AZ M&A TRANZAKCIÓK VÉGCÉLJA JOGI SZEMPONTBÓL EGY RÉSZVÉNY, ÜZLETRÉSZ, ESETLEG ÜZLETÁG ADÁSVÉTELÉRE SZOLGÁLÓ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TELJESÍTÉSE. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS, A LEGALAPVETŐBB SZERZŐDÉSTÍPUS, MEGKÖTÉSE, ELKÉSZÍTÉSE EGYSZERŰ ÉS ÁLTALÁNOS FELADAT A GYAKORLÓ JOGÁSZOK SZÁMÁRA. A VÁLLALATI FELVÁSÁRLÁSOKNÁL MÉGSEM EZ JELLEMZŐ, AZ ILYEN ÜGYLETEKBEN TRANZAKCIÓS JOGÁSZOK CSAPATAI ÁLLÍTANAK ELŐ TÖBB SZÁZ OLDALAS DOKUMENTUMOKAT ELVILEG UGYANILYEN CÉLBÓL. MI AZ OKA ÉS INDOKA AZ M&A TRANZAKCIÓS DOKUMENTÁCIÓ HOSSZADALMASSÁGÁNAK, ÉRDEMES-E TRANZAKCIÓS SPECIALISTÁKAT HASZNÁLNI JOGI TANÁCSADÓKÉNT? ERRE KERESSÜK A VÁLASZT AZ ALÁBBIAKBAN.
Az értékelés problémája
Az M&A tranzakciók nyilvánvalóan eltérnek az egyszerű adásvételtől, az ügylet tárgya, a céltársaság vagy üzletág komplex gazdasági egység. A társaságok értékeléséről könyvtárnyi közgazdasági szakirodalom született, ami önmagában jelzi, az ügylet értékének meghatározásának nehézségét. A cégérték megállapítása sok szempontból inkább művészet, mint tudomány, a cégérték számtalan tényezőtől és körülménytől függ, amelyek időben folyamatosan változnak. Az értékelés ezért nem egzakt cégértéket, hanem egy értéktartományt határoz meg, amelyen belül a felek alkujától függően alakul ki a tényleges vételár. Az értékelés összetettsége természetesen alapvetően határozza meg a tárgyalási folyamat, a szerződés és a jogi tanácsadói feladatok összetettségét.
A jogi tanácsadó szerepe
Az árazás és komplex ügyleti szempontok ismertetése előtt le kell szögezzük: a tranzakciós jogász feladata az, hogy a tranzakció megtörténjen. Ez mind a vevői, mind az eladói oldalon együtt jár a céltársaság és a tranzakció kockázatainak azonosításával. A jogi kérdések szerződéses rendezése és a tranzakciós tárgyalások során a jogi tanácsadó akkor jár el helyesen, ha minden lépésben ezt a célt követi, és nem öncélú problémák felvetésével és jogi csatározások lefolytatásával rabolja ügyfelei és a szerződéses partnerek idejét. Bár az elv egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban mind az ügyfeleknek, mind a tranzakciós tárgyalásokat és a tranzakciós csapatot vezető üzleti tanácsadóknak figyelniük kell ennek betartására és betartatására. Az árazás összetettsége miatt a jogi tanácsadók alapvető feladata továbbá az is, hogy a tranzakciós folyamat biztosítsa az üzleti tanácsadók által kialakított árazás megalapozottságát, és azt, hogy az árazás (a céltársaság üzletének) hibáit a tranzakciós szerződés mechanizmusai korrigálják.
A tranzakciós folyamat
A jogi tanácsadónak tisztában kell lenni az M&A tranzakciók általánosan kialakult koreográfiájával, amely manapság „jó gyakorlatként”, „szabványként” érvényesül a felvásárlási tranzakciókban. A nem nyilvános társaságokra irányuló felvásárlásoknál az üzleti tanácsadó és az eladó a folyamat szempontjából először abban dönt, hogy a céget versenytárgyaláson vagy egyedi vevővel folytatott értékesítési eljárásban próbálja meg eladni. Mindkét esetben a folyamat a felek előzetes egyeztetését követően aláírt szándéknyilatkozattal kezdődik, amelyben a potenciális vevő indikatív árajánlatot ad. Az eladó ezt követően összeállítja a céltársaságra vonatkozó adatszobát. A vevő az adatszobában átadott dokumentumok, és a nyilvánosan elérhető információk átvizsgálása alapján átvilágítja a céltársaságot.
