A MAGYAR LOGISZTIKAI SZEKTOR TÖRTÉNETE JÓ PÉLDA A NEHÉZ HELYZETBEN LÉVŐ IPARÁGAKBAN MEGINDULÓ KONSZOLIDÁCIÓRA.


A logisztikai szektor teljesítménye és a várható trendek

A szektor, a magyar gazdaság egészéhez hasonlóan, a 2009-es nagy visszaesés óta csak stagnál. 2011-ben 9 százalékkal termelt kevesebb GDP-t, mint 2007-ben, és eközben 7 százalékkal kevesebb embert is alkalmazott. A hosszabb távú kilátásokat tekintve sincs ok az optimizmusra: az elsősorban a hazai kereslet alakulása által befolyásolt szektor számára korlátozottak a növekedési lehetőségek.

Mindeközben kormányzati intézkedések sorozata sújtotta a fuvarozási és szállítmányozási iparágat. A nemrég bevezetett e-útdíjon felül nehézséget okoz a fuvarozási szektor legfontosabb vevőjének számító kiskereskedelem megadóztatása, illetve a forintgyengülés okozta tartós üzemanyagár-emelkedés is. A nemzetközi versenyben pedig további nehézséget okoz a magyarországi vállalkozásokat érintő iparűzési adó és az európai átlagot jelentősen meghaladó súlyadó is.

A szektornak nem csupán a piac zsugorodásával, de a tartósan magas és emelkedő költségekkel is szembe kellett néznie. A rendelkezésre álló részletes adatok azt mutatják, hogy a szállítmányozási cégek árbevétele reál értelemben mintegy 10 százalékkal csökkent, miközben jövedelmezőségük ennél lényegesen meredekebben, 35 százalékkal zsugorodott.

Nem véletlen, hogy az iparágban megindult a konszolidáció.

Konszolidáció a logisztikai szektorban

Magyarországon a szállítmányozási és raktározási szektorban 2009 elejétől kezdve közel 30 cégeladás történt.

Az iparág előremenekülői közül kiemelkedik a Waberer?s. A társaság a sok felvásárlásnak köszönhetően 2012-re csaknem megduplázta 2008-as árbevételét és Európa ötödik legnagyobb fuvarozócégévé vált.

Kiváló időzítéssel még 2006-ban megvásárolta legnagyobb hazai versenytársát, a Révész-Eurotrans-ot, amivel megerősítette piaci pozícióját még a válság kezdete előtt. Ezt követően regionális terjeszkedéssel, illetve a méretből fakadó előnyök tudatos kihasználásával erősítette tovább helyzetét. Sőt, a költségelőnyét kihasználva sikeresen terjeszkedett a nyugat-európai piacon is.

Mindeközben nem állt meg a felvásárlásokkal sem. 2012-ben többségi részesedést szerzett a Transport Hungaria fuvarozó cégben és a hűtött áruk szállításával foglalkozó Szemerey Transportban is. A cégnek a 2013-as évvel kapcsolatban is pozitívak a várakozásai: az e-útdíj bevezetésével kapcsolatban a cég vezetője úgy fogalmazott, hogy az a kevésbé hatékony, kisebb cégek pozícióinak romlásához és a nagyobb cégek versenyelőnyének növekedésével járhat.

A Waberer’s egyik ellenpontja egy korábbi versenytárs, hívjuk most Vállalat A-nak. A cég nem rendelkezett elég erőforrással ahhoz, hogy a konszolidációs folyamat élére álljon, de a függetlenségéhez az utolsó pillanatig ragaszkodott és közel fél tucat felvásárlási ajánlatot utasított el. Amikor a piac viszonyok különösen kedvezőtlen irányba fordultak és közben a társaság svájci frank hitele is óriási teherré vált, nem volt más választás, mint egy kényszereladásba menekülni. A tulajdonos végül a korábbi legmagasabb ajánlati ár ötödéért volt kénytelen megválni cégétől.

De nemcsak Magyarországon, hanem a régió más országaiban is számos példát találhatunk olyan cégekre, amelyek a válságot piacszerzésre, saját versenyelőnyük növelésére használják. A cseh logisztikai piac a magyarhoz hasonlóan a válság kezdete óta folyamatosan gyengélkedik, ám a cseh magánszemélyek tulajdonában levő HOPI logisztikai cég folyamatos nemzetközi terjeszkedéssel azóta is biztosítja növekedését. A HOPI 2000 óta van jelen Szlovákiában, 2004 óta Magyarországon, majd a válság után 2012-ben kezdte meg lengyelországi és 2013-ban pedig romániai tevékenységét. A holdingnak ma több mint 420 millió eurós éves árbevétele és több mint 3,300 alkalmazottja van, és Közép-Kelet Európa egyik legfontosabb logisztikai csoportjává nőtte ki magát.

Tapasztalatok

A logisztikai szektor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a gyengélkedő iparágban azok a cégek tudnak tartósan sikeresek maradni, amelyek képesek előremenekülni, a versenytársakat felvásárolni és a méretből fakadó előnyöket kihasználni. A konszolidációs folyamatról lemaradó vagy rossz időzítéssel cselekvő cégek pedig tartósan lemaradhatnak.