A CÉGÁTÖRÖKLÉSSEL FOGLALKOZÓ KIADVÁNYUNK TERVEZÉSE KAPCSÁN MERÜLT FEL ÖTLETKÉNT, HOGY MEGNÉZZÜK, TETTEN ÉRHETŐ-E A CÉGEK PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYÉBEN A TÖBBGENERÁCIÓS CSALÁDI TULAJDONLÁS ÉS AZ ÁTADOTT MENEDZSMENT TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÁSA.
Az évek óta a látókörünkben lévő, magyar tulajdonú, tartósan legalább 100 millió forint EBITDA-t (üzemi tevékenység eredménye és az értékcsökkenési leírás értéke együtt) termelő nagy- és középvállalatokat vettük górcső alá.
A statisztikai elemzésben 575 cég került vizsgálatra, ezen belül két kisebb csoportot különítettünk el: családi tulajdonú és vezetésű cégeket (15 db), valamint olyan családi vezetésű cégeket, ahol legjobb tudomásunk szerint megtörtént a generációváltás (12 db). Ennek a két csoportnak a számait vetettük össze az 548 nem családinak tekinthető céggel. A családi cégek csoportjaiba elsősorban termelő, kisebb számban kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások kerültek be.
A családi vállalkozás fogalma nem egyértelműen eldöntött, a kutatások kilencven különböző meghatározást azonosítottak. Mi azt a definíciót választottuk, mely szerint a vállalkozás vezetésében és tulajdonosi körében nincsenek „külsős” szereplők, ugyanakkor több családtag vesz részt, a generációváltás esetében az idősebbek pedig már átadták a stafétát. Négy év pénzügyi eredményeit (2012–2015) statisztikai módszerekkel elemeztük.
Az elemzés során a már említett három csoport (családi cégek, utódlott családi cégek, nem családi cégek) alapján szétbontottuk az adatbázisunkat, és kiszámoltuk a változóink csoportonként vett átlagát.
Ezt követően egy statisztikai teszt segítségével azt vizsgáltuk meg, hogy a csoportok között különböznek-e a változók átlagai.
A következő eredmények születtek:
- Azok a családi vállalkozások, amelyeknél megtörtént a családon belüli utódlás, egyértelműen különböztek a másik két csoporttól, alapvetően méretükből fakadóan, az előbbi javára. Ez lényegében az átlagosan magasabb árbevétel és üzemi eredmény számait jelenti, és tükröződött a magasabb alkalmazotti létszámban – 2012-ben az utódláson átesett családi vállalkozások átlagosan majdnem 160 alkalmazottal többet foglalkoztattak a nem családi cégekhez képest.
- Nagyobb és szignifikánsabb a pénzügyi teljesítménykülönbség az utódlott családi cégek és a nem családi cégek számai között, mint a két családi csoport számai között. Például, 2013-ban az utódláson átment családi vállalkozások árbevétele átlagosan közel 6,4 milliárd Ft-tal volt több a nem családi cégekhez képest. Ugyanez az átlagos különbség a két családi csoport között 6 milliárd Ft volt.
- Az árbevételben látható különbségek a vizsgált eredménykategóriákban (EBIT, EBITDA) is tükröződnek. 2014-ben az utódlott családi cégek EBITDA-ja 955 millió Ft-tal volt magasabb átlagosan a családi vállalkozásokhoz képest és 890 millió Ft-tal a nem családi cégekhez képest.
- Ugyanakkor nem találtunk érdemi különbséget a nem családi cégek és azon családi cégek között, ahol nem történt utódlás.
- Hatékonyság tekintetében (az üzemi eredmény-hányad illetve az EBITDA-hányad vizsgálatakor) nem volt különbség a három kategória között.
- Nem volt különbség a vizsgált időszak árbevétel növekedési ütemében sem a három csoport összehasonlításakor.
Vizsgálatunk rövid időszakot ölelt csak fel – további mutatókkal és elemszámmal lenne bővíthető –, jól mutatja azonban, hogy a generációkon átívelő családi tulajdon és vezetés nagyobb elérhető cégmérettel/ árbevétellel és (abszolút értékben) eredménnyel biztatja folytatásra a következő generációt.
Hajdu-Tarr Gabriella
igazgató-helyettes
Concorde MB Partners
gabriella.hajdu.tarr@cmbp.hu
