CÉGVÁSÁRLÁSOK ESETÉN A MEGSZERZETT RÉSZESEDÉS AKTIVÁLÁSA MELLETT GYAKORI SZÁMVITELI ELEM AZ ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK IS, AMELY A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK KÖZÖTT ÚN. IMMATERIÁLIS ESZKÖZKÉNT KERÜL KIMUTATÁSRA. ENNEK A – CÉGVÁSÁRLÁSOK SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES – ESZKÖZTÉTELNEK HOSSZÚ ÉVEK MOZDULATLANSÁGA UTÁN 2016-TÓL JELENTŐSEN MEGVÁLTOZOTT MIND A SZÁMVITELI, MIND AZ ADÓJOGI ELSZÁMOLÁSA, AMELY JÓ OKOT ADHAT ENNEK A MÉRLEGTÉTELNEK AZ ÉVKÖZI ÁTGONDOLÁSÁRA ÉS A KAPCSOLÓDÓ FELADATOK RENDEZÉSÉRE.
A korábbi (2016. évet megelőző) időszakban hatályos számviteli előírások alapján üzleti vagy cégérték az alábbi esetekben volt képezhető:
- cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb,
- cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet,
- cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, egyéb társasági részesedéseit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, egyéb társasági részesedéseit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, egyéb társasági részesedéseiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték.
A fentiek alapján kimutatott üzleti vagy cégérték negatív irányban is hasonló elvek alapján volt megképezhető, valamint a kimutatott értéket az adott vállalkozás saját (meglehetősen tág határok között mozgatható) megítélése alapján az általános értékcsökkenési szabályok alapján amortizálta. 2016-tól kezdődően megszűnt a fenti három irányú üzleti vagy cégérték képzési lehetőség és a jövőben kizárólag a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek (külön értékeléssel meghatározott) értékével csökkentett értéke közötti különbözet (ha a fizetett ellenérték magasabb) mutatható ki e tétel alatt.
Ezzel összhangban a részesedést szerző (tulajdonos) könyveiben a fizetett ellenértéket részesedésként kell nyilvántartani és a beszámolóban bemutatni, valamint az értékcsökkenés időszaka kötelezően lerövidül egy 5–10 év közötti időszakra. Azoknál a társaságoknál, amelyek olyan cégértéket mutattak be beszámolójukban, amelyeket már nem ismernek el a 2016–tól élő szabályok, át kell vezetni a részesedés értékére. Indokolt esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan, jelentősen meghaladja a piaci értékét. A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására nincs lehetőség a későbbiekben.
Összefoglalva:
- 2016 után minősített többséget biztosító részesedés vásárlása alkalmával már nem számolható el üzleti vagy cégérték.
- A tulajdoni részesedés bekerülési értéke csakis a vásárláskor kifizetett vételár lehet. A vevő átveszi és állományba veszi a megvásárolt cég eszközeit, kötelezettségeit.
- A számviteli törvény szövegezéséből még nem derül ki egyértelműen, hogy mikor lehet egy vagyonátruházást üzletág vásárlásnak minősíteni és mikor egyszerű részesedés vásárlásnak, így nehéz eldönteni, hogy mikor lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni.
- Ilyenkor elsődlegesen a hatályos adójogi előírások vehetők alapul, amely szerint az üzletág a vállalkozás olyan működő egysége, amely függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas önálló gazdasági tevékenység folytatására.
- Üzletág-átruházáskor a kifizetett ellenértéket a kapott vagyon piaci értékével vetjük össze: Piaci érték = az eszközök piaci értéke – átvállalt kötelezettségek értéke. Amennyiben magasabb a fizetett ellenérték, mint a piaci érték, akkor a különbözetet üzleti vagy cégértékként kell elszámolni az immateriális javak között. Ha a viszony fordított, akkor a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékét arányosan csökkenteni kell.
Gerendy Zoltán
ügyvezető, vezető partner, adótanácsadó partner
BDO Magyarország
www.bdo.hu
