2019 NYARÁN KÉSZÍTETTÜNK EGY ELEMZÉST, MELYBEN BEMUTATTUK: BÁR 2018 SORÁN ÓRIÁSI TRANZAKCIÓS AKTIVITÁS VOLT AZ ORSZÁGBAN, AZOK LEGNAGYOBB RÉSZE STARTUP FINANSZÍROZÁSBAN, INGATLANÜGYEKBEN ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZEKTOR SZÁMÁRA INDIFFERENS NAGYVÁLLALATI SZEKTOROKBAN TÖRTÉNT. MI VOLT A HELYZET 2019-BEN? HÁNY TRANZAKCIÓ TÖRTÉNT AZ ORSZÁGBAN A TAVALYI ÉVBEN?
Az elmúlt hetekben a tavalyi évhez hasonlóan a lehető legrészletesebben kielemeztük a 2019-es év hazai tranzakcióit. Igyekeztünk a legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért három szolgáltatónak, a Zephyrnek, a Thomson Reutersnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. A duplikációk kiszűrése után kiderült: hazánkban 2019-ben a 2018-as 276 tranzakció után csak 249 tranzakció történt az országban! A részletek ismerete nélkül tehát azt látjuk, hogy csökkent a tranzakciók száma a 2019-es év során.
De milyen típusúak is voltak ezek a tranzakciók? Vegyük sorra a tavalyi tranzakciós kategóriákat.
- Külföldi tranzakciók hazai lába: 21 tranzakció a 2018-as 11 ügylettel szemben. Jelentősen növekedett tehát azon tranzakciók száma, de még mindig nem volt magas, amikor egy nagy nemzetközi tranzakció keretében a helyi cég is elkelt; ezek tipikusan nem a helyi cégek által vezérelt tranzakciók voltak (például: a Vodafone nemzetközileg megvette a UPC helyi operációját).
- Kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés: 90 tranzakció a tavalyi 86 tranzakcióval szemben. Jelentős számú, kisebb tőkeemelési ügylet történt tehát tavaly, ebből a HiVentures önmagában a 2018-as 50-nél több tranzakció helyett 60-nál több tranzakciót csinált 2019-ben. Ezek az ügyek tipikusan startupokat, illetve kezdeti fázisban lévő, nagy növekedésű cégeket érintettek, nem pedig klasszikus, hagyományos iparági hazai közép- és nagyvállalatokat.
- Belső tranzakció: 8 a tavalyi 21 tranzakcióval szemben. Jelentős csökkenés volt tavaly az olyan tranzakciók számában, amikor tulajdonosok tranzakció keretében szervezték át céghálózatukat.
- Ingatlanpiaci tranzakció: 41 a tavalyi 60 tranzakcióval szemben. Számunkra meglepő volt, hogy bár a szakértők 2019 során is folytatódó ingatlanpiaci boomról beszéltek, a részletezett tranzakciós listákban a 2018-ashoz képest jelentős csökkenést láttunk.
- Tranzakciók speciális iparágakban (energetika, pénzügyi szektor és média): 28 tranzakció a 2018-as 38 ügylettel szemben. A 2019-es évben csökkent az aktivitás az energetika területén (15 tranzakció a 2018-as 22 tranzakció helyett). A pénzügyi szektorban viszont növekedést láttunk (14 tranzakció a 2018-as 9 tranzakcióval szemben); jelentős médiapiaci tranzakció 2019-ben nem történt. Ezeket a piacokat tipikusan speciális iparágaknak tekintik, ezekben nem jellemző a hazai közép- és nagyvállalati tulajdon.
- Hazai közép- és nagyvállalatokat érintő tranzakciók: 2019-ben 59 esetben történt a 2018-as 51 ügyhöz képest. Fontos változás, hogy csökkent a külföldi vevők száma (21 esetben voltak külföldi vevők a 2018-as 23-hoz képest), viszont jelentősen megnövekedett a hazai cégvásárlási kereslet – a 23 darab 2018-as hazai vevős ügylettel szemben 2019-ben 39 esetben szerepeltek hazai vevők. Szerintünk ez az a kör, ami igazából jelzi, hogy mekkora is volt az a tranzakciószám, ami valójában releváns a hazai tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatoknak, generációváltás, illetve átöröklés szempontjából. A helyzet két szempontból is érdekes, illetve komoly üzeneteket is hordoz magában a generációváltásra készülőknek:
- Ismét túlsúlyba kerültek a hazai vevők, ami aláhúzza, hogy a Concorde MB Partners által előszeretettel kezelt témák, az iparágakon belüli koncentráció, a menedzsmentek vásárlása és a külső befektető menedzser cégvásárlása előtérbe kerültek.
- A nagyjából 1000, hazai magántulajdonban lévő közép- és nagyvállalat, illetve a sok ezer kis- és középvállalat számosságának tükrében mind az 59 tranzakció, mind pedig a sokuk számára inkább releváns hazai tranzakció (azaz ahol a független menedzsment hiánya kevésbé fájó) 37-es darabszáma elképesztően alacsony. Azaz: a generációváltás tranzakciós oldalról még várat magára.
Érdekes még, hogy 7 esetben is magyar vásárló vásárolt külföldi eladótól (ilyen például a Neckermann utazási iroda magyar befektetői kör általi megvásárlása, az Antenna Hungária Telenor bevásárlása, vagy az az ügylet, melynek keretében Scheer Sándor megvásárolta a McDonald’s hazai operációját).
Mi mindebből a tanulság? Egyrészt az, hogy minden magyar vállalkozónak, aki generációváltáson gondolkodik, vagy azzal szembesül, és családon belül ezt nem tudja megoldani, azonnal el kell gondolkodnia a független felsővezető kinevezésén/kinevelésén. A másik pedig az, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a leginkább reális szcenárió a Management Buy In, azaz a menedzserek által vezetett és végrehajtott tranzakció. Ezek olyan ügyek, melyekben a Concorde MB Partners közvetítőként nagyon aktívan és egyre sikeresebben vesz részt az utóbbi években.
Külföldi kilépés
Elemzésünk kitért arra is, hogy magyar cégek milyen módon léptek ki külföldre.
2019-ben 31 tranzakciót láttunk a 2018-as 37-tel szemben, melyben magyar cég jelent meg vevőként.
- Külföldi-külföldi tranzakció volt, de a magyar leányvállalat szerepelt vevőként, egy tranzakció (a Wanhua–Borsodchem vásárolt egy céget Svédországban).
- OTP nyolc (a tavalyi hat tranzakcióval szemben), szállás.hu kettő (2018-ban: három tranzakció), a Richter egy ügyletet csinált nemzetközi piacon, így összesen 11 tranzakció köthető nagy vagy nagyobb magyar cégekhez.
- 2019-ben hat ingatlanos tranzakció volt (eggyel több, mint 2018-ban; három a Winghez, kettő a Futurealhoz, egy pedig az Indotekhez kapcsolódóan).
- Öt esetben hazai befektetési alap vásárolt céget külföldön.
- Hét hazai illetőségű magánszemély vásárolt céget külföldön.
Voltak tehát tranzakciók, melyek során hazai cégek léptek külföldre – de azért látszik, hogy ez az irány jóval kevésbé frekventált a hazai, belső iránynál. Jó hír, hogy mi magunk is egyre többet vagyunk ilyen folyamatokba bevonva, mely jel lehet arra, hogy lesz ezen a téren is fejlődés.