ARRA GONDOLTUNK, ITT AZ IDEJE, HOGY A FOLYTONOS KOMOLYSÁGOT (VAGY KOMOLYKODÁST) KICSIT FÉLRETÉVE, KÖTETLENEBB FORMÁBAN MUTASSUK BE A CONCORDE MB PARTNERS KOLLÉGÁIT. A CSAPAT TERMÉSZETESEN HETEROGÉN, VAN, AKI A KEZDETEK ÓTA ITT DOLGOZIK, VAN, AKI FRISSEN CSATLAKOZOTT. VAN, AKI HOSSZÚ ÉVEK TAPASZTALATÁVAL BÍR, ÉS VAN, AKIT MÉG AZ IFJÚ LELKESEDÉS HAJT.

Milyen is a „tipikus” CMBP-s kolléga?

Több dimenzió mentén tettünk fel kérdéseket kollégáink számára, hogy természettudósokat is zavarba ejtő precizitással határozzuk meg a „tipikus”, esetleg „ideális” kolléga profilját. A felmérésből a következő roppant hasznos kép rajzolódott ki.

A tipikus CMBP-s kolléga:

  • Várhatóan 182 cm magas. De biztosan 170 és 190 között lesz valahol.
  • Medián súlya 76 kg, de azért ennél vannak tekintélyesebb súlyú kollégáink is.
  • Cipőmérete jó eséllyel 44-es, ennél azért a csapat fele kisebb lábon él…
  • Életkora pont 36,5 év, szülinapját júniusban ünnepli, és az ikrek horoszkópot olvasgatja.
  • Tipikusan nincs gyermeke, de ha mégis lenne, akkor viszont leginkább három gyermeknek örül.
  • Legvalószínűbb, hogy testvér mellett nevelkedett, így a versenyszellem, és reméljük az együttműködési képesség is kezdetektől beleivódott.
  • Tipikusan 4 cm-s (átlagosan viszont 9 cm!) barna haj, és a barna szem árulkodó jel.
  • Az elmúlt hónapok home office-a után jó eséllyel borostás vagy szakállas. Azért a rendesebb kolléga ügyféltalálkozó előtt borotválkozik. Aki ezt nem teszi, nyugodtan kérdőre vonható.
  • Fiatal korában izgalmas sportokat űzött – jéghoki, kézi, kosár, vízilabda, vitorlázás, foci. Mára viszont inkább csak fut és biciklizik. TV-ben, ha nézi egyáltalán, akkor a labdasportokat követi.
  • Cégünknél átlagosan öt éve dolgozik, így rendkívül tapasztalt és rutinos.
  • 50 százalékos eséllyel az egyetem mellett valami szakkollégiumban is fejlesztette magát
  • Tipikusan zongora elé ültetve sem vall szégyent… esetleg még trombitán, gitáron játszik.
  • Angol mellett németül még jó eséllyel versenyképes, de meglepően nagy számban latinul is szívesen beszélgetne, már ha ez még élő nyelv lenne…
  • Ha nem létezne a tranzakciós pálya, akkor sem csinálna semmi hasznosat. Lenne szociológus, jogász, közgazdász, bankár, esetleg vegyészmérnök…
  • Az esetek 82%-ában inkább kutyapárti… macskák kíméljenek…

Mire képesek együtt a CMBP-s kollégák? Együtt többre vagyunk képesek – tartja a mondás. Természetesen igaz ez a CMBP-re is. Például:

  • Ha egymásra feje tetejére állnák, akkor néhány centi híján 22 méter magasra érnénk fel létra nélkül. Azaz könnyedén be tudnánk köszönni a hetedik emeleti ablakon bárkinek egy lakótelepen. Viszont természetesen nem állunk egymás fejére, inkább felsétálunk a hetedikre.
  • Együtt sem nyomunk egy tonnát… Nagyjából egy Wartburg súlyával tudjuk felvenni a versenyt.
  • Több mint 400 év tapasztalatával rendelkezünk. Így nagyjából annyi rutinunk biztos van az életben, mint Magyarország harmadik legidősebb fájának…
  • Gyermekekből büszkén ki tudnánk állítani egy teljes focicsapatot és három cserét… Sajnos azonban a gyerekek egy része még járni sem tud, így nem valószínű, hogy nyerni tudnánk bárki ellen…
  • Tranzakciós szakmai tapasztalatunk a 60 évet is meghaladja, teljes szakmai múltunk pedig talán már évszázados…

Természetesen a nap végén minden kolléga külön egyéniség. Nem létezik a „tipikus” kolléga. Álljanak itt tehát egyedi hasznos/haszontalan kérdések és válaszok. Igyekeztünk minden kérdésben elrejteni egy-egy érdekes részletet az adott kolléga érdeklődése, élete kapcsán. Jó olvasgatást hozzá!

