SOKAT FOGLALKOZTUNK MÁR AZ IDŐSÖDŐ ALAPÍTÓ-TULAJDONOSOKAT ÉRINTŐ KIHÍVÁSOKKAL, ILLETVE A GENERÁCIÓVÁLTÁS MIKÉNTJEIVEL. A CÉGÉRTÉK 2023-AS ŐSZI SZÁMÁBAN MEGJELENT „HAZAI VÁLLALATOK A GENERÁCIÓVÁLTÁS KÜSZÖBÉN” CÍMŰ ELEMZÉSÜNKBEN MEGFOGALMAZTUK, HOGY „FOLYAMATBAN VAN A RENDSZERVÁLTÓ GENERÁCIÓ LEVÁLTÁSA, DE HOSSZÚ ÉS RÖGÖS AZ ÚT, HISZEN SOKSZOR AZ UTÓDOK VAGY A MENEDZSMENT ALKALMASSÁGA CSAK AKKOR KÉRDŐJELEZŐDIK MEG, AMIKOR AZ ALAPÍTÓK MÁR TELJESEN A HÁTTÉRBE VONULTAK. ENNEK AZ ÚTNAK PEDIG AZ ELEJÉN TARTUNK JELENLEG”. A BANKÁRKÉPZŐ MENTORPROGRAM KERETÉBEN IDÉN ELVÉGZETT KUTATÁSUNK SORÁN ANNAK JÁRTUNK UTÁNA, HOGY MILYEN VÁLTOZÁSOK FIGYELHETŐK MEG A GENERÁCIÓVÁLTÁSON KERESZTÜLMENT HAZAI PRIVÁT VÁLLALATOK TELJESÍTMÉNYÉBEN, ILLETVE HOGY MELYEK A GENERÁCIÓVÁLTÁS TELJESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL VETT POZITÍV KIMENETELÉNEK FELTÉTELEI, ÖSSZETEVŐI.

Kutatási módszertan Kutatásunk alapjául a 2022-es év 250 legnagyobb (legmagasabb EBITDA-jával rendelkező), közép- és nagyvállalatának a generációváltáson már átesett szeg-mense, egy 30 cég alkotta minta szolgált. Vizsgálatunk az alábbi szempontok figyelembevételével zajlott:

  • Magánszemélyek tulajdonában álló magyar jogi személyeket listáztunk.
  • Nem számoltunk az állami, önkormányzati cégekkel, illetve a tőzsdei tulajdonossal bíró cégekkel (utóbbiakkal igen, ha a közkézhányad elhanyagolható volt, és a cég rendelkezett meghatározó többségi tulajdonossal).
  • Nem kerültek be a listába a pénzügyi szolgáltató cégek, illetve az ingatlanfejlesztők.
  • Az elemzés során egyedi cégeket vizsgáltunk, így nem egy konszolidációba tartozó vállalatok tulajdonosai többször is megjelenhettek a listán.

A generációváltás alatt azt a folyamatot értjük, amikor családon belül a fiatalabb korosztály átveszi egy cég operatív működtetését, vagy a cég értékesítés keretében új tulajdonosok kezébe kerül. Vizsgálatunkban a generációváltás lezajlott állapota arra utal, hogy a felmenő/alapító már nincs meghatározó operatív döntéshozói pozícióban. (1. ábra)

Adatelemzésünk a vizsgált vállalatok generációváltását megelőző, illetve az azt követő 3-3 évre terjed ki. Az általunk vizsgált mutatók a topline növekedés, az EBITDA-margin, az exportarány, a bérköltségarány, a sajáttőke-arány, az eszközarány, az eladósodottság, illetve a beruházások mértéke voltak. A váltás éve vállalatonként különböző, a vizsgált válla-latok esetében 2000 és 2020 között eltelt mindkét évtizedben zajlottak le az átadások. A legtöbb átadás mintánkban a 2010-es években történt, a külső gazdasági hatásokat azonban nem tudtuk egységesen kezelni ezen az iparági szempontból sokszínű mintán.

