A Master Good útja az élmezőnybe

A tulajdonos elmondása szerint korunk kihívása a növekedés, amelynek legnagyobb akadálya a humán erő – a dolgozni tudó, dolgozni akaró és motiválható munkaerő, ami a szakmában „nagyon kopik”.

Tudásvásárlás és adaptáció a versenyképességért

Bárány László kiemelte, hogy a cég nem az eredeti innovációban, hanem a gyorsított adaptációban hisz. Ahogy említette: „Einstein nyilatkozott úgy, hogy egész életében összesen két másodpercet gondolkozott, az összes többi az adaptáció volt. Hát akkor én hol vagyok ehhez képest?” Ahogy a Master Good kikerült a nemzetközi piacra, hamar világossá vált, hogy kőkemény verseny van: más szinten kell helytállni, mint a hazai vagy regionális piacon. A legfontosabb ütközési pontok a korszerű szakmai tudás, az azt kiszolgáló informatika, a robotizáció, és a jövőben a mesterséges intelligencia a tulajdonos szerint.

A cég stratégiája a jelentős nemzetközi játékossá váláshoz két pillérből állt:

• Benchmark és volumennövelés: a gyors növekedéshez meg kellett tanulni, hol tart a világ élmezőnye, ők milyen technológiákat használnak, hogyan működnek. A tulajdonos fiai, László és Péter végezték el ezt a munkát tíz-tizenkét évvel ezelőtt. A megszerzett ismeretek alapján a cég két dologban erősített: mérethatékonyságban és a volumen növelésében.
• A Tudás Mint Befektetés: az első pillér megvalósítását a nemzetközi tudásvásárlás támogatta. Bárány László kiemelte, hogy tíz-tizenkét évvel ezelőtt holland, német és angol szakértők segítségét vették igénybe, akiknek a napi díja több száz euró volt.

A tudástranszfer magas költségei ellenére a tudásvásárlást a cég egyik legjobb befektetésének tekintette. 5-6 éven keresztül tartott ez az időszak a Master Good életében, amikor folyamatosan nemzetközi tudást csatornáztak be magukhoz.

Miután a korszerű tudást „leszívták a nemzetközi szakértők agyából”, a szakértőket udvariasan hazaküldték. Az volt a filozófia, hogy aki gyorsan akar fejlődni, annak először körül kell néznie a világban, megtudni, hogy hol tart az élmezőny, és aztán a cég érettségének függvényében piaci alapon kell döntenie a fejlesztésekről, amikkel fel lehet zárkózni a nemzetközi élmezőnyhöz. Az adaptáció és a tudásvásárlás kéz a kézben jár a Master Good életében, hiszen nincs azon nagyon kevés vállalat között, akik eredeti tudást, valós innovációt tudnak maguktól kifejleszteni. Be kell látni, amikor egy szereplő nem elég nagy és szofisztikált az alapkutatás elvégzésére.

A robotizáció szükségessége

és a mérethatékonyság

Az automatizáció és a robotizáció 2004-ben került először a fókuszba a cégcsoportnál, amikor megvásárolták a felszámolótól a kisvárdai gyárat, amelyik egyike volt a korszerűtlen, elavult, hatékonytalan hazai gyáraknak. Ekkor a Master Good európai összehasonlításban nem fért be a top ötszáz baromfi-feldolgozó cégbe. A kapacitások fejlesztése és az üzem technológiai fejlesztése mellett a vállalati stratégia részét képezte, hogy Szabolcs megyének a kisvárdai részén, ahol az üzem elhelyezkedik, a munkanélküliség a kétezres évek elején 16-18%  körül volt. A tulajdonos kiemelte, hogy akkori feltételezésük az volt, hogy a magas munkanélküliség hosszú távon fenn fog marad-ni, így azt hitték, hogy ebből a bázisból évtizedekre lehet meríteni. Ez utóbb természetesen változott, gyorsan realizálták, hogy a cégcsoport növekedése a robotizációt elkerülhetetlenné tette, különösen a munkaerőhiány és az extrém volumen elvárása miatt.

