is voltak ezek a tranzakciók? Vegyük sorra a már-már hagyománnyá vált kategóriáinkat. Ahogy látni fogjuk, hatalmas átrendeződés történt az egyes csoportokban.

1. Külföldi tranzakciók hazai lába: 28 tranzakció volt, ami az elmúlt évekhez képest jelentős növekedés a 2024-es 18, a 2023-as 12 és a 2022-es 16 ügylettel szemben. Néhány példa erre: a Louis Dreyfus megvette a Viterral lengyel és magyarországi operációját; az indiai JRG Automotive Industries megvette a Rhodius operációját, melynek volt hazai lába is; és a Green Factory Lengyelországból megvette az Eisberg kelet-közép-európai, ezen belül a hazai cégeit.
2. Kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés: némi emelkedéssel 22 darab tranzakcióra esett. A kisebbségi részesedésvásárlással végrehajtott tranzakciók reneszánsza 2019-ben volt, amikor 90 darab körüli ügyletszámot jelenthettünk ebben a kategóriában. Ez 2020-ra lecsökkent 46-ra, majd 2021-ben ismét emelkedett 62-re, majd a szám lecsökkent 44-re 2022-ben és 38-ra 2023-ban. 2024-re tovább csökkent, 18-ra. Ez az aktivitás emelkedett vissza némileg. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a JEREMIE alapok kiszáradása után új befektetők és új alapok jelentek meg, amelyek nem EU-s, hanem állami és privát forrásokból képesek tipikusan a gyors növekedési fázisban lévő cégeket kisebbségi tőkejuttatással támogatni – hazai és külföldi központtal.
3. Jelentősen csökkent az ingatlanpiaci tranzakciók száma is: a 2024-ben 19 ügylettel szemben 2025-ben csak 13 jelentős, bejelentett ingatlannal kapcsolatos ügylet volt. Ezek közül kiemelkedő a BYD irodaház vásárlási projektje és a BDPST Marriott Hotel épületének megvásárlása.
4. Tranzakciók speciális iparágakban (energetika, pénzügyi szektor és média): érdekes módon a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a tranzakciós aktivitás ezekben a speciális iparágakban. Míg évek óta (2021 és 2024 között) azonos darabszámú, 31 tranzakció történt ezekben a szektorokban, addig 2025-re csak 12. 2024-ben az energetika területén ismét megújuló projektekkel kapcsolatos tranzakciókat láttunk (ezen belül is jelentős volt a napelemparkokat érintő tranzakciók száma). A pénzügyi szektorban 2, a biztosítási piachoz kapcsolódó tranzakciót, míg a médiapiacon csupán 1 tranzakciót találtunk.
5. Jelentősen nőtt a belső, cégátrendezéssel kapcsolatos ügyletek száma (2023-ban 52 ilyen ügylet volt, 2024-ben csak 22, 2025-ben viszont megint 37 ilyen típusú tranzakció történt), viszont a pár sikeres tőzsdei kibocsátás és tőkebevonás eredményeként (például a Navigator, a Shopperpark és az MBH) szinten maradt a tőzsdei ügyletek száma (2025-ben 26, 2024-ben 25, 2023-ban 27 ilyen ügyletet regisztráltak a szakértők, a 2022-es 52 és a 2021-es 6 darabhoz képest).
6. Hazai közép- és nagyvállalatokat érintő tranzakciók: a 2023-as évi növekedés tovább folytatódott; 2025-ben az ebben a szegmensben lezárt 98 tranzakció a vizsgált 8 év maximuma (2020-ban 95 tranzakciót regisztráltunk). Ezen belül jelentősen visszaesett a külföldiek cégvásárlása (a 2024-es 37 esethez képest 2025-ben csak 25 esetben volt külföldi a vevő), viszont erősen nőtt a hazai cégvásárlási kereslet – míg 2021-ben csak 45 esetben, 2022-ben 46, 2023-ban 42, 2024-ben 46, 2025-ben 62 esetben volt hazai vevő hazai vállalkozásokra. Ezekből a tranzakciókból példaként bőven szemlézünk ebben a Cégérték-kiadványunkban. Szerintünk ez az a kör, ami igazából jelzi, hogy mekkora is volt az a tranzakciószám, ami valójában releváns a hazai tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatoknak generációváltás, illetve átöröklés szempontjából.

