A jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben a befektetők egyre inkább kutatnak az alternatív befektetési lehetőségek után, elvárásaikra választ pedig a vállalati kötvények adhatnak. Egy kötvénykibocsátás ugyanakkor kapóra jöhet az alternatív finanszírozási formákat kereső vállalatok számára is. Hogyan lehet ez sikeres, és mikor érdemes a kötvényeket választani? erről kérdeztük Ifj. Chikán Attilát, az Alteo vezérigazgatóját.

 

 

Az alapításkor hogyan gondolkodtak a növekedés finanszírozásáról?

 

 

Az ALTEO 2008-as alapításától elsődleges célunk volt a nyilvános részvénykibocsátás és az ezzel kapcsolatos tőzsdei bevezetés (IPO: Initial Public Offering), azaz a részvények elsődleges tőzsdei forgalomba hozatala. Akkori összehasonlító csoportos vizsgálataink és megérzéseink is azonos irányba mutattak: a megújuló-energetika területén kiépíteni tervezett diverz portfolió értékeltsége likvid, kereskedett papírokkal rendelkező portfolióként jelentősen magasabb, igen vonzó felárat jelent. A Wallis, mint többségi tulajdonos biztos hátterével alakultunk és indultunk, de a vízió továbbra is a tőkepiaci jelenlétünk erősítése maradt. Hatalmas előny számunkra, hogy indulásunk óta van egy türelmes és megbízható tulajdonosunk, aki stabilitásával az ALTEO iránt is bizalmat keltett számos befektetőnkben.

 

 

Forrásbevonás szempontjából mind a projekthitelek-nek, mind a kötvényeknek és a részvénykibocsátásnak is megvan a maga helye, ideje és szerepe az ALTEO diverzifikációra törekvő finanszírozási stratégiájában. Jelenleg a kötvényprogramnál tartunk. Ennek egyik oka, hogy a korábbi években szinte lehetetlen volt értelmezhető feltételek mellett projekthitelhez jutni. És mivel mi mindig a legjobb finanszírozási feltételekre törekszünk, hiszen nincs növekedési kényszer, kerestük, és meg is találtuk az alternatív forrást, a javuló környezetben egyre kedvezőbb feltételeket biztosító kötvénykibocsátás képében, így biztosítva a folyamatos bővülést.

 

 

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha tartósnak bizonyul a jelenleg érzékelhető kedvező tőkepiaci környezet, akkor a nem túl távoli jövőben akár egy IPO is következhet.

 

 

Elég turbulens időszak volt már az alapítástól. Hogyan hatott az ALTEO-ra?

 

 

Valóban, két évvel az alapítást követően módosítani kellett az alapstratégiánkat. Míg korábban a zöldmezős beruházásoknak és az akvizícióknak hasonló hangsúlyt szántunk, 2010 után elmozdultunk az akvizíciók irányába. Ezzel párhuzamosan szükségessé vált a tőkeszerkezetünk átalakítása is. Az ennek jegyében megvalósított tőzsdei jelenlét számos mérhető előnnyel bír azóta is:

 

 

  • az IFRS szerinti jelentéseinknek köszönhetően, amelyek a befektetői visszajelzések szerint a hazai piacon a legjobbak közé tartoznak, az ALTEO pénzügyi eredményeinek transzparenciája emelkedett, az IFRS révén az ALTEO pénzügyi eredményei benchmarkolhatóvá válnak akár a hasonló tevékenységű nemzetközi cégek által publikált eredményekkel is;

     

  • forrásbevonási lehetőségeink diverzifikációja sokkal könnyebb, ezt sikeres kötvényprogramjaink igazolják, valamint

     

  • a gyengébb tőkepiaci környezet ellenére is rangot jelent és európai elismertséget teremt tőzsdén jegyzett vállalatnak lenni.

 

E pozitív hozadékok fényében az adminisztrációs és kommunikációs többletfeladatok nem jelentenek valódi hátrányokat. Mindez belső tartást és külső, jól kommunikálható megjelenést egyszerre biztosít. Tőzsdei jelenlétünk akár aktív tőkebevonás nélkül is jó döntés lett volna.