A kutatás céljai

A 30 cég elemzését azzal a várakozással végeztük el, hogy az eredmények alapján előremutató konklúziókat vonhatunk le az utódlás teljesítményt érintő következményeiről. Ezzel mind a hazai közép- és nagyvállalati szektor utódláson áteső szegmensének jövőképére, mind pedig a tranzakciós piac jövőbeli hozzáadott értékére vonatkozóan kívánunk következtetéseket levonni. (2. ábra)

A 2. ábra kiegészítéseképpen fontos kiemelni a beruházások mértékének növekedését is, mely 248%-os átlagos értéket mutat a generációváltást követő évekre, a váltást megelőző időszakhoz képest.

Várakozásaink szerint az utódláson átment cégek új célokkal felvértezve olyan átstrukturálási folyamatokon mentek keresztül, melyek jelentős hatással bírtak az átmeneti költségszerkezetre, ezáltal a nyereségességre is.

A vizsgált mutatószámok alakulása várakozásainkat alátámasztani látszanak. A generációváltás az árbevétel csökkenését okozta a váltást következő üzleti évre, azonban a kihívásos első évet követő időszak addig nem látott növekedést hozott. A generációváltást követő évek az átstrukturálási folyamatoknak köszönhetően azonban tartósan alacsonyabb nyereségességet mutatnak a megelőző időszakhoz képest, ennek okai többek között a magasabb költségszint és a megváltozott eszközarány területén keresendők.

Az új generáció jelentős létszámemeléseket, béremelést, vagy ezek bizonyos kombinációját hajtotta végre egy komolyabb menedzsmentréteg kiépítése, és ezáltal az átvett vállalatok teljesítményének hosszabb távú növelése érdekében. A humántőke-oldali fejlesztés a nyereségesség visszafogásával szemben már rövid távon is pozitív hatással bírt az árbevétel alakulására. Mindemellett a beruházások mértékében is határozott növekedés figyelhető meg, amelynek hatása megmutatkozik az eladósodottság növekedésében, ugyanakkor az árbevétel javulásában szintén fontos szerepet játszik.A beruházások mértékének emelkedése kihatással volt az eszközállományra is, abban azonban jelentős elmozdulás nem tapasztalható.

Az új generáció az átvételt követően eszközölt fejlesztések finanszírozását jelentős mértékben hitelfelvétellel oldotta meg, melynek köszönhetően még a megemelkedett sajáttőke-arányok mellett is növekedett ezen kötelezettségek aránya a saját tőke mértékéhez képest. A hitelfelvétel kulcsszerepet játszik az eszközfinanszírozásban, így az eszközarány emelkedése mellett magától értetődő az eladósodottság emelkedése is.

A kivásárlás sok esetben a vállalatok tőkeszerkezetének átmeneti felborulásával is járt, amelyet a tulajdonosi gárdát érintő változás idézett elő. Ez azonban csak rövid ideig, átlagosan egy évig tartott a vizsgált társaságok esetében.

Az exporttevékenység előtérbe helyezése a hazai közép- és nagyvállalati szektor fejlődésének egy jelentős sarokpontja, melyet például az új generációk nyelvtudása, világlátottsága, szakmai tapasztalatai előrelendíthetnek. Ezen várakozásaink teljesülését látjuk megvalósulni az exportarány kismértékű javulásában a vizsgált cégekre vonatkozóan, a váltást követő időszakban.

Összességében arra következtethetünk, hogy a generációváltás átmeneti kihívásokkal, kezdeti teljesítménycsökkenéssel jár, de közép- és hosszú távon jelentős növekedést hozhat, különösen az árbevétel emelkedésének és az exportarány javulásának köszönhetően. Az utódok elkezdenek komolyabb menedzsmentet építeni, fejlesztésekbe vágnak bele, és bátrabban vállalják az eladósodottság növekedését is.