A vállalkozások működése során az immateriális eszközök szerepe jelentősen megnőtt az elmúlt években. Számviteli szempontból (Sztv 25. § Immateriális javak) az alábbi – egy éven túl használt – tételeket tekintjük immateriális eszközöknek:

  • Vagyoni értékű jogok: bérleti, használati, vagyonkezelői, licenc, koncessziós jogok (alapvetően szerzett jogok)
  • Szellemi termékek: szabadalom, ipari minta, szoftver (jogvédelem alatt), titkos (monopolizált) know how, gyártási eljárás, védjegy (jogvédelem nélkül) ? lehetnek szerzett, de önállóan előállított termékek,
  • Üzleti vagy cégérték: cégvásárláskor a cég vételárának és annak nettó eszközértékének különbözete
  • Alapítás átszervezés aktivált értéke: tevékenység indításának, bővítésének, átalakításának közvetlen, megtérülő költsége – ez a tétel kizárólag a kapcsolódó működési költségek ún. aktiválásával hozható létre
  • Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: kutatásból és tapasztalatokból újdonság (anyag, termék, szolgáltatás) létrehozása, lényeges fejlesztése – ez a tétel szintén kapcsolódó költségek ún. aktiválásával hozható létre

Az immateriális eszközök bekerülését és használatba vételét követően (számviteli szempontból: aktiválás) az adott eszközre értékcsökkenést kell elszámolni.

Az értékcsökkenés számviteli elszámolási módja megegyezik a többi eszközével, azaz az adott eszköz bekerülési értéke (csökkentve a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel) azokra az évekre kerül felosztásra, amelyekben ezeket az eszközöket előre láthatóan a vállalkozás használni fogja.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az immateriális eszközök használatát követő maradványértéke legtöbbször nulla, azaz a hasznos élettartamukat követően ezek az eszközök döntően értéktelenné (forgalomképtelenné) válnak. Ezekben az esetekben az értékcsökkenési leírásuk a teljes bekerülési értéküket lefedi annak az eszköz használatához legközelebb álló elszámolási módszernek az alapján (lineáris, degresszív, progresszív stb.), amelyet a vállalkozás a számviteli politikájában meghatározott.

Fontos kiemelni, hogy a befejezett kísérleti fejlesztés és alapítás átszervezés aktivált értékét öt éven belül kell leírni (értékcsökkenteni), azaz ezekre az eszközökre vonatkozóan a számviteli előírások felső korlátot rögzítenek a várható hasznos élettartam vonatkozásában. Erre a két immateriális eszközre vonatkozóan a számviteli szabályok további korlátozásokat fogalmaznak meg azzal, hogy a vállalkozásnak az eredménytartalékából az ún. lekötött (nem felhasználható) tartalékba kell a befejezett kísérleti fejlesztés és alapítás átszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeget átvezetnie, azaz amíg ezek az eszközök nincsenek teljesen leírva (értékcsökkentve), úgy azok maradványértéke csökkenti az osztalékfizetésre (is) felhasználható eredménytartalék összegét.

MI AZ ELŐNYE AZ IMMATERIÁLIS ESZKÖZÖK KIALAKÍTÁSÁNAK?

Számviteli szempontból nagyon komoly előnyt jelent az a mozgásszabadság, amely a nehezen besorolható eszközök, gazdasági események nem elsődlegesen költségként – hanem amennyiben lehetséges immateriális eszközként – történő elszámolását jelenti.

A gyakorlatban ez lehetővé teszi azt, hogy átfogó és nagyobb jelentőségű belső fejlesztési vagy piacra történő tervezési és kutatási projektek ne elsődlegesen a folyó év eredményét terheljék, hanem azok aktiválásán és azt követő értékcsökkenésén keresztül ezek a költségek több évre elosztva jelenjenek meg.

Adójogi szempontból (Társasági adó) az immateriális eszközök számviteli alkalmazása az alábbi főbb előnyöket kínálja:

  1. A számviteli szempontból alkalmazásra kerülő értékcsökkenési leírás adójogi szempontból is korlátozások nélkül alkalmazható, amely egyedülálló előny a többi eszközhöz képest, amelyek értékcsökkenésére vonatkozóan az adójog tételes és lineáris értékcsökkenési kulcsokat ír elő (pl. gépek, ingatlanok stb.).
  2. Amennyiben az adott eszköz a használata során jogdíj bevételt tud termelni, úgy annak 50 százaléka csökkenti az adó alapját. A jogdíj fogalma az alábbi tételeket foglalja magában: i.) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye, ii.) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye, iii.) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint iv) az i.) és iii.) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték;
  3. Amennyiben egy immateriális eszköz létrejötte ? beszerzése az adóhivatal felé (60 napon belül) bejelentésre kerül (ún. bejelentett immateriális jószág) és egy év használatot követően értékesítésre kerül, úgy az annak során keletkező nyereség adómentes lesz.

A fentiekből jól látható, hogy az immateriális eszközök számviteli és ahhoz kapcsolódó adójogi elszámolásai számtalan előnyt és lehetőséget kínálnak egy vállalkozás számára, amelyekkel érdemes foglalkozni.

Gerendy Zoltán
ügyvezető, vezető partner
BDO Magyarország
www.bdo.hu