 

 

Az első éveket követően, 2010-2011-ben már látszott, hogy IPO-törekvéseinket nem támogatják sem a makrokörnyezet, sem a magyar tőzsde akkori likviditási viszonyai. Úgy látjuk, hogy még ma is várnunk érdemes ezzel a lépéssel, elsősorban azért, hogy szélesebb közönség felé nyithassunk, és valóban likvid papírjaink legyenek, vonzóbb értékelésen. 2012-ben az alapító Wallis és a menedzsment fejlesztési tervei mellé álltak további befektetők is, egy zárt körű tőkeemelés keretében. Az ő döntésüket elsősorban, és ez később be is bizonyosodott, az ALTEO várhatóan komoly értéknövekedési potenciálja alapozta meg.

 

 

Mi a jellemző az egyes időszakokban az ALTEO finanszírozási választásaira?

 

 

Következetes iterációs-finanszírozású növekedési politikát folytatunk: a kötvény-kibocsátással megvalósított finanszírozási lépéseket mindig tőkeági finanszírozás-bevonás követi, és vice versa. Döntéseink során egyaránt figyeljük az általunk megszabott eladósodottsági plafont a Kamatfizetés / EBITDA és Kötvényállomány / Mérlegfőösszeg mutatók alapján együttesen, illetve természetesen az egyes beruházások és akvizíciók tervezett várható megtérülési mutatóit is folyamatosan szem előtt tartjuk. A 2008 után kialakult finanszírozási környezetben, mint mindenki, mi is klasszikus projektfinanszírozási alapon működtünk. Ez ma is működésünk alapja, e felett azonban egyre inkább megjelent az egyéb finanszírozás szükségessége is. Ahogy lehetőségeink engedték, az ALTEO, mint társaság finanszírozását preferáltuk, a projekteket pedig aztán az ALTEO valósította meg és finanszírozta. Ez alól két típusú projekt lehet jellemző kivétel:

 

 

  • ha kész projektet akviráltunk, vagy céget vásároltunk, illetve

     

  • ha az adott projekt önmagában jelentős méretet képviselt.

 

Abszolút sikerünk például, hogy 2009-ben – az akkori környezetben egyedüliként – sikerült projektfinanszírozást szereznünk a győri és soproni hőerőművek átvételére.

 

 

A vállalatikötvény-piacon az elmúlt években nagy visszhangot keltő bukások hogyan érintik az ALTEO-t?

 

 

Egyes kötvénypiaci szereplők komolyabb megingásai alapvetően a mi finanszírozási lehetőségeinket is szűkítik a vállalati kötvények piaca iránti általános bizalom megingásával. Emiatt a mi érdekünk is, hogy a piac tele legyen sikersztorikkal. Már csak azért is, mert tapasztalataink és a befektetők visszajelzései alapján a többi vállalati kötvénypiaci szereplővel nem versenyzünk a forrásokért.

 

 

Egyéni, vállalati értékelésünkre ugyanakkor ezek nincsenek jelentős hatással, ugyanis:

 

 

  • a biztos hátteret adó, komoly tulajdonosi körünk,

     

  • következetesen konzervatív finanszírozási és befektetési döntéseink, és

     

  • eredményfókuszú kommunikációnk (nem terveket, hanem eredményeket közlünk) olyan erős fundamentumokat és sokaktól eltérő, önálló sztorit jelentenek, amelyek még ellenszélben sem inognak meg.

 

Örömmel konstatáltuk például, hogy a 2014 júniusi nyilvános kötvényprogramot kétszeres túljegyzés jellemezte, és a kibocsátás mennyiségét mindössze az ésszerűen elkölthető tervezett beruházási összegeink és önkéntes adósságplafonunk korlátozták.

 

 

Az ALTEO Csoport a 2011-es sikeres kötvénykibocsátás után idén újabb 3,1 mrd Ft-nyi forrást tudott bevonni, amelyből másfél milliárd forintnyi kötvény – kétszeres túljegyzés mellett – nyilvános aukción kelt el.

 

 

Mik a jellemző kötvénycélok?

 

 

Bár foglalkozunk zöldmezős beruházásokkal is, eddigi növekedésünk jellemzően akvizíció alapú volt, és most is jellemzően ilyen projektek vannak szemünk előtt.

