VERSENYTÁRSAINK MÁR ELŐJÖTTEK A 2018-AS ÉVET M&A SZEMPONTBÓL VIZSGÁLÓ ELEMZÉSEIKKEL. BÁR TÖBB, KÜLÖNFÉLE SZÁMOT IS MEGJELENTETTEK, EGYETÉRTÉS VOLT ABBAN, HOGY 100-110 KÖRÜLI VOLT HAZÁNKBAN A TRANZAKCIÓK SZÁMA. MI EZZEL A SZÁMMAL NEM VOLTUNK ELÉGEDETTEK. EGYRÉSZT ÚGY ÉREZTÜK, HOGY BIZONYOS SZEMPONTBÓL EZ A SZÁM ALULBECSÜLT. UGYANAKKOR ÚGY IS ÉREZTÜK, HOGY EZ AKÁR MÉG TÚL NAGY IS LEHET, HA AZT A SZEGMENSÉT NÉZZÜK A HAZAI GAZDASÁGNAK, AHOL A GENERÁCIÓVÁLTÁS SZÜKSÉGESSÉGE MIATT MINDENKI KOMOLY TRANZAKCIÓS AKTIVITÁST VÁR A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN, AZAZ A HAZAI KÖZÉP- ÉS NAGYVÁLLALATI SZEKTORT.
A hazai tranzakciók helyzete
Emlékeztetőül, bár azt gyanítom, hogy a Cégérték olvasói biztosan fejből fújják már az adatot: a nagyjából 1000 magántulajdonú, hazai közép- és nagyvállalkozás tulajdonosainak átlag életkora idénre 67 év lett. Az MNB-től kezdve a kormányzaton át a banki és más piaci szereplők mind azt szajkózzák, hogy generációváltásnak kell történnie. Ez azonban nehezen jön létre akkor – ahogy azt a Budapest Bank nemrégiben publikált elemzése is bemutatta –, ha sok cégtulajdonos ezt családon belül akarja megtenni, de a generáció következő tagjai tapasztalataink szerint sokszor erre nem hajlandóak vagy nem képesek. Ekkor lenne triviális megoldás a társaság értékesítése, amivel a vállalkozás tulajdonlásának és vezetésének örömei és terhei is egy érdeklődő befektetőre kerülnek.
Milyen volt ebből a szempontból a tavalyi év? Az elmúlt hetekben nekiugrottunk és a lehető legrészletesebben kielemeztük a 2018-as év hazai tranzakcióit. Igyekeztünk a lehető legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért három szolgáltatónak, a Zephyrnek, a Thomspon Reutersnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. A duplikációk kiszűrése után kiderült: hazánkban 2018-ban nem százas nagyságrendű, hanem 276 tranzakció volt! Hát ez bizony nagy meglepetés, és kifejezetten kellemes hír; ezek szerint megélénkült volna a tranzakciós aktivitás Magyarországon?
De milyen típusúak is voltak ezek a tranzakciók? Mekkora része volt ezeknek olyan, ami a generációváltást támogatja? Sajnos – mint később részletesen is látszódni fog – kevés. Vegyük sorra a tavalyi tranzakciós kategóriákat.
- Külföldi tranzakciók hazai lába: 11 tranzakció. Számos, de nem túl sok olyan tranzakció történt, amikor egy nagy nemzetközi tranzakció keretében a helyi cég is elkelt; ezek tipikusan nem a helyi cégek által vezérelt tranzakciók voltak (például: a Teva Gyógyszergyár eladta a speciális nőgyógyászati gyógyszerportfólióját, vagy amikor az Energizer megvásárolta a Spectrum Brand globális szárazelem üzletágát).
- Kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés: 86 tranzakció. Jelentős kisebb tőkeemelési ügylet történt tavaly, ebből a HiVentures önmagában 50-nél több tranzakciót csinált; ezek a tranzakciók tipikusan startupokat, illetve kezdeti fázisban lévő, nagy növekedésű cégeket érintettek, nem pedig klasszikus, hagyományos iparági hazai közép- és nagyvállalatokat.
- Belső tranzakció: 21 tranzakció. Ezek olyan tranzakciók voltak, amikor tulajdonosok tranzakciók keretében szervezték át céghálózatukat (ide tartozónak tekintettük az Opus-Konzum Holding összeszervezésének tavalyi lépéssorozatát).