Volumennövelés és robotizáció a piaci elvárásokkal összhangban

A feldolgozóiparban a volumen rendkívül fontos, ha valaki nemzetközi színtéren akar labdába rúgni. A Master Good jelenlegi csirkevágó kapacitása a világ élvonalába tartozik. A vállalat hat nap, hét műszakban dolgozik, és óránként 16 500 darab csirkét vág. Kellett egy bizonyos volumenszint, hogy hirtelen kinyíljon a cég számára a világ, ezt ma már messze túllépték. Ez a sebesség azt jelenti, hogy több mint négy csirkét vág másodpercenként a cég, aminek természetesen fizikai korlátja van egy ember számára. Bárány László is rámutatott: nincs élő ember, aki ehhez a csirketesthez hozzá tudna nyúlni, ez pedig szükségessé tette az elsődleges robotok bevezetését. Az automatizáció és robotizáció által elért 240 000 tonna éves vágási volumen tette lehetővé, hogy a cég 43 országba exportáljon (pl. Dél-Korea, Kína, Kanada). Ezeken a piacokon nem az ár és a minőség, hanem a volumen a legfontosabb belépési feltétel. Amikor egy cég kilép az exportpiacokra, akkor ébred rá, hogy a vevők több száz vagy ezertonnás megrendelésekben gondolkodnak.

Az ár és a minőség is fontos elvárás természetesen, de a volumen a beugró, hogy szóba álljanak valakivel.

A volumennel pedig természetesen együtt jár a magas árbevétel és profittömeg, ami a további fejlesztések forrását jelenti.

A jövőbeli fejlesztés

A Bárány család célul tűzte ki, hogy a Master Good minden tevékenységét minőségben javítsák, és volumenben is megduplázzák mához öt évre. Ehhez segítségükre van, hogy minden évben elkészül egy öt évre szóló fejlesztési ütem, amit természetesen minden évben áttekintenek, frissítenek. Jellemzően a cégcsoport elkölti a következő évek profitjának meghatározó részét további fejlesztésekre. A további fejlesztések központja marad Kisvárda, ahol épül egy új, közel ugyanakkora vágóüzem, mint a jelenlegi, egy 100 millió csibe kapacitású keltetőüzem, tenyésztelepek és 40 broileristálló.

Míg a jelenlegi vágóüzem 46 000 négyzetméter, az új üzem 72 000 négyzetméter lesz, mivel a robotizáció lényegesen nagyobb tereket igényel. A robot körforgása három méter, szemben a dolgozók 60-80 centijével. Ugyanakkora kapacitás mellett az új üzemben feleakkora létszámmal fognak tudni dolgozni. Bárány László szerint ez már szükségszerűség a hazai feldolgozóipari cégeknek, egyszerűen a demográfiai görbe jellegéből adódóan is az emberi munkaerő fajlagosan fokozatosan csökkeni fog.

A végső fejlesztési cél a telepeken jelentkező munkaerőhiány kezelése. A cég már humanoid robotokkal kísérletezik, amelyek tíz éven belül beérnek, és a tervek szerint a baromfitelepeken minden második munkavállaló humanoid robot lesz. Ezek a robotok nemcsak az emberi munkaerő pótlására alkalmasak, hanem szenzorokkal (az „ujjukban”, „szemükben”) ellenőrzik a levegő páratartalmát, az ammónia- és széndioxid-tartalmat, kommunikálnak a klímakomputerekkel, ideális nevelési élményt biztosítva ezzel a csirkének.

A vállalati jövőkép

A Master Good célja Európa leghatékonyabb csirkealapú, teljesen zárt integrációja lenni. A vállalat filozófiája szerint az innovatív vállalkozások előtt a pénzügyi forrás korlátlan, fejlesztéseiknek nincs pénzügyi akadálya, hiszen a megtermelt nyereség jelentős részét is fejlesztésekre költik. A belső tulajdonosi döntés ökölszabálya mindig a megtérülési időn alapul. Amelyik beruházás 60 hónapon (5 éven) belül megtérül (pl. vágóüzemi robotizáció), arra azonnal van pénz. A 70 és 80 hónap közötti megtérülési idővel számolható projektek sorban állnak a belső forrásért.

Az ennél hosszabb megtérülési idővel számolható beruházások a sor végén állnak, és csak akkor kerülhetnek előrébb, ha a technológiai fejlesztések miatt a megtérülési idejük 60 hónap alá csökken.