Január elsejétől kiterjesztik az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságok fogalmi körét és forrásadóval sújtják a magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel nem rendelkező társaságok felé történő kifizetéseket. így új cégstruktúrákra lesz szükség az adóoptimalizáláshoz. a lényeg, hogy a mostani egy helyett két külföldi társaságot kell fenntartani, tehát nőnek a költségek, melynek eredményeképp sok kisebb társaság kénytelen lesz felszámolni külhoni érdekeltségeit.


Az új szabályokkal nem szûnik meg a legális lehetõsége annak, hogy külföldi társaságok segítségével tartsuk optimális szinten a társasági és egyéb adóterhelést – mondta Rybaltovszki Péter, a Crystal World Wide ügyvezetõje. A jövõre esedékes változásokat két fontos részre lehet bontani: egyrészt 2010-tõl azokat a cégeket, amelyek olyan országban vannak bejegyezve, amivel Magyarország nem rendelkezik kettõs adóztatást kizáró egyezménnyel, jogdíj, kamatkifizetés vagy szolgáltatási díj megfizetése esetén forrásadóval sújtják. Másrészt az ellenõrzött külföldi társaságok fogalmát kiterjesztik mindazon cégekre, melyek olyan országban lettek bejegyezve, ahol ugyan van kettõs adóztatást kizáró egyezménye Magyarországnak, de a társaságok nyereségét terhelõ adókulcs nem éri el a magyar társasági adókulcs mértékének kétharmadát. Ilyen például Ciprus. 

Az ellenõrzött külföldi társaságoknál az elért eredményt a magánszemély tulajdonos jövedelmének minõsül, Magyarországon, tehát adózni kell utána. Akkor azonban, ha egy ilyen társaság bizonyítottan saját eszközökkel és munkavállalókkal rendelkezik, illetve helybeni tevékenységébõl származik bevételeinek több mint fele, akkor az új szabályok nem vonatkoznak rá, tehát nem számít ellenõrzött külföldi társaságnak. Így az eredmény után a magyar magánszemély tulajdonosnak itthon nem kell adóznia. A nagy kérdés, hogy miként lehet kikerülni egy csapásra a két új kedvezõtlen szabályzót… 

Mint Rybaltovszki Péter elmondta, egy újabb társaság bevonására lesz szükség az adó optimalizálásakor. Ha valakinek eddig például a Brit Virgin-szigeteken volt cége és oda utalt a már említett jogcímeken, annak most egy ciprusi céget is közbe kell iktatnia. A ciprusi cégnek kell kapcsolatban állnia a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett céggel, ami automatikusan azt eredményezi, hogy a ciprusi cég helyi tevékenységgel is bír, tehát itthon az eredmény után nem kell adót fizetnie a tulajdonosnak sõt, még a Brit Virgin-szigeteken biztosított adómentességet is élvezheti. Persze fontos kiemelni, hogy Cipruson legalább részmunkaidõs alkalmazottakkal is kell rendelkezni, valamint azt is, hogy a Brit Virgin-szigeteken mûködõ cég már létezõ technikákkal kivonható a külföldi ellenõrzött társaságok fogalomkörébõl. Íme egy leegyszerûsített példa minderre: egy Cipruson bejegyzett cég kölcsönt nyújt egy magyar cégnek 12 százalékos kamattal és ezt egy Brit Virgin-szigeteki társaság forrásaiból finanszírozza, amit 11,5 százalékra kapott. 

A Crystal World Wide vezetõje szerint 2010-tõl csupán annyi történik, hogy az úgymond megélhetési vállalkozóknak már nem éri meg külföldi céget fenntartani, azonban azoknak a vállalkozóknak, akik társaságaik eredményességét vagyonfelhalmozásra fordítják, továbbra is érdemes lesz a bonyolultabb struktúrát megvizsgálniuk. Ehhez azonban az utóbbi idõszakban megszaporodott tanácsadó cégek, offshore-árusok legnagyobb része nem tud majd segítséget nyújtani, így ez a piac is tisztulni fog. Annál a korábban bevált módszernél is bonyolultabb lesz az új struktúra, amikor egy külföldi bank bizonyos összeg felett egy külföldi céget is adott „ajándékba” a befektetõnek, tehát a magyar jogszabályok pontos ismerete kiemelt szempont a tanácsadó kiválasztásánál. Rybaltovszki Péter kiemelte, ugyan érthetõek a kormányzat szándékai, de így is félõ, hogy fordítva sül el a mostani intézkedéscsomag. Könnyen elképzelhetõ, hogy az adóoptimalizálás lehetõségétõl elesõ kisebb vállalkozások a szürke- vagy feketegazdaságba vonulnak vissza, míg a magasabb költségûúj adóoptimalizálási struktúrával a korábbiaknál is nagyobb adóalap és több költség kerül ki külföldre. 

Nagyon fontos megjegyezni – tette hozzá Rybaltovszki -, hogy a világon sehol, még az USA-ban sem sikerült teljes egészében a külföldi adóoptimalizálás lehetõségét eltûntetni. A kérdés mindenhol csak az, hogy milyen értékhatártól érdemes ilyen megoldásokban gondolkodni. A szakember szerint Magyarországon 2010-tõl azok esnek ebbe a kategóriába, akik évente minimum 5 millió forintot képesek félretenni cégük eredményességébõl.

Dr. Rybaltovszki Péter, ügyvezető igazgató,
Crystal Worldwide