- Ingatlanpiaci tranzakció: 60 tranzakció. Ahogy várható volt az utóbbi idők nagy ingatlanpiaci mozgásaiból kiindulva, a tavalyi jelentősebb céges tranzakciók ötöde volt ingatlanpiaci tranzakció, ami kívül esik a cégutódlási kérdéseken.
- Tőkepiaci tranzakció: 9 tranzakció. Bár viszonylag alulfejlett a hazai tőkepiac, 9 alkalommal volt a 2018-as évben jelentősebb tőkepiaci tranzakció. Más kérdés, hogy ezeknek nagy része OTP-részvények jelentősebb csomagjának adásvételét, semmint igazi tranzakciókat jelentettek.
- Tranzakciók speciális iparágakban (energetika, pénzügyi szektor és média): 38 tranzakció. A 2018-as évben jelentős volt az aktivitás az energetika területén (22 tranzakció), a pénzügyi szektorban (9 tranzakció) és a média (7 tranzakció) területén. Ezeket a piacokat tipikusan speciális iparágaknak tekintik, ezekben nem jellemző a hazai közép- és nagyvállalati tulajdon.
- Hazai közép- és nagyvállalatokat érintő tranzakciók: 51 esetben (23 esetben hazai és 28 esetben külföldi vevővel). Szerintünk ez az a kör, ami igazából jelzi, hogy mekkora is volt az a tranzakciószám, ami valójában releváns a hazai tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatoknak generációváltás, illetve átöröklés szempontjából. A helyzet szerintünk két szempontból is érdekes, illetve komoly üzeneteket is hordoz magában a generációváltásra készülőknek:
- Míg korábban a hazai tranzakciók voltak túlsúlyban, mostanra a nemzetközi indíttatású tranzakciók száma volt a nagyobb ebben a kategóriában. Ami örömteli, ugyanakkor elgondolkodtató abból a szempontból, hogy nemzetközi cégvásárlók tipikusan tulajdonostól független menedzsmenttel szeretnek céget vásárolni. Ez azonban a hazai cégek többségénél nem adottság. Tehát a hazai cégek többségénél annak lehetősége, hogy nemzetközi cég vásárolja meg őket, egyelőre korlátozott.
- Az 1000 közép-és nagyvállalat, illetve a sok ezer kis- és középvállalat számosságának tükrében mind az 51 tranzakció, mind pedig a sokuk számára inkább releváns hazai tranzakció (azaz ahol a független menedzsment hiánya kevésbé fájó) 23-as darab-száma elképesztően alacsony. Azaz: a generáció-váltás tranzakciós oldalról még várat magára. Mi ebből a tanulság? Egyrészt az, hogy minden magyar vállalkozó, aki generációváltáson gondolkodik vagy azzal szembesül, és családon belül ezt nem tudja megoldani, azonnal el kell gondolkodnia a független felsővezető kinevezésén/kinevelésén. A másik pedig az, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a leginkább reális szcenárió a Management-By-In, azaz a menedzserek által vezetett és végrehajtott tranzakció. Ezek olyan ügyek, melyekben a Concorde MB Partners közvetítőként nagyon aktívan és egyre sikeresebben vesz részt az utóbbi években.
Külföldi kilépés
Elemzésünk kitért arra is, hogy magyar cégek milyen módon léptek ki külföldre. 2018-ban 37 olyan tranzakciót találtunk, melyben magyar cég jelent meg vevőként.
- Külföldi-külföldi tranzakció volt, de ahol magyar leányvállalat szerepelt vevőként, hét tranzakció.
- OTP hat tranzakció, szállás.hu három tranzakció, Duna House egy tranzakció, összesen tíz tranzakcióban nagy vagy nagyobb magyar cégek léptek ki külföldre.
- Öt ingatlanos tranzakció volt, öt kisebbségi tőkeemelés történt.
- Varga Zoltán befektetési alapja vásárolt Lengyelországban egy céget.
- Egy magyar cég vásárolt Ukrajnában, hat magyar magánszemély vásárolt céget Csehországban.
Voltak tehát tranzakciók, mely során hazai cégek léptek külföldre – de azért látszik, hogy ez az irány jóval kevésbé frekventált a hazai, belső iránynál. Jó hír, hogy mi magunk is egyre többet vagyunk ilyen folyamatokba bevonva, mely jel lehet arra, hogy lesz ezen a téren is fejlődés.