A legtöbb gazdasági társaság életében jelentős likviditási problémát jelenthetnek a korábbi üzleti évek teljesítményei alapján fizetendő adóelőlegek.


A 2007. üzleti évet több, mint 5 millió forint társasági adókötelezettséggel záró adózóknak folyamatosan havi rendszerességgel adóelőleg fizetésre kötelezettek. A 2008. évben kirobbant gazdasági világválság következtében számos adózó számára a 2009. évi várható eredmények tükrében irreálisan magasnak tűnhetnek a korábbi időszak adatai alapján fizetendő adóelőlegek. Jelen cikkünkben számukra kívánunk megoldási alternatívát nyújtani.

A korábbi időszakok adatai alapján fizetendő adóelőlegek
A hatályos szabályozás alapján a megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó adókötelezettséget kell alapul venni a társasági adó, a társas vállalkozások különadója, az innovációs járulék, a helyi iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója esetében a fizetendő adóelőleg megállapítása során.

Az adóelőleg mérséklésének szabályai
Az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy amennyiben az adózó számításai szerint az adófizetési kötelezettsége nem fogja elérni az előző időszak adatai alapján az adóévben fizetendő adóelőlegek összegét, abban az esetben az adóhatóságtól az adóelőlegek módosítását kérje.  Az adózó kérelmében a még esedékessé nem vált adóelőlegek mérséklését, vagy törlését kérheti, ennek megfelelően a kérelmet legkésőbb az esedékesség napjáig postára kell adni, vagy egyéb módon el kell juttatni az illetékes adóhatóság számára. Az adóelőleg esedékességétől számított nyolc napon belül igazolási kérelmet terjeszthető elő az adózó, ha önhibáján kívül mulasztotta el a jogszabályban előírt határidőt. Egyéb esetben a kérelem határidőn túl történő benyújtása esetében nincs mód az adóelőleg mérséklésére.

A kérelem
Az adózónak az adóelőleg mérséklési kérelmében egyrészt be kell mutatnia, hogy a rendelkezésére álló információk és becslése alapján várhatóan hogyan alakulnak az üzleti évben gazdasági tevékenységének azon adatai, melyeket az adó számítása során figyelembe kell venni, másrészt számszakilag le kell vezetnie a várható adókötelezettség kalkulációját. Az adóhatóságok a kérelemmel érintett adónemet meghatározó tényezők függvényében általában az üzleti év tervezett eredmény kimutatásának, az esetlegesen alkalmazásra kerülő korrekciós tényezők és adókedvezmények összegének, valamint társasági adó tekintetében a jövedelem-(nyereség-) minimum számításának bemutatását várják el az adózóktól.

A kérelem elbírálása
A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság a kérelemről annak megérkezésétől számított harminc napon belül határozattal dönt. Különös figyelmet kell fordítani a kérelem megfogalmazására, ugyanis az ügyintézési határidőbe nem számít bele az adóhatóság hiánypótlásra, vagy a tényállás tisztázására irányuló irat kézhezvételétől a kért adatok, információk pótlásáig eltelt idő.

A jogosulatlan mérséklés szankciója
A kérelem megfogalmazásakor, különösen az üzleti év elején, mikor még kevés tényadat áll az adózók rendelkezésére, körültekintően kell dönteni a mérséklés összegéről, hiszen az adóhatóság 20 százalékig terjedő mértékű mulasztási bírságot szabhat ki, amennyiben a mérséklés következtében az adóelőlegek éves összege alacsonyabb lesz a tényleges adókötelezettségnél. A mulasztási bírság alapja az előző időszak adatai alapján bevallott, illetve előírt adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

Összegzés
Az adóelőleg mérséklés a jelenlegi gazdasági helyzetben a cash-flow kímélés egyik lehetőségét mutatja be, amely a mérséklési kérelem körültekintő összeállítása esetében a gazdasági szereplők részére a készpénzteremtés egyik „olcsó” eszköze lehet.  A mérséklés egy olyan eszköz, amely a tényleges költségcsökkentés mellett addicionális muníciót adhat cégvezetők kezébe.

Kalocsai Zsolt