A Pannon Pellet Kft.-t 2006-ban alapították magyar magánszemélyek felismerve, hogy Nyugat-Európához hasonlatosan nálunk is komoly piaci részesedést hasíthat ki magának a környezetbarát, a hagyományos fűtőközegeknél olcsóbb, fahulladék alapanyagból készülő pellet. A gyártókapacitás kiépítése nem várt nehézségekbe ütközött, majd a válság is megetette ?áldatlan? hatását, így a Pannon Pelletnek tőkeinjekcióra volt szükséges – a banki finanszírozás, illetve refinanszírozás nem volt reális opció. A pellet piacban rejlő lehetőségeket mutatja, hogy rövid idő alatt sikerült szakmai befektetőt találniuk a tulajdonosoknak. Burján Zoltánnal, a Pannon Pellet vállalkozásvezetőjével beszélgettünk a tranzakció hátteréről.


Hogyan indult a Pannon Pellet története?

2006-ban alapítottuk a céget, azzal a szándékkal, hogy Magyarországon az elsők között építsünk ki pelletgyártó kapacitást. Az egyéves előkészítő szakasz során kiválasztottuk a technológiát és megszerveztük a finanszírozási hátteret. Egy olasz cégre esett a választásunk, nekik kellett legyártani és üzembe helyezni a gépsort, amit egy nagyobb előleg kifizetése mellett rendeltünk meg 2007 novemberében. A szállítás határideje 2008 februárjában volt, majd az olaszok később jelezték, hogy némi csúszás várható a teljesítésben. Ezt követően derült ki számunkra is, hogy partnerünk csődhelyzetbe került. Mondanom sem kell, hogy ez nagyon rosszul érintett minket. Magunkra maradtunk, de így sem adtuk fel. Megkerestük az olasz cég alvállalkozóit és rajtuk keresztül apránként szedtük össze a gyártósort. Ahhoz képest, hogy az olaszok eredetileg egy-,másfél hónapban határozták meg a szükséges próbaüzemet, 9 hónapunkba került a gyártás beindítása. Autodidakta módon szedtük össze mindazt a tudást, ami most versenyelőnyt biztosít számunkra.

Milyen extra költséggel járt ez a nem várt fordulat?

A késés miatti közvetlen költség nagyjából 300 ezer euró volt, a járulékos költségekről ? bankhitel, működés ? nem is beszélve. Amire beindult a gyártás és elértük a terv szerinti termelést megszűnt a likviditás, eredményességünket pedig nagyban befolyásolta, hogy a válság miatt csökkent az alapanyagellátás is. Ezt a helyzetet egy ideig alvállalkozói finanszírozással tudtuk kezelni.

Mikor jött el az a pont, hogy döntés született egy befektető bevonásáról?

Az események láncolatának eredményeképp tavaly év végén jutottunk el odáig ? kissé megkésve -, hogy befektetőt keressünk. Az MB Partners volt a pénzügyi tanácsadónk. Több komoly érdeklődő volt, számos kedvező visszajelzés érkezett, de a végén egy nem várt helyről jött a befektető, akivel egy hónap intenzív munka után sikerült eljutni az aláírásig, ami jól mutatja partnerünk elkötelezettségét.
 
Miért gondolja, hogy elkéstek a döntéssel?

Tavaly év elején már gondolkodtunk a tőkebevonás lehetőségein, eleinte az induló Jeremie programot vizsgáltuk, de tanácsadónk azt javasolta, hogy pénzügyi befektető helyett érdemesebb lenne szakmai befektetőt keresni. Ekkor azt gondoltuk, hogy a nyári alapanyagbőség miatt megnövekedő termeléssel még arra is van egy esélyünk, hogy rendezzük likviditási problémáinkat, de ez nem sikerült. Ha tavaly ilyenkor hozunk döntést a részesedés eladásáról, akkor talán jobban járunk.

Mennyiért sikerült most megkötni az üzletet és mik voltak a kondíciók?

Új tulajdonosunkkal abban egyeztünk meg, hogy a konkrétumok üzleti titkot képeznek, de annyit elmondhatok, hogy eredeti elképzeléseink szerint sikerült megállapodni a többségi tulajdonrész eladásáról. Az ügyletnek köszönhetően egyrészt javult a likviditási helyzetünk, másrészt olyan fejlesztések is történnek, amelyekkel növelni tudjuk kapacitásainkat és hatékonyságunkat. Számottevő üzleti eredménynövekedést várunk, ha az alapanyag-ellátással nem lesznek gondok, ebből pedig a fennmaradt hitelállományt rendezni tudjuk.

Néhány mondatban össze tudná foglalni, hogy most hol tart ez a piac Magyarországon és mi várható a fejlődésben?

Már az alapításkor látszott, hogy ez a piac nagy jövő előtt áll Magyarországon. Az európai tapasztalatok szerint a piacindulást követően van egy 3-5 éves periódus, ami lassú, de stabil növekedéssel jár, majd következik egy 3-4 éves gyors felfutás, amit ismét egy lassabb, de konstans növekedés jellemez. Ezt a folyamatot most megtörte a válság, így Magyarországon még az első fázisban vagyunk, de jó jelnek értékeljük, hogy tavaly sikerült megnégyszereznünk készülékeladásainkat. Sokat javíthatna a helyzeten, ha a földgáztól való függés csökkentése érdekében, zöldenergiaként, támogatást lehetne kapni a pelletalapú fűtési rendszer kiépítéséhez, de egyelőre úgy tűnik, erre nincs forrás.

Támogatás nélkül mivel tudják meggyőzni ügyfeleiket, hogy a pelletet válasszák és ki a célcsoportjuk?

Célcsoportunk a technológia sajátosságai miatt a kisebb üzemekre, vállalkozásokra és a magánháztartásokra koncentrálódik. Nem nagykereskedőként vagyunk jelen a piacon, hanem a legjobb ár elérése érdekében a végfelhasználót szolgáljuk ki. A pellet támogatás nélkül is versenyképes, a beruházási költség 5 év alatt térül meg egy átlagos méretű és szigetelésű házban. A gázhoz képest egy fűtési szezonban 130-140 ezer forint spórolható persze vannak eltérések, ha egy-egy konkrét példát nézünk. Nemzetközi tapasztalatok szerint a pellet árát mindig 30-40%-kal alacsonyabban tudják tartani a gyártók, hogy megőrizzék a versenyelőnyt. Magyarországon, mint említettem a fejlődés első fázisában tartunk, de egyre több helyen lehet kapni pelletet, így szállítási költség is csökken.