A helyzet két szempontból is érdekes, illetve komoly üzeneteket is hordoz magában a generációváltásra készülőknek:

1. Legutoljára 2022-ben lehetett kifejezetten alacsony kamatokkal tranzakciós hitelhez jutni, ez 2023 óta lehetetlen. Érdekes, hogy a magas kamatkörnyezetben is viszonylag nagy számban történtek tranzakciók.
2. A külföldi vevők számának visszaesése mutatja, hogy a 2025-ben megerősödött kormányzati beavatkozás a külföldi cégvásárlások esetén jelentős hatással volt a keresletre.
3. A hazai vevők többségben vannak, ami aláhúzza, hogy a Concorde MB Partners által előszeretettel kezelt témák, az iparágakon belüli koncentráció, a menedzsment általi vásárlás és a külső befektető-menedzserek cégvásárlása előtérben maradtak.
4. A nagyjából 2.500–3.000 hazai magántulajdonban lévő közép-és nagyvállalat, illetve a sok ezer kis- és középvállalat számosságának tükrében mind a 97 tranzakció, mind pedig a sokuk számára inkább releváns hazai tranzakció (azaz ahol a független menedzsment hiánya kevésbé fájó) 62-es darabszáma viszonylag alacsony. Azaz: a generációváltás tranzakciós oldalról bár elindult, a nagy hullámok még továbbra is váratnak magukra.

Érdekesség még, hogy nagyobb ugrással, összesen 10 esetben vásárolt magyar vevő külföldi eladótól, szemben a 2024-es 7-es számmal. Példaként említhetjük a Brick Visual menedzsmentjének tranzakcióját, amikor a norvég tulajdonostárs részesedését vásárolták ki, illetve az UBM tranzakcióját, amelynek keretében megvásárolta az Agrifirm hazai operációját. A Concorde MB Partners szakértői mindkét tranzakcióban közreműködtek.

Mi ebből a tanulság?

Egyrészt az, hogy minden magyar vállalkozónak, aki generációváltáson gondolkodik, vagy azzal szembesül,  és családon belül ezt nem tudja megoldani, azonnal el kell gondolkodnia a független felsővezető kinevezésén/kinevelésén.

A másik pedig az, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a leginkább reális szcenárió a Management-Buy-In, azaz a külső menedzserek által vezetett és végrehajtott tranzakció. Ezek olyan ügyek, melyekben a Concorde MB Partners közvetítőként nagyon aktívan és egyre sikeresebben vesz részt az utóbbi években. Ez a piac 2024-re a kamatkörnyezet változása miatt kicsit visszaesett, de 2025-re megerősödött: 2025-ben 4 ilyen ügyletet is lezártunk.

(Közel)külföldi kilépés

Elemzésünk kitér arra is, hogy magyar cégek milyen módon léptek külföldre. Itt nagyon jelentős csökkenés figyelhető meg, magyar cég külföldi befektetést 40 esetben hajtott végre, ami nagy esés a 2024-es 52-es és a 2023-as 54-es számhoz képest, szemben a 2022-es 21-gyel, a 2021-es 44-gyel, a 2020-as 26-tal, a 2019-es 32-vel és a 2018-as 37-tel, melyben magyar cég jelent meg vevőként.

1. Az AutoWallis 2 esetben vásárolt külföldön.
2. Az MVM, az OTP és a MOL is 2–2 esetben.
3. Egyéb cégek 10 esetben (például a Semilab Angliában).
4. 2024-ben 8 ingatlanos tranzakciót hajtottak végre magyarok külföldön (például az Indotech, a ShopperPark és a Gránit).
5. Magyarországi központú befektetési alapok 11 esetben vásároltak külföldön, az esetek túlnyomó többségében nagy növekedésű cégekben kisebbségi részesedés vásárlásával (ez komoly csökkenés az előző évekhez képest, amikor 18-20 ilyen tranzakció is történt).

Megjelent egy új kategória is, amivel eddig nem nagyon találkoztunk: a hazaiak külföldi cégeladása. Ebből 2025-ben 7 darab volt. Ide tartozik a Semilab amerikai cégértékesítése, valamint több ingatlanos cég adott el külföldi portfólióelemet.

Voltak tehát tranzakciók, amelyek során hazai cégek léptek külföldre, azonban a 2025-ös év alapján ez az irány kevésbé frekventált a belföldihez képest, és továbbra is néhány nagy szereplő által dominált. Jó hír, hogy mi magunk is egyre többet veszünk részt ilyen folyamatokban, mely jel lehet arra, hogy lesz ezen a téren is fejlődés.