A MAGYAR NEMZETI BANK („MNB”) 2013. OKTÓBER 1-TŐL 2014. DECEMBER 31-IG ÚJABB NÖVEKEDÉS HITELPROGRAMOT HIRDETETT („NHP”) A MAGYARORSZÁGI HITELINTÉZETEK SZÁMÁRA, AMELYBEN NULLA SZÁZALÉKOS KAMATOZÁSÚ FORRÁST BIZTOSÍT A MAGYAR-ORSZÁGI BANKRENDSZER SZEREPLŐINEK A MAGYARORSZÁGI MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI („KKV”) SZEKTOR HITELEZÉSÉRE. AZ NHP A HITELKIVÁLTÁSI CÉLÚ HITELEK MELLETT, JELENTŐS RÉSZBEN BERUHÁZÁSI ÉS AKVIZÍCIÓS CÉLRA HASZNÁLHATÓ FEL. CIKKÜNK AZOKAT AZ ALAPVETŐ JOGI KERETEKET VÁZOLJA FEL, AMELYEK ALAPJÁN A HITEL IRÁNT ÉRDEKLŐDŐ VÁLLALKOZÁSOK FELMÉRHETIK ESÉLYEIKET AZ NHP-BEN VALÓ RÉSZVÉTELRE A PROJEKT- ÉS AKVIZÍCIÓFINANSZÍROZÁS TERÜLETÉN.
Kik szerződhetnek?
Az NHP keretében a 2004. évi XXXIV. törvényben („KKV Törvény”) KKV-nak minősülő vállalkozások igényelhetnek finanszírozást az NHP-ban részt vevő hitelintézetektől. A KKV Törvény értelmében ehhez az szükséges, hogy „az NHP alá tartozó hitelszerződés megkötésekor konszolidált szinten számítva – az adott vállalkozás és minden a cégcsoporthoz tartozó, magyarországi illetve külföldi „kapcsolódó vállalkozás” és „partnervállakozás” számított éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió EUR, vagy mérlegfőöszege legfeljebb 43 millió EUR legyen, valamint kevesebb, mint 250 főt foglalkoztasson. A KKV nem jogosult az NHP-ban hitelfelvételre, ha az állami, illetve önkormányzati tulajdonrész közvetve vagy közvetlenül az adott vállalkozásban meghaladja a 25 százalékot. A hitelszerződést kötő KKV alapítása, illetve a többségi tulajdonosi kör utolsó változása nem lehet későbbi 2013. augusztus 31-nél, kivéve az ingatlanfejlesztésre létrehozott projekttársaságokat.
Mire szerződhetnek?
A NHP hitelre jogosult vállalkozások elsősorban beruházási kölcsönökre, forgóeszköz finanszírozásra és EU-s támogatási előfinanszírozásra, kisebb mértékben pedig hitelkiváltásra igényelhetnek finanszírozást az NHP programban részt vevő bankoknál. Cikkünk e célok közül a beruházási hitelekre koncentrál. A beruházási hitelcélt a program a számviteli törvényre utalással határozza meg, és igen tág kört fed le. E körbe tartoznak a klasszikus projektfinanszírozások, valamint a 10 százalék feletti tartós részesedés (akvizíció) megszerzése, valamint az immateriális javak és a tárgyi eszközök beszerzése, fejlesztése és korszerűsítése.
A beruházás tágan értelmezett fogalma lehetővé teszi, hogy vevői oldalon, szakmai befektetőként olyan KKV-k jelenjenek meg a felvásárlási piacon, akik eddig jellemzően a felvásárlások céltársaságaiként pozícionálták magukat. Az NHP így egyértelműen felpezsdítheti a kis- és közepes méretű felvásárlások piacát. Ugyancsak jelentős hatást érhet el az NHP olyan közepes méretű projektek finanszírozásában (pl. zöldenergia, technológia-ipar, kutatás-fejlesztési együttműködés), amelyekben a KKV szektor egyes szereplőinél meglévő szellemi tőke viszonylag alacsony finanszírozás mellett tud jelentős megtérülést és értéket előállítani.
Mik az alapvető pénzügyi feltételek?
