Egyre gyakrabban lehet hallani arról, hogy az egyszerűsített szlovák adórendszernek köszönhetően Szlovákia megelőzött több térségünkben lévő országot, amelynek következtében tőkevonzó képessége jelentősen nőtt, így az egyes magyar nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások is felfedezték a szlovák adórendszer által biztosított előnyöket. A szlovák cégalapítás azonban nem minden esetben jelenti a legoptimálisabb megoldást, így az egyes tervezett tranzakciók egyedi elemzése minden esetben ajánlott.


Szlovák előnyök

2004-ben Szlovákia egységes, 19%-os egykulcsos adórendszert vezetett be, valamint jelentősen egyszerűsítette az alapítással és cégfenntartással kapcsolatos adminisztrációs terheket. Ennek köszönhetően a szlovák gazdaság az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává vált, a vásárlóerő folyamatosan nő, a társaságok pedig a cégfejlesztésre tudnak koncentrálni, hiszen az adminisztráció és a bürokrácia jelentősen visszaszorult.

Az egységes 19%-os adókulcs vonatkozásában 19% a személyi jövedelemadó, 19% az általános forgalmi adó, valamint a társasági adó is. A szlovák magán-személyek részére fizetendő osztalékadó mértékét 0%-ban határozták meg, amit nem terhel egészségügyi hozzájárulás, továbbá nincs különadó sem. Ezen kívül számos a társaságok működésével kapcsolatos költségelszámolás is kedvezőbb a szlovák adórendszerben.

A cégalapítás jegyzett tőke követelménye korlátolt felelősségű társaság esetében 200.000 szlovák korona, ami hozzávetőlegesen 1,5 millió forint, ehhez jön még hozzá az alapítással kapcsolatos ügyvédi költség, ami kb. 300.000 forint.

Tekintettel arra, hogy Szlovákiában nincs regisztrációs adó és súlyadó sem terheli a gépjárműveket, magyar magánszemélyek egyre több vállalkozást alapítanak kizárólag a gépjárművek beszerzése illetve üzemeltetése miatt Szlovákiában. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hatályos jogszabályok szerint a külföldről behozott járművet a tulajdonosnak vagy üzembentartónak a behozatalt követő 30 napon belül Magyarországon forgalomba kell helyezni, ez a jogszabály azonban nem alkalmazandó a külföldi társaságon keresztül tulajdonolt gépjárművekre.

Áttelepülés

Nem mindegy, hogy az adott társaság ténylegesen átköltözteti a teljes működését – beleértve a társaság eszközeit és új munkavállalókat alkalmaz – vagy csak társaságot alapít és a tényleges tevékenységét továbbra is magyarországi társaságán keresztül gyakorolja.
A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a szolgáltató szektorban üzemelő társaságok tudják gyorsan és hatékonyan lebonyolítani a kitelepülést, ezek között is kiemelendőek a szoftvercégek, ügyfélszolgálati központok, mérnöki szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, valamint az ún. shared service központok.Az áttelepülés mellett azonban sok esetben csak a kedvezőbb adózási környezet miatt történik cégalapítás, ami bizonyos szempontok figyelembe vételével – pl. céges személygépjármű flotta fenntartása, személygépjármű vásárlás – érthető, azonban gyakran más aspektusok is előtérbe kerülnek.

Kockázati tényezők

Abban az esetben, ha egy Szlovák társaságot abból a célból alapítjuk, hogy majd onnan „számlázunk” magyar partnereinknek és a 19%-os társasági adó megfizetése után már zsebünkbe is kerül a nyereség, sajnos tévedünk, mivel egy lényeges dolgot még szükséges figyelembe venni, nevezetesen a kettős adóztatást elkerülő egyezményt Szlovákia és Magyar-ország között. Az 1996. évi C. törvény 10. cikkelye ugyanis kimondja, hogy amennyiben a társaság tulajdonosaként (mint magyar magánszemély) Magyar-országon bírunk belföldi illetőséggel, akkor a szlovák társaság magyarországi magánszemély tagjának fizetett osztalékát 25%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, valamint nem szabad megfeledkeznünk a 14%-os egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettségről sem, igaz ennek felső határa 450.000 forint.

A fentieken kívül fel kell hívni a figyelmet egy nem túl régi, azonban nem nagyon ismert törvényi rendelkezésre, nevezetesen a 2006. évi XXXVI. törvényre, amely egyes kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatosan fogalmaz meg rendelkezéseket.

A hivatkozott nyereségkiigazítást szabályozó jogszabálynak megfelelően, amennyiben egy szerződő állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve részt vesz egy másik szerződő állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy részesedik annak tőkéjében vagy ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az egyik szerződő állam vállalkozásának és egy másik szerződő állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy részesednek azok tőkéjében és mindkét esetben olyan feltételekben állapodnak meg vagy olyan feltételeket szabnak meg a két vállalkozás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolatok tekintetében, amelyek különböznek két független vállalkozás közötti kapcsolatra vonatkozó feltételektől, akkor bármely nyereség, amely e feltételek meg nem léte esetén az egyik vállalkozásnál keletkezett volna, de a fenti feltételek miatt mégsem keletkezett, e vállalkozásnak a nyereségébe beszámítható, és ennek megfelelően adóztatható. Nos a fentiek akár, mint „forró vizet a kopaszra” hatást is kifejthetnek, amennyiben nem jártunk el megfelelő körültekintéssel az adóoptimalizálásunk során, hiszen a magyar adóhatóság megfelelő információk birtokában a Szlovák társaság által realizált, azonban a magyarországi társasághoz kapcsolható bevételek esetében is adóztatási igénnyel állhat elő.

Összefoglalás

Minden egyes társaság adóoptimalizálási törekvése egyedi mérlegelést és körültekintést igényel, hiszen még a szakértőnek is nehéz a jelenlegi adójogszabályok rengetegében az eligazodás. Egy biztos, hogy egy szlovák cég megalapítása csak és kizárólag abból a célból, hogy nyereségünk egy részét vagy egészét áthelyezzük nem feltétlenül éri meg, hiszen nagyon alaposan szükséges eljárni, még akkor is, ha a magyar adóhatóság a fentiekben leírt részletességgel napjainkban még nem vizsgálódik.

Kalocsai Zsolt, vezérigazgató
DTM Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Kft.