Az átvilágítás révén a céltársaságtól függően, a vevő pénzügyi, adó, üzleti, esetleg műszaki, környezetvédelmi, továbbá természetesen jogi tanácsadói felmérik céltársaság kockázatait, és ez alapján meghatározzák a végleges ajánlati árat. Nem szokatlan, hogy az eladó – felkészülve a szerződéses tárgyalásokra és felmérve a potenciális kockázatokat – eladói átvilágítást is végeztet a tranzakció előkészítési fázisában különösen versenytárgyalásos értékesítés esetén. Ha a vevő az átvilágítás eredményével elégedett, úgy kötelező ajánlatot tesz, majd a felek kitárgyalják a céltársaság eladásáról szóló adásvételi szerződést és kapcsolódó szerződéses megállapodásokat. Az adásvételi, tranzakciós szerződést egyedileg kiválasztott vevő esetén általában a vevő jogásza, versenytárgyalás esetén az eladó jogászai készítik. A tranzakciós megállapodást ilyen módon uraló fél természetesen valamivel előnyösebb pozícióból indul, amit a tárgyalások során kell javítani. A tranzakciós megállapodás az átvilágítás témaköreihez hasonló rendszerben részletes szavatossági kötelezettségeket telepít az eladóra minden, a céltársaság árazását befolyásoló körülmény téves vagy valótlan bemutatása esetén. Az átvilágítás során feltárt kockázatokat pedig vagy árcsökkentésként, vagy a tudomástól független, bekövetkező fizetési kötelezettségek (pl. adóbírság, kártérítés) eladó általi feltétlen megtérítési kötelezettségként (indemnity) próbálja meg érvényesíteni a vevő a szerződés rendszerében.
A tranzakciós szerződés aláírása előtt az eladó átadja a szerződésben vállalt kockázatokkal szemben tett feltáró levelét, amiben pontról pontra leírja a szerződésben foglalt szavatosságokkal szembeni azon problémákat, amelyekről tud (és amelyekről a vevő optimális esetben meggyőződött az átvilágítás során). A feltárással az eladó mentesül, a vevő pedig elveszti a feltárt kockázattal kapcsolatos szavatossági igény érvényesítésének jogát (ha a hibáról tudva köt szerződést, úgy e hibára alapítva később sem támaszthat igényt). A feltárásnak része az adatszoba is. A feltárást követően a felek aláírják a tranzakciós szerződést, és elindítják a tranzakciós szerződésben meghatározott, az ügylet teljesüléséhez szükséges zárási feltételek megvalósulására irányuló lépéseket (pl. hatósági, versenyhivatali engedély beszerzése, finanszírozás megszerzése, elővásárlási jogokkal rendelkező személyek értesítése). Amikor minden zárási feltétel teljesült, a felek zárják a tranzakciós szerződést: a vételár és a részvények átadása megtörténik, az adásvétel teljesül. A zárást követően a felek sok esetben további kötelezettségeket is vállalnak (pl. a korábbi tulajdonos még vezeti a céget, a következő időszak eredményességétől függően további vételár kifizetésre lehet jogosult). Az itt bemutatott folyamat minden eleme arra irányul, hogy a céltársaság árazása maximális információk birtokában, fair eljárásban alakuljon ki. Minden lépés arra ösztönzi a feleket, hogy a céltársaságra ható körülményeket és az árazásra ható tényezőket megismertessék és megtárgyalják.
Dokumentálás, időzítés
A tranzakciós folyamatban kiemelt szerepe van a folyamat dokumentálásának. Minden átadott adat, a menedzsmenttől vagy az eladótól kapott információ jelentőséggel bír, hiszen egy későbbi vita esetén igazolhatja vagy cáfolhatja, miről volt tudomása a vevőnek. Az átvilágítás csapatmunkában történik, a céltársaság jogi ügyeit az egyes jogterületekre és témakörökre vonatkozóan a jogi tanácsadók specialistái végzik el. Az átvilágítás során átvizsgálandó területeket, és az alapján összeállítandó átvilágítási jelentés terjedelmét az átvilágítás megkezdése előtt vevő és jogi tanácsadója egyezteti. Az átvilágítás során rögzítik, milyen iratokat adnak át a vevőnek. Ideális esetben a folyamat lépéseit és ezek időzítését felek már a szándéknyilatkozatban meghatározzák. Az időtervet folyamatosan frissíteni és követni kell. A jogi és az üzleti tanácsadókkal egyeztetett módon a teljes üzleti és tárgyalási folyamat koordinálása, menedzselése és dokumentálása is a jogi tanácsadó feladata.
A jogi tanácsadók együttműködése az eladói oldalon
A céltársaság illetve az eladó állandó jogásza általában nem rendelkezik tapasztalattal a tranzakciókkal, árazással és folyamat menedzselésével kapcsolatban. Olykor a céltársaság állandó jogi tanácsadója eleve ellenérdekelt a tranzakció megvalósulásában. Ugyanakkor az állandó tanácsadó ismereteire, a céltársasággal kapcsolatos tudására szükség az eladó alkupozíciója javításához, a vevői kifogások cáfolatához. Ezért az eladónak biztosítania kell, hogy
a céltársaság állandó jogászai együttműködjenek a tranzakciós tanácsadóval, míg a tranzakciós jogi tanácsadónak együtt kell működnie az állandó jogi tanácsadóval. Csak az összehangolt és szervezett tanácsadói munkával maximalizálható a céltársaságért kapott vételár és érhetők el kiegyensúlyozott szerződési feltételek a tranzakciós szerződésben.
