Sok szó esett már e lap hasábjain arról, hogy a magántőke befektetők segítenek felfuttatni, fejleszteni a vállalatokat. az Ernst & Young, a 150 legnagyobb európai magántőke által tulajdonolt társaság körében végzett 2009-es felmérése szerint, a magántőke alapok kezelte vállalatok 2006-2008 között évi 4 százalékponttal magasabb nyereségnövekedést produkáltak, sőt munkahelyteremtésben és a termelékenység növelésében is megelőzték börzén jegyzett társaikat.


A magántőke alapok által a tőzsdéről kivezetett vállalatok száma is azt sugallja, hogy valamit tudhatnak a professzionális befektetési alapok, amiért ezekért a vállalatokért a tőzsdei ár felett megéri fizetniük. Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy ezt a gyorsabb növekedést milyen eszközökkel tudják az alapok szisztematikusan biztosítani.

A magántőke értéknövelésének eszközei

TŐKEÁTTÉTEL
A Magántőke alapok tőkebefektetéseik értéknövelését 3 eszközrendszerrel érik el. Ezek közül a legismertebb a tőkeáttétel használata. Például, ha 10 millió euróért megvesznek egy évi 2 millió eurós EBITDA-t (üzemi cash flow-t) termelő vállalatot és a vételár felét bankhitelből finanszírozzák, akkor csupán a hitelek letörlesztésével az 5 milliós tőkebefektetésük értéke 3-5 év alatt megduplázódik.

ARBITRÁZS
A magántőke alapok mesterien veszik észre és használják ki a különböző piacok közötti árazási különbségeket. Ezt teszik, amikor megvesznek egy családi vállalatot az utód híján kilépni kívánó alapítótól, majd némi ?fazonírozás? után szakmai befektetőnek, vagy a tőzsdén értékesítik azt. A ?frizura-alakítás? jelentheti a menedzsment megerősítését, a társaság fogyasztható méretre növelését, az alaptevékenységtől eltérő üzletágak leválasztását. A magántőke által felügyelt cégek egyfajta ?egészségügyi vizsgálaton? esnek át, ami növeli a potenciális szakmai befektetők komfortérzetét és a tőzsdei kibocsátásoknál fontos transzparencia szintet.

AZ EREDMÉNYESSÉG NÖVELÉSE
Az alábbi ábra egy 2005. novemberi McKinsey & Co. felmérés eredményeit tükrözi, amely szerint a működésjavítás pozitív hatásai eltörpítik a tőkeáttétel és az arbitrázs értéknövelő szerepét és ez az eszköz a hitelválság nyomán a felvásárlási hitelezés visszaszorulásával időközben még jobban felértékelődött. A Morgan Stanley 2009. júliusi tanulmánya szerint csak azok a magántőke alapok maradnak tartósan versenyképesek, amelyek portfolióvállalataikban szisztematikusan és kiszámíthatóan képesek értéknövelést megvalósítani.

Az eredményesség növelésének irányai

Az eredményességet az alapok három fő stratégiai irányban növelik: (1) A vállalat profitabilitását javítják költségcsökkentéssel vagy a hozzáadott érték (a fedezet) növelésével; (2) Az árbevételt organikusan növelik új vevők és piacok meghódításával; és (3) a vállalatot szinergikus felvásárlásokkal hizlalják.

Működési partnerek

A fenti stratégiák kivitelezéséhez a befektető csapat külső szakértőket, úgynevezett ?működési partnereket? von be, akik a menedzsmenttel és az alapkezelőkkel karöltve dolgoznak a vállalat fejlesztésén. Ezek az ipar-ágban sikeres múlttal rendelkező, tapasztalt szakértők, akik ismerik a magántőke befektetési folyamatot, stratégiai és végrehajtási tapasztalattal rendelkeznek és ? gyakran magántőke tulajdonú vállalatoknál is szerzett – első számú vezetői múlt áll mögöttük. Ezek az iparági guruk korábban nagyvállalatok vezérigazgatóiként, stratégiai tanácsadó cégek partnereiként vagy magántőke befektetőként értek el sikereket. Általában több vállalatnál, sokszor több iparágban megfordultak és így szélesebb látókörrel bírnak, mint egy tipikus portfolióvállalat ügyvezetője. A magántőke alapok azért szerződtetik őket, hogy az iparág, illetve rokon szakmák legjobb megoldásait segítsenek bevezetni és meghonosítani a kiszemelt vállalatnál.

