Magyarországon a cégvásárlások és összeolvadások korát éljük. A sikeres hazai kis- és középvállalkozások életgörbéje elérte azt a pontot, ahol ezen vállalkozások piaci növekedése fenntartásának elengedhetetlen feltétele, hogy az azonos piaci szegmenshez tartozó, kisebb piaci részesedéssel bíró vállalkozásokat felvásárolja. A piaci részesedés növelése és a méretgazdaságos működés elérése érdekében két társaság összeolvadással is egyesíti erejét.


A cégfúzió során az akvizíciós célpont társaság piaci részesedésén, eszközein és jövedelemtermelő képességén kívül a felvásárló megszerzi a társaság kötelezettségeit, valamint a felvásárlás előtti évek során keletkezett jogviszonyokból eredő kockázatok is átszállnak. A cégfelvásárlásból származó kockázatok csökkentése érdekében a vásárlók általában jogi-, pénzügyi- és adózási átvilágítást végeznek, illetve egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetnek (pl.: ingatlanszakértői, műszaki szakértői vélemények). Az igénybe vett szolgáltatások általános forgalmi adó tartalmának levonásba helyezésekor azonban minden jel szerint igen körültekintően kell eljárni, amennyiben a felvásárló el kívánja kerülni egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során feltárt adóhiány és ennek konzekvenciájaként kiszabott adóbírság és késedelmi pótlék kockázatát.

Adóhatósági ellenőrzések

Az idei év adóellenőrzéseinek tapasztalatai azt mutatják, hogy az adóhatóság előszeretettel vizsgálja az akvizíciókat. Az ellenőrzések során arra is fény derült, hogy az adóhatóság egy igen sajátságos prekoncepciót állított fel a felvásárlások miatt igénybevett szolgáltatások után felmerülő általános forgalmi adó elszámolásával kapcsolatban. Az igénybevett szolgáltatások általános forgalmi adója a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban „Áfa törvény”) 120. §-ának előírásai szerint alapesetben levonásba helyezhető. A hivatkozott paragrafus azonban egy másik adóalany által áthárított adó levonásba helyezésének feltételéül szabja, hogy az adóalany az igénybe vett szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása érdekében használja vagy egyéb módon hasznosítsa. Az általános forgalmi adónak az a része nem helyezhető levonásba, amelyet adómentes termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtáshoz használnak fel.

Adóhatósági axióma: ejnye-bejnye hol az áfa?

Az akvizíciók célja az adóhatóság előfeltételezése szerint az üzletrészvásárlással megszerezhető jövőbeli osztalékjövedelem vagy az üzletrész későbbi értékesítése során elérhető árfolyamnyereség. Ezt a feltételezést az ellenőrzések esetén kész tényként alkalmazzák, az eljárások során külön nem bizonyítják. A prekoncepcióból adódó probléma, hogy az Áfa törvény 86. § (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól a tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése, valamint az osztalékjövedelem megszerzése sem minősíthető a társaság adóköteles termékértékesítésének vagy szolgáltatásnyújtásának.

A cégfelvásárlások kockázatainak feltárása érdekében igénybe vett szolgáltatások ellenértékének általános forgalmi adó tartalma az adóhatóság állás-pontja szerint, tehát nem adóköteles termék értékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, ezért a szolgáltatások igénybevevője a rá áthárított általános forgalmi adót nem állíthatja be adóbevallásába előzetesen felszámított levonható adóként.

A beolvadás, mint üzleti célkitűzés

Az adóhatóság álláspontja első látásra jogszerűnek és elfogadhatónak tűnik, mely megfelel a hatályos Áfa törvény előírásainak. A feltételezés azonban nem számol a megszerzett társaság beolvadásának lehetőségével. A két társaság egyesülése esetén belátható, hogy a felvásárló a megszerzett társaságot az adóköteles bevételszerző tevékenységéhez használja, hiszen a megszerzett társaság eszközeit is árbevétel elérésére irányuló tevékenység végzésére használja. Amennyiben tehát, a cégfelvásárlás a két társaság egyesülése céljából történik, akkor a felvásárláshoz igénybe vett szolgáltatások is adóköteles tevékenységhez kapcsolódnak és az utánuk felszámított általános forgalmi adó ekkor levonásba helyezhető. A megszerzett társaság beolvadását az adó levonása érdekében nem szükséges azonnal a megszerzést követően megvalósítani, hiszen számos olyan körülmény felmerülhet, amely késleltetheti a megvalósítást.

A beolvadási cél bizonyíthatósága érdekében azonban érdemes a felvásárlási folyamathoz kapcsolódó dokumentumokban illetőleg az igénybe vett szolgáltatásokról kötött szerződésekben a célkitűzést rögzíteni. Az adóhatóság ettől függetlenül kifogásolhatja az adó levonását, amennyiben még hosszú idő után sem történt meg a megszerzett társaság beolvadása. Addig azonban, amíg a felvásárló társaság a megszerzett üzletrészt nem értékesíti, egy esetleges adóhatósági megállapítás esetén, a társaság hivatkozni tud a beolvadás célkitűzésre.

Összegzés

Megállapítható, hogy a cégértékesítésekhez kapcsolódó szolgáltatások adójogi megítélése sajnálatosan nem egyértelmű, ezért nemcsak a cégértékesítés egyes fázisainak körültekintő megtervezése, hanem a cégértékesítés folyamata során igénybe vett szolgáltatások költségviselőjének átgondolása sem elhanyagolható.

Fajcsák Gábor, adószakértő
Kalocsai Zsolt, vezérigazgató
DTM Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.