 

 

A bázis, amelyből szemezgethetünk, azonban a piacon fellelhető, befektetésre érdemes projektek számának természetes csökkenésével szűkül, eközben ugyanakkor a zöldmezős beruházási lehetőségek fokozatos bővülésére számítunk, ezért várható majd fokozatos elmozdulás a jövőben.

 

 

2014-ben a befektetők egyre aktívabbak az éledező tőkepiacokon, az ALTEO pedig egy jó befektetői és céges sztori. A 2014-es négylépcsős kötvényprogramunk révén bevont 3,1 milliárd forint akvizíciókra szánt részét 12 hónapon belül tervezzük elkölteni – ezek hatása reményeink szerint 2015 első félévében már látható lesz. A jelenlegi piaci viszonyokat tekintve, az eddig is eredményes gyakorlatunk folytatása kézenfekvőnek tűnik. Elsősorban a kisebb megújuló-erőművek és nem megújuló-, de adott ügyféligényeket közvetlenül kiszolgáló kiserőművek akvizíciójára gondolok. Ez utóbbi kategória kapcsán a partnereink által is megtapasztalt előnyünk, hogy amely iparvállalat mellé energetikai szolgáltatóként eddig bekerültünk, ott a kapcsolat hosszú távú fenntartása és az ügyfél maradéktalan kiszolgálása érdekében aktívan be is ruháztunk.

 

 

Ma már csak alig néhány energetikai szektor – a nap-, víz- és biogáz erőművek piaca – maradt, ahol még nem vagyunk jelen.

 

 

Mikor lehet IPO, reális ez most egyáltalán?

 

 

A kiemelkedően sikeres kötvényprogramunkkal már egy óriási lépést tettünk az IPO felé. Ennek lezárásával, illetve a bevont kötvény pénzek túlnyomó részének sikeres befektetésekre történő felhasználásával, figyelve a befektetői hangulatot és az energiapiaci folyamatokat, alkalmas pillanatban ismét a tőkepiac irányába fogunk lépni, hiszen mára az ALTEO mérete, erős fundamentumai, decentralizált befektetési stratégiája és bizonyított szakmai kompetenciája is ebbe az irányban mutat. Továbbá az új befektetések révén reményeink szerint elérik részvényeink azt az értékeltségi szintet, ami mellett már tényleg megéri az IPO-t megvalósítani.

 

 

Mindehhez kell egy támogatóbb környezet, és nem ártana, ha a közeljövőben a tőzsde is bevezetési sikersztoriktól lenne hangos.

 

 

Milyen előfeltételek teljesülése esetén érdemes kötvényfinanszírozásban gondolkodni?

 

 

Az ALTEO példájában gondolkodva, a sikereinkhez:

 

 

  • Kellett masszív szaktudás a növekedés előkészítésébe való befektetéshez, kiemelkedő koponyákból kell középtávon csapatot építeni, és nem szabad félni ennek akár jelentős költségigényétől sem.

     

  • Kellett hozzá az akvizíciós-tranzakciós tapasztalati hátterem, illetve hátterünk is, ezek és a kiterjedt energetikai tapasztalatok nélkül a válság tombo-lásakor nem tudtunk volna egyről a kettőre lépni.

     

  • A fenti kettő mellett nem engedhettük meg a hibázást. A „Learning-by-doing” szóba sem jöhetett, magabiztos és sikeres lépések sorozata kellett ahhoz, hogy az iparág meghatározó szereplőihez mérve is sikeresebbek tudjunk lenni.

     

  • Nem elég mindebben hinni, hitelesen és meggyőzően el is kell fogadtatni a döntéseket és víziókat a célközönségünkkel.

     

  • Sok vállalkozást a szükséges transzparencia tart vissza a kötvénypiactól, érdemes ezért ezt minden cégtulajdonosnak magának értékelnie és döntésre jutnia – fel tudja-e vállalni döntései és azok következményei, valamint cége paramétereinek folytonos nyilvánosságát.

 

 

Papp László
igazgató
Concorde MB Partners
laszlo.papp@cmbp.hu		 Rudner Richárd
tanácsadó
Concorde MB Partners