AZ ELMÚLT ÉVEK SORÁN TAPASZTALHATÓ EGYES MULTINACIONÁLIS VÁLLALATCSOPORTOK ÁLTAL FOLYTATOTT TÁRSASÁGI JÖVEDELEMADÓALAP-ERÓZIÓ ÉS AGRESSZÍV NYERESÉG-ÁTCSOPORTOSÍTÁS, VALAMINT A KÖZVETLEN ADÓZTATÁS ADÓHARMONIZÁCIÓJÁNAK HIÁNYA A G20-AK KÖZÖS, MINDEN EDDIGINÉL HATÉKONYABB FELLÉPÉSÉT ÉS CSELEKVÉSÉT EREDMÉNYEZTE.

Az együttes fellépés keretében a G20-ak felkérték a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterv kidolgozására 2013 júliusában. A tizenöt pontból álló BEPS intézkedéscsomag elsődleges célja annak elérése, hogy a vállalatok által elért nyereség abban az országban adózzon, amelyben az értékteremtés ténylegesen megvalósult.

A fent említett cél megvalósításának egyik eleme a cégcsoporton belüli tranzakciók árazásának, azaz az ún. transzferáraknak az ellenőrzése, illetve átláthatóbbá tétele. A BEPS akcióprogram eredményként első körben a transzferárazást szabályozó nemzetközi irányelvet, az OECD Transzferár Irányelveket módosították.

Mindezek következményeként jelentősen változtak az egyes országokra vonatkozó – köztük Magyarországon is – transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályok.

Főbb változások Magyarországon

2017-ben a hazai transzferár-szabályozás két fő változása az alábbi volt:

  1. megjelent az új, 32/2017. (X. 18.) a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló NGM rendelet, amely a korábbi 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet váltja; illetve
  2. kiegészült a 2013. évi XXXVII. az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszol-gáltatással és automatikus információcserével. A következőkben a fenti jogszabályok legfontosabb részeit ismertetjük.

Új hárompilléres transzferár-nyilvántartás-készítési kötelezettség

Az új rendelettel megszűnik az önálló nyilvántartási forma, helyette az OECD-irányelvek által javasolt fődokumentumból (Master File) és helyi dokumen-tumból (Local File) álló transzferár-nyilvántartást szükséges készíteni adóévenként, melyeket adott esetben még egy ún. országonkénti jelentéssel is ki kell egészíteni (Country by Country Reporting).

A nyilvántartások elkészítésének határideje továbbra is a társasági adóbevallás napja, azonban amennyiben az adózó határidőre elkészíti a helyi dokumentumot, a fődokumentum elkészítésére vonatkozó határidő meghosszabbodhat az anyavállalatot érintő dokumentumkészítési határidőig, de legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapig.

Az új nyilvántartási forma a korábbi jogszabályhoz képest új tartalmi elemek (mint pl. cégcsoporton belüli immateriális javak bemutatása, értéklánc-elemzés, magyar csoporttagok ügyvezetésének felépítése stb.) kötelező feltüntetését követeli meg a nyilvántartásokban annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjon az adóhatóság a cégcsoport működéséről.

Az összehasonlító elemzés elvégzésében is jelentős változások következnek be, ugyanis a jogszabály egyértelműen fogalmaz az összehasonlító adatok keresését illetően, ahol a jövőben kötelező ezt úgy elvégezni és dokumentálni, hogy az biztosan reprodukálható legyen. Ugyanígy az összehasonlító elemzést érinti az a módosítás, mely szerint bármely módszer esetében indokolt lehet az interkvartilis tartomány alkalmazása.

Amennyiben az adózó nem megfelelően vagy hibásan készítette el a transzferár-nyilvántartást, akkor szükséges azt módosítani, amelyet csak az adóhatósági vizsgálat kezdetéig tehet meg. Ebben az esetben a transzferár-dokumentáció az eredeti és a módosított nyilvántartásból áll.

Változott az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében a szokásos piaci haszonnak minősülő tartomány. A nyilvántartási kötelezettség teljesítési feltétele, hogy az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3% és 7% közötti szokásos piaci tartományba essen.

Országonkénti jelentés

Az OECD által indított BEPS akcióterv hatására a transzferár-dokumentációk mellett a cégcsoportoknak országonkénti jelentést is készíteniük kell, mely a nemzetközi információcsere eredményességét hivatott elősegíteni. A 750 millió euró éves konszolidált árbevételt meghaladó cégcsoport magyarországi tagvállalatainak adatszolgáltatási és/vagy bejelentési kötelezettsége keletkezik a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre vonatkozóan. Az adózóknak előbbi kötelezettségeiket elektronikus úton, az adóhatóság által nemrég kiadott formanyomtatvá-nyokon (16CBC, 17T201T) kell teljesíteniük 2017. december 31-ig a 2016. és 2017. üzleti évükre vonatkozóan. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó.

Összefoglalva

A fentiek ismeretében megállapítható, hogy a magyarországi transzferár-szabályozás új szakaszhoz érkezett, és ennek keretében – összhangban a hatályos OECD-javaslatokkal – jelentős változások léptek hatályba 2017-től, amelyekre már ez év végével figyelemmel kell lenniük az érintett vállalkozásoknak. Minden olyan vállalatcsoport (közép- és nagyvállalkozások), kapcsolt vállalkozás érintett lehet, amely cégcsoporton belül tranzakciót bonyolított le. Hiszen ebben az esetben transzferár-nyilvántartást, illetve – a fenti kritériumokat figyelembe véve – országonkénti jelentést is szükséges készíteni, az adóhatóság által elvárt formátumban és tartalommal.