Gábor, mi volt szakmailag a leghasznosabb képesség vagy tudás, amit négy leányodtól tanultál el?

Az állhatatosan kérés, a hiszti.

Rengeteget vezetsz, évente úgy 40 ezer km-t. Milyen változást hozott életedbe a Waze?

Rettentően megnyugtat, hogy tudom, az optimális úton megyek; sok új utcát és útlehetőséget megismerek.


Kálmán, úgy tudom, sokat kerékpározol, mit tanultál belőle?

Jaj, nagyon sok mindent: ami nem öl meg, az erősebbé tesz, minden emelkedő után jön egy lejtő stb. De talán a legfontosabb: óvakodj a fehér furgontól!

Te vagy legrégebben az iparágban, melyik technológiai vívmány tette jobbá az életed? És hiányzik-e a fax vagy a személyhívó?

Azt hiszem, hogy a nyomtatás feltalálása segített a legtöbbet, fárasztó volt silabizálni a sok ákombákom kézírást – mondjuk a kis színes rajzokat szerettem. Fax? Személyhívó? – segítenél egy kicsit, hogy pontosan mire gondolsz?


Laci, nagyon szereted az autókat, mégis Toyotát vettél. Miért?

Mert Toyoda San megígérte: no more boring cars, én meg hittem neki. Amúgy a hajtáslánca miatt, és persze vonzanak a nagy szedánok, biztosan egy gyerekkori kibeszéletlen trauma miatt.

Veresegyházra költöztél a családdal. Van-e hír? Asszonykórus, medveotthon, veterán polgármester, veresi paradicsom?

Egyszerre csendes, szép és vállalkozó szellemű város. 55 éve nincs nagy izgalom a választásokon, de amíg a Piccolo vígan terem, a medvék sem vágynak vissza a málnásba. Mindig jól esik hazatérni, pandémia idején annyira, hogy inkább el sem megyek.

Hiányzik az amatőr színjátszás?

Csak amíg eszembe nem jut, hogy mindenki mennyivel jobb volt. De a színháznak sokat köszönhetek, bőven jöttek életre szóló élmények, hajrá Doktorock!


Márton, párod kutyájával kezdetben nehezen jöttetek ki. Min változtattál az elmúlt évek során, hogy a kutya most már kedvel téged? Mit tanultál ebből?

A kutya a kezdetektől kedvelt engem, fordítva ezt nem mondhatom. Az változott, hogy megszoktam. Illetve a koronavírus alatt hűségesen abban a szobában aludt, amelyikben én. Értékeltem a törődését.

Akadémiai hátterű családból érkezel, a hosszú neved mellé rettenetesen hosszú neved mögötti végzettséged listája. Javaslod-e másoknak is? Miért volt ez rossz ötlet?

Javaslom bárkinek, akinek van hozzá képessége, leginkább türelme. Sokat lehet mindegyikből tanulni. Egyetlen hátránya, hogy néha csodabogárnak tartanak miatta, mert nincs mindenkinek ennyi. De hát ez csak egy ok, amiért csodabogárnak tartanak. 🙂


András, kávéfüggőséged legendás. Igaz-e, hogy minden ügyféltalálkozón kérsz kávét, még este is?

Ez sajnos igaz, Minden találkozón kérek kávét. Bárhol, bármikor. Azt kifejezetten kedvelem, ha egy-egy régen ismert ügyfél asszisztens kollégája már meg sem kérdezi, hogy kérek-e kávét, csak kedvesen kihozza.

Kínosan rendszerető vagy (tiszta irodai asztal, üres inbox, folyton mosott autó). Milyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár ez az ügyfeleid számára?

Csak remélni merem, nem vagyok túl idegesítő, amikor mindent alaposan körbe akarok járni. Azért remélem persze, hogy a rendszeretetnek látják előnyeit is a partnerek.


Gabi, számos kutatást csináltál az évek során a CMBP keretein belül. Melyik tanulsága volt a legizgalmasabb számodra?

