Az M&A; tranzakciók szempontjából minden esetben kiemelkedő szempont, hogy az adott tranzakció a Versenyhatóság („GVH”) engedélyét igénylő ügyletnek minősül-e. A versenyjogi megfontolások hatással vannak a tranzakció időzítésére, a szerződéses dokumentációra és a felek megállapodására is. A kis- és középvállalati („KKV”) körben végrehajtott tranzakciók esetében annak ellenére is felmerül a GVH engedély szükségessége, hogy a céltársaságok jellemzően nem rendelkeznek jelentős piaci erővel.
Az engedélyeztetési küszöbérték
A magyar versenytörvény főszabály szerint abban az esetben írja elő a GVH engedélyének megszerzését a tranzakció végrehajtásához, ha a tranzakcióban részes felek, cégcsoportok összesített éves árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot, és a tranzakció résztvevői között van legalább két olyan cégcsoport, amelynek az éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. E kettős küszöbérték azt célozza, hogy nagyméretű vevői cégcsoport esetén (amelynek árbevétele önmagában meghaladja a 15 milliárd forintot) a kisebb méretű felvásárlások ne kerüljenek a versenytörvény hatálya alá. Mivel azonban a versenytörvényben meghatározott küszöbértékek nem módosultak az utóbbi tíz évben, egy nagyobb cégcsoport által egy magyarországi KKV (amely jellemzően 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkezik) megkötött tranzakció könnyen versenyhivatali engedélyezési körbe tartozhat.
Külföldi vevő esetében a 15 milliárd forintos érték meghatározása a külföldi vevő magyarországi árbevételeit veszi csak figyelembe, ha azonban a vevő olyan magyar társaság, amely külföldi vállalatcsoport része, úgy a teljes, globális árbevétel veendő figyelembe. A céltársaság esetében a tranzakcióval nem érintett vállalkozásrészek (az eladónál maradó vállalkozások) árbevétele nem veendő figyelembe a küszöbértékek számításánál.
A globális árbevétel szerepet játszhat még az uniós jogi versenyhatósági engedély szükségességében. Ha ugyanis – nem belemenve a részletekbe – a vevő olyan nemzetközi vállalkozás vagy magántőke befektető, amelynek a globális árbevétele 5 milliárd EUR fölött van és az uniós árbevétel meghaladja a 250 millió EUR-t, vagy a globális árbevétel 2,5 milliárd EUR fölött van, és három tagállamban jelentős árbevétellel rendelkezik, úgy előfordulhat, hogy a magyarországi tranzakció az Európai Bizottság („EB”) versenyjogi engedélyétől függ.
Ha a tranzakció meghaladja az EU-s küszöbértékeket, úgy az EB bírálja el a tranzakciót, a GVH nem indít külön eljárást (ugyanakkor az EB és a GVH – meghatározott feltételekkel – átadhatnak egymásnak ügyeket). Minden esetben a vevő köteles az engedélykérelmeket összeállítani és benyújtani a GVH-hoz, illetve az EB-hez. Az engedély megadásáig a tranzakció nem hajtható végre, azaz a tranzakciós szerződésben az engedély megszerzése az ügylet zárásának feltétele.
Speciális irányításszerzési formák
A versenytörvény az irányítás definícióját az üzleti gyakorlatból vezeti le, azaz nem csak szigorúan vett jogi szempontokat (szavazati jog, társasági részesedés, vezető tisztségviselők többségének kinevezése, szerződésben, részvényesi megállapodásban biztosított irányítási jogok) vesz figyelembe, hanem azt vizsgálja, hogy a tranzakció hatására ténylegesen milyen módon változik az adott céltársaság irányítása, ki vagy kik lesznek képesek arra, hogy a társaság üzleti döntéseit befolyásolják, meghozzák.
Az irányításszerzés a versenytörvény értelmében tehát olyan esetben is megvalósulhat, ha a tranzakciós szerződés nem a céltársaság felvásárlására, hanem a felek által létrehozott részleges felvásárlásra, vagy más formában történő együttműködésre irányul. Az irányításszerzés formái számosak, tehát nem kizárólag a részvények, üzletrészek megvásárlásával valósulhatnak meg. A variációs lehetőségek közül érdemes kiemelni néhányat.
Az irányítás megvalósulhat a céltársaságban történő résztulajdon megszerzésével, illetve a felek közötti részvényesi megállapodás, szindikátusi szerződés megkötésével. E szerződéses rendszer a korábban egy tulajdonos által kizárólagosan irányított vállalkozást közös irányításúvá alakítja, ami szükségessé teszi a GVH engedélyét.
Szintén irányításszerzést eredményezhet egy olyan hosszú távú szerződéses viszony, például tartós közös beszerzés és értékesítési struktúra felállítása, ami a korábban függetlenül működő vállalkozások együttes piaci fellépését eredményezi. Az irányításszerzés egyik legkirívóbb példája, hogy a részvények, üzletrészek megvásárlásra vonatkozó vételi opció, az opció gyakorlása előtt is irányításszerzésnek minősülhet, ha az opció jogosultja ténylegesen vagy egyéb szerződéses kikötés útján képessé válik a társaság döntéseinek meghatározására, befolyásolására.
Összefoglalás
A tranzakciós előkészületek során a lehető legkorábban meg kell vizsgálni, hogy a versenytörvény alapján a résztvevők meghaladják-e a versenytörvényben foglalt küszöbértékeket. Ha e küszöbértékeket a tranzakcióban részes felek meghaladják, úgy részletesen elemezni kell a tranzakció alapján kialakuló szerződéses helyzetet és a felek megállapodását a versenyjogi engedélyeztetés szempontjából abban az esetben is, ha nem egyértelmű felvásárlási tranzakcióról, hanem egyéb szerződéses viszonyrendszer van szó.
| Lendvai András partner Lendvai és Társai Ügyvédi Társulás |
Horváth Gergely ügyvéd Lendvai és Társai Ügyvédi Társulás |