Míg a portfólió-vállalatok menedzsmentje a napi veze-tés és működtetés feladataira koncentrál, a működési partnerek stratégiai kérdésekkel foglalkoznak. Felelősségük, hogy megszerezzék munkájukhoz a menedzsment és a beosztottak támogatását. Segítik az iparágban és a cégvezetésben jártas vezetőket, hogy meg tudjanak felelni a magántőke befektetési folyamat rendkívüli cash flow termelési és időzítési elvárásainak. A cégvezetésnek a magántőke befektetők mellett ki kell elégíteniük a bankok, az iparági szakértők és esetenként a magántőke alapok tulajdonosainak információ igényeit is.
A megfelelő működési partner segít leosztani a szerepeket a menedzsment, a magántőkés tranzakciós csapat és saját maga között. Míg a menedzsment vezet; a tranzakciós csapat felvásárol és a kilépést szervezi; a működési partner a vállalat stratégiai céljainak elérését és az értékteremtő projektek megvalósítását felügyeli. Érdemes a meglévő menedzsmentre támaszkodnia, mert így könnyebben fenntartható a munkamorál és a munkatársakkal könnyebben elfogadtathatók a működést javító projektek. A bizalomépítés és az érdekeltség kialakításának első lépése a megfelelő menedzsment-ösztönző rendszer bevezetése. Ha a vállalat eltér stratégiai tervétől, vagy a menedzsment súlyos hibákat követ el, akkor a működési partnernek fel kell tűrnie az ingujját is.



Működési partner modellek

ÁLLAMFÉRFI
Általában az iparág vezető vállalatainak volt vezérigazgatói. Feladatuk, hogy felvásárlási célpontokat találjanak, minősítsenek és megtalálják a megfelelő vezetőket a felvásárolt vállalatoknak. Általában igazgatósági tagként vesznek részt, de ha szükséges, akkor átmeneti vezérigazgatóként is működnek. Javadalmazásuk a vállalat értékteremtéséhez kötött.

BELSŐ KONZULENS
A magántőke alap folyamatos alkalmazásában álló, egy-egy iparágban vagy a tanácsadó szakmában tapasztalattal rendelkező személyek, akik a felvásárlás megvalósítását követően kerülnek képbe. Tevékenységük néhány hónaptól több évig is terjedhet, de tulajdonosi érdekeltséget nem kapnak.

BEÉPÍTETT PARTNER
Az ?államférfi-? és a ?konzulens-modellek? hibridje. Általában felsővezetői és tanácsadói vagy magántőkés gyakorlattal egyaránt rendelkeznek és a befektetés elejétől a kiszállásig részt vesznek a folyamatban. Egyfajta aktív elnökként rendszeresen jelenléttel segítik a vezérigazgatót a stratégiai tervek kialakításában és végrehajtásában. A beépített partnerek tulajdonosi érdekeltséget kapnak az alapban, de az 50 millió eurónál kisebb értékű befektetések általában nem tudják kitermelni a költségüket.

A 100 napos intézkedési terv

Szinte minden vállalatnál, számtalan terület hordozza a fejlesztés lehetőségét. A magántőke-befektető számára nem ezek felfedése, hanem rangsorolása jelenti a kihívást. Fontos, hogy a felvásárlást követő időszakban a megfelelő projektek kerüljenek kiválasztásra. Általában nagy a nyomás a befektetőkön, hogy javítsák a cash flow termelést, a kivásárlási hitelek törleszthetősége érdekében, amire korlátozott idő áll rendelkezésükre. Célvállalata válogatja, hogy mennyire képes a változásra és a menedzsment, valamint a stáb egyszerre hány projektet tud kezelni. Lélektani szempontból fontos, hogy a befektető érkezése pozitív, sikeres folyamatokat indítson el. A fentiekre való felkészülésként a magántőke befektető már a tranzakció utolsó stádiumában (jellemzően a versenyhivatali jóváhagyással párhuzamosan) 100 napos akciótervet készít a változások implementálására.

Az akcióterv általános stratégiai célokat (piaci részesedés növelése, árbevétel növekedés és költségcsökkentés), valamint a magántőke befektetőkre jellemző specifikus célokat (EBITDA, tőkehozam és hitel-törlesztés) is tartalmaz. A fenti célok megvalósítását projektek megfogalmazásával készítik elő. A 2?3 kiemelt, nagy értéknövelő potenciálú, de komplex és kockázatos projektek mellett fontosak a kis hatást kiváltó, de könnyen kivitelezhető pozitív lélektani hatású akciók is. Ez utóbbiak megízleltetik a menedzsmenttel a sikert, a bizalmat és lendületet adnak a stábnak a nagyprojektekhez. A 100 napos terv fontos eszköze az erős, együttműködő légkör kialakításának is.

Magántőkés tapasztalatok szerint az első év eredményei fontos indikáció a befektetés jövőbeni sikerét illetően. Az első évben sikeres céltársaságoknak általában sikerült tartósan beoltani a vállalati kultúrát, hogy tartósan meg tudjon felelni a magántőke iparág elvásásainak és az iparágban a hosszú távú versenyképesség biztosításának egyaránt. A magántőke alapkezelő elsősorban arra koncentrál, hogy megteremtse a ?sürgősség kultúráját? miközben egy analitikus, mérőszám alapú elszámoltató menedzsment megközelítést gyökereztet meg.

A célvállalatok működési javítása szakértelmet, folyamat-szemléletet és a tranzakciós csapat, a működési partner és a menedzsment hatékony együttműködését követeli meg.

Préda István, MB Partners

Források: Működés-javítás: A magántőke kulcsa az értékteremtéshez, Morgan Stanley tanulmány, 2009. július / Hogyan teremtenek a tőkebefektetők értéket? Ernst & Young tanulmány a 2008-as európai exitekről / Wikipedia