A beruházási célra nyújtott NHP-hitelek hárommillió forinttól hárommilliárd forintos keretösszegig nyújthatók. A keretösszeget valamennyi az NHP korábbi és jelenlegi szakaszában, bármely az adott vállalkozáscsoport által igénybe vett hitelösszeg összeadásával kell figyelembe venni, azaz az azonos csoport által igénybe vehető összegek e keretösszegig igazodnak. A NHP hitelkeret alapján kötött hitelszerződések maximális hiteldíja 2,5 százalék, amely tartalmazza a kamatot és az egyéb díjakat is, kivéve a szerződésszegéshez kapcsolódó büntető jellegű díjakat és kamatfelárakat, vagy az igénybe nem vett hitelkeret után felszámított rendelkezésre tartási jutalékot, a biztosítékok díját és a harmadik személynek fizetendő díjakat (pl. értékbecslés, közjegyző díja).
A beruházási célú NHP hitel maximális futamideje tíz év. Tekintettel az NHP-hoz nyújtott állami támogatásra a hitelcél teljesítését a szokásosnál szigorúbban, évente köteles ellenőrizni a bank, sőt a bankon felül az MNB is teljes hozzáférési és ellenőrzési jogot kap a hitelszerződés alapján a hitelcél ellenőrzésére, ami a szokásos hitelszerződésekhez képest egyértelműen többletkötelezettség-vállalás, és többletdokumentációs igénnyel jár.
Szerződésszegés
Amennyiben az NHP-hitelt lehívó KKV szerződést szeg, így például eltér a hitelcéltól, 90 napot meghaladó késedelembe esik, a hiteleket átstrukturálja vagy megújítja, akkor a finanszírozó bank köteles az NHP keretében az MNB-től felvett refinanszírozást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő büntetőkamattal visszafizetni. A refinanszírozás visszafizetése nem feltétlenül jár a szerződés felmondásával, de a bank a refinanszírozás visszafizetésének költségét, illetve piaci forrásokkal történő pótlását ebben az esetben a KKV-ra fogja hárítani. Az MNB teljes fedezettség mellett nyújtja a bank számára az NHP keretében adott refinanszírozást.
Biztosítéki rendszer
Az MNB elvárásai miatt a hitelszerződések hagyományos hitelbiztosítéki körén kívül valószínűleg további biztosítékokat írnak elő, elsősorban: (i) a szerződésből származó hitelkövetelés MNB-re történő engedményezését; illetve (ii) az MNB által elfogadott piaci szereplőktől (a Garantiqua Hitelgarancia Zrt-től, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványtól és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt-től) kapott, állami viszontgaranciával biztosított készfizető kezességet, illetve garanciavállalást. A biztosítékok MNB általi érvényesíthetőségét (pl. óvadék érvényesítését, jelzálogjog átjegyzéséhez szükséges hozzájárulást) előre el kell készíteni, és azokat az MNB részére át kell adni.
Összefoglalás
Az NHP összességében megfelelő eszköz lehet arra, hogy a KKV-k akvizíciós tevékenységéhez és projektjeihez olyan pótlólagos forrást biztosítson, amely aktivizálhatja a piacot. E körben a piaci szerződéses struktúrák minden bizonnyal vegyíteni fogják a hagyományos akvizíciós és a projektfinanszírozási standardokat az NHP speciális jellemzőivel. A kérdés az lesz, hogy az így kialakult rendszer megfelelő rugalmasságú marad-e az eredeti finanszírozási jellemzők és az NHP elvárásainak egyszerre való megfelelésével. Jellemző példa lesz e dilemmára, hogy a személyi kör időbeli korlátozottsága miatt lehet-e a hitel projekttársaságra történő átruházásával (debt push down) hatékony projekt-, illetve akvizíciós finanszírozási struktúrát létrehozni. Jogi szempontból tehát már világosak az NHP keretfeltételei, azonban az egyedi ügyekben kötött hitelmegállapodások részletei fogják megszabni azt a végleges feltételrendszert, amelyben az NHP megvalósul.
| Lendvai András partner Lendvai és Társai Ügyvédi Társulás andrás.lendvai@lendvaipartners.com |
Horváth Gergely ügyvéd Lendvai és Társai Ügyvédi Társulás gergely.horvath@lendnet.hu |