A legelső PrivátTop100 sajtóvisszhangja. Rengeteg időt töltöttem szorzók keresésével, a cégek pénzügyeinek összeszedésével, és hogy hiánytalan legyen a lista. A tulajdonosok életkora és csillagjegyeik csak poénból kerültek bele, mégis ez volt, amit kiemeltek, és átvettek. Remek süteményekkel szoktál kedveskedni a csapatnak szinte heti rendszerességgel.

A sütés mely szakasza során tudsz leginkább projekteken gondolkodni?

Amikor már a sütőben van a süti. A jó süti titka a jó recept, amit követni érdemes, és odafigyelést igényel. Te találod ki a legkreatívabb programokat, ajándékokat a csapatban.

Honnan származik a varázserőd? Milyen jó ötleted van az olvasók számára?

Ez kicsit kiábrándító lehet: sajnos az én fejem sem káptalan, bevallom listát vezetek a telefonomon a pillanatnyi ötletekről és az olyan dolgokról, amik ihletadók lehetnek.


Tamás, van egy Carlos névre (nem) hallgató, nagyon csúnya kutyusod. Miért jó ez neked?

Carlos kiválasztása egy igen hosszú folyamat eredménye volt. A kisfiúnk mellé kerestünk egy ideális társat, kicsit úgy, mint egy felvásárlási folyamat során számos szempont figyelembevételével. Végül egy kis Boston Terrier mellett döntöttünk, akire tényleg igaz, hogy a szépsége belülről fakad.

Mi a kedvenc éjszakai járatod?

Nehéz erre válaszolni… nagyon. Az elmúlt években egy-egy fárasztó nap után számos izgalmas helyre sikerült eljutnom éjszakai járatok segítségével. Külön köszönet a kollégáknak, akik engedték, hogy kreatívan válasszak a buszállomáson hajnali háromkor.

Az elmúlt tíz év minden ügyfelére, ajánlatára és projektjére emlékszel. Mi a titkod?

Talán a sok éjszakai utazás. 🙂 Főleg régebben szinte az összes ügyféljelölttel folytatott első körös egyeztetésben valamilyen szinten részt vettem, és ezeket mindig szerettem nyomon követni. Talán ennek eredménye, hogy ennyi minden megmaradt a fejemben.


Ákos, rendszeresen eszel gyümölcsöt. Miért?

Ugyebár az irodában rendszeresen kapunk gyümölcsöt. Amikor a céghez kerültem, többször előfordult, hogy a gyümölcs a kukában végezte, és engem leginkább ez zavart, nagyon nem szeretek ételt kidobni. Mostanra pedig egyszerűen megszerettem a gyümölcsevést.

Kalligráfia mint hobbi, mesélj róla!

Kalligráfia jóga, nem sima kalligráfia… 🙂 A gyakorlatok szempontjából azért inkább a Thai Chi-ra hasonlít. Csak ajánlani tudom mindenkinek, stresszoldó, immunerősítő, javítja a vérkeringést, emésztést, ízületi és gerincproblémák kezelésére is alkalmas. Van, aki szerint a Covidra is jó, de mi persze ilyet nem terjesztünk…

Most szerzed a jogosítványt. Korábban a bolygó védelme tartott vissza, vagy más oka volt?

Nyíregyházán nőttem fel, ott nem került rá sor. Budapesten tanultam tovább, de ezalatt nem kellett autó… Az egyetem elvégzését követően pedig, fogalmazzunk úgy, inkább a munkára koncentráltam, mint a jogosítvány megszerzésére. Viszont, ha lesz is jogsim, akkor sem tervezek autót venni: a belvárosban lakom és járok dolgozni is, gyorsabb bejutnom tömegközlekedéssel. Ha autóra lenne szükségem, nagy valószínűséggel car sharinges autót fogok használni.


Fanni, fiatalon sok vitorlásversenyen vettél részt. Mi volt a legnagyobb hiba, amiből sokat tanultál?

A vitorlázásnál nagyon sok múlik a rajton, és azt nem könnyű jól kivitelezni. Egyik nagy hibámat akkor követtem el, amikor a magyar bajnokság utolsó futamában nem mertem odaállni a rajtnál a megfelelő helyre. Fejben ugyan tudtam, hogy mi lenne a helyes pozíció, de nem volt meg hozzá az önbizalmam, hogy elhiggyem, hogy nyertesként tudok kijönni egy szoros rajtszituációból. Ezért aztán stratégiai szempontból kevésébe jó oldalt választottam, mert tudtam, hogy ott kevesebb hajó lesz, s így kevesebb eséllyel ragadok bent a rajtnál. Valóban tiszta szélben tudtam elrajtolni, de utána kényszerpályára kerültem, s végig a rossz oldalon kellett vitorláznom. Ez az önbizalomhiányos döntés a magyar bajnoki címembe került, de megtanultam, hogy az éles szituációk kikerülésével nem lehet nyerni, csak azok megoldásával.

Elég kompetitív vagy, folyamodtál-e már cselhez győzelem érdekében?

Alapvetően a lefektetett szabályok szerint szeretek játszani, szerintem csak így van értelme. Ugyanakkor mindig sokat jár az eszem azon, hogy szabályos keretek között hogyan lehet addicionális előnyre szert tenni. Volt már rá példa, hogy pár mondattal már a parton sikerült fejben összekavarni az ellenfelet, s így a vízen a versenyen nem tudott jól teljesíteni. Ehhez persze kellett az is, hogy jól ismerjem az ellenfelet, másnál akár visszafelé is elsülhetett volna a dolog.


Nándi, spanyol nyelvterületeken eltöltött utazásaid során hány flamingóval találkoztál? Hogyan hasznosítod ezt a tudást a mindennapi szakmai munkád során?

Sokkal, de egészen biztos vagyok benne, hogy létezik olyan hosszú főkönyvi szám, mely ezt ki tudná fejezni. Ilyen irányú tapasztalataimnak hála speciális képességre tettem szert: kellemes látványukról akár már visszafogottan nosztalgiázva is hamarabb megtalálom a rózsaszín felhős boldogságot adatszobák, exceltáblák és prezentációk végtelen horizontján vándorolva.

Kolumbiai utazásod során lettek meghirdetve idehaza az első lezárások. Milyen volt a haza út?

A Covid szele épp a helyi kávéföldeken elmélyülve ért utol, ahonnan mindössze 12 óra hegyi buszozással már elérhető volt értelmezhető infrastruktúra. Közben információ után kutatva a korábban alacsony szinten elkényelmesedő spanyoltudásom hirtelen nagyot volt kénytelen fejlődni. Végül az ország lezárása előtti utolsó pillanatokban sikerült elhagyni a kontinenst, miközben a repülőutat „színesítette” az egészségügyi vészhelyzet és a véletlenszerű járattörlések is, de a szerencsének köszönhetően a másnapi home office már szeretett, aggódó kollégáim időzónájában kezdődhetett meg.


Bence, több kollégához hasonlóan szakkollégiumi háttérrel csatlakoztál a CMBP csapatához. Mi a legkedvesebb kollégiumi élményed?

A kollégiumot a közös gondolkodás és együtt cselekvés az, ami igazán jó hellyé teszi. Legyen szó a mindennapi működésről, kurzusmunkáról vagy bármi más témáról, arra mindig volt lehetőség, hogy bárki felvezesse az ötleteit, témáit más kollégistáknak, akik kellő kritikussággal fogadnak minden egyes új helyzetet.

Új kollégaként nem tartasz még home office-t. Mit szeretsz legjobban az irodai életben?

Talán a legjobban azt, hogy új belépőként gyorsabb és hatékonyabb a kommunikáció azokkal, akik éppen rajtam kívül még bent vannak. Mivel még sok dologgal a cégen belül én is csak most ismerkedem, mindig jól jött, hogy az irodában könnyen választ kaptam a kérdéseimre.


Bence, fiatalon csatlakoztál a CMBP csapatához. Mi volt a legváratlanabb meglepetés?

Nem hiszem, hogy bármi nagyon váratlan történt volna velem eddig. Talán az lepett meg a leginkább, hogy a vírus miatt a legtöbben otthonról dolgoznak, ezért az első két hétben nem is találkoztam mindenkivel személyesen.

Korábban jégkorongoztál, pedig igen szelídnek tűnsz. Hogy fér össze a kettő?

Ha sportról van szó teljesen másmilyen vagyok. Sőt, a jégkorong meg más sportok közben is gyakran a szelíd ellentettje igaz rám, ez okozott is nekem többször nehézségeket a meccsek alatt.