„What a difference a day makes, 24 little hours” – énekli Dinah Washington. Micsoda változás 24 rövid hónap alatt – mondhatjuk el mi is ha a vállalatok fúziós és felvásárlási piacát figyeljük.


A MergerMarket vállalat adás-vételi figyelõszolgálat január-februári felmérése szerint a cégfelvásárlási tranzakciók száma és volumene is 2007 elsõ két hónapjához viszonyítva negyedére esett vissza. Az elmúlt évek csekonicsai, a magántõke alapok, szinte teljesen visszahúzódtak, hogy nyalogassák a túlárazott vásárlások ejtette pénzügyi sebeiket és portfólió-vállalataik ráncba szedésén dolgoznak.  A szakmai befektetõk ugyan pénzügyileg újra potensnek érezhetik magukat, de közülük is sokan a reorganizációval, a túléléssel vannak elfoglalva.

Fúziós és felvásárlások a 2002-es szinten
A 75 százalékos visszaesés békeidõben drámai. Azonban a gazdaságban most „háborús” idõket élünk és ezen a szemüvegen keresztül a 25 százalékos fúziós-felvásárlási piaci aktivitás nem is tûnik olyan rossznak. Ez körülbelül a 2002-es szintnek felel meg, amikor nem volt gazdasági világválság, csak az internet-lufi pukkant ki, ami a technológiai és telekommunikációs szektorokon túl kevés kárt okozott. Ha pedig csak a szakmai befektetõk aktivitását vizsgáljuk, az csak körülbelül a felével esett vissza egy év alatt, ami közel sem katasztrofális mértékû. Továbbá vannak szektorok (pl: élelmiszeripar, telekommunikáció, egészségügy) ahol a visszaesés nem jelentõs, sõt egyes réspiacokon (pl. megújuló energia) növekvõ cégvásárlási aktivitás is elképzelhetõ.

Az árazások – a hitelfinanszírozás hiánya és a borús gazdasági kilátások miatt – csökkentek ugyan, de a szakmai befektetõk (az alapokkal ellentétben) eddig sem elsõsorban a bankhitelek elérhetõségétõl tették függõvé befektetéseiket. Így az õ hozamelvárásukat a hitelpiac felszáradása kevésbé befolyásolja.

A szakmai befektetõk tartják magukat
A leárazódást az is mérsékli, hogy kínálati oldalon is csökkenés tapasztalható. Sok, korábban eladást tervezõ cégtulajdonos most reorganizál, vagy kivár: hátha javul a kereslet a következõ 12-18 hónapban. Ugyanakkor azok, akik 2008-ban még viszonylag jó évet zártak és nem akarják megvárni a következõ konjunktúrát, azoknak érdemes tesztelni a piacot. Ezen kívül a banki adósság prést nyögõ vállalatok keresik a túlélést és esetleg piacbõvülést biztosító tõkeinjekciót, amiért érdemes beengedni egy sokszor piacait is a hagyományozó szakmai multit. Összességében tehát az alapok betegállomány-ban lábadoznak, de a szakmai befektetõk harmada-fele óvatosan ugyan, de a piacon van és nézi a vonzó felvásárlási lehetõségeket. A kérdés, hogy mivel lehet ezeket a szakmai „nyuszikat” felpaprikázni, hogy aktívan rámozduljanak egy-egy felvásárlási vagy tõkebefektetési lehetõségre – Az egyik adható válasz  a „gyorsított cégeladás”.

A gyorsított cégeladás lényege, hogy a cégeladási folyamat felgyorsításával a befektetõket aktivitási és döntéskényszerbe hozza. Cél, hogy expresszvonatként száguldó tranzakciókkal és „ A cég neked, vagy másnak, de el lesz adva” üzenettel kizökkentse a befektetõket tavaszi fáradtságukból. Válság ide vagy oda, egy jó lehetõségrõl lemaradó multi-alkalmazottat nem fognak elõléptetni. A szûk határidõ pedig azonnali odafigyelést és döntést követel. A gyorsításnak a cégeladási folyamat lendületbehozásán kívül egyéb elõnyei is vannak:

1. Csökkenti a tervezési bizonytalanságok okozta károkat A jelen gazdasági helyzetben nehéz megítélni a következõ 2-3 hónap eseményeit és 6-12 hónapra elõre látni sokszor lehetetlen. Ezért minél gyorsabban lebonyolítható egy vállalat eladása, annál kisebb a kockázat, hogy a válság elõrehaladtával esetleg romló gazdasági körülmények és havi eredmények az átvilágítást végzõ befektetõt eltántorítják az üzlettõl.

2. Cégeladás a 2008-as mérlegek alapján
Tavaly szeptember-október eseményei már elõre vetítették a válságot, de a legtöbb vállalatot még az év végéig elkísérte a lendület: A leszerzõdött építõipari projekteket meg kellett és meg lehetett még valósítani, a futó tranzakciók finanszírozását jóváhagyták a bankok, a fogyasztók még a bõrükön nem érzékelték a válság következményeit. 2008 még a legtöbb vállalatnál szép, a 2007-est is elérõ vagy meghaladó eredményeket hozott. A nyári szünet elõtt lebonyolít-ható cégeladásoknál még a 2008-as auditált mérle-gekre esik majd a befektetõ fókusza, a nyáron indított ügyleteknél azonban az árazás már a 2009-es féléves tényleges és éves várható mérlegeken alapul majd.

3. Sürgõs finanszírozási mentõöv Azok az ügyletek, ahol a bank nem hosszabbítja meg a hiteleket, vagy ahol a költségek megfelelõ mértékben azonnal nem csökkenthetõk, ott egy-egy tõkebevonáson a vállalat túlélése múlhat. Egy gyorsított folyamattal ez a szokásos 6-12 hónappal szemben 3-4 hónap alatt megvalósítható, ami még idõben kihozhatja a pácienst az intenzív osztályról.

4. Nem vonja el a menedzsment figyelmét
A meghiúsult vállalateladások legnagyobb okozója, hogy a menedzsment figyelmét az operatív vállalatvezetés helyett az átvilágítás és eladás folyamata köti le, és a cég eredményessége visszaesik csökkentve a vállalat vonzerejét a leendõ kérõ elõtt. Egy 3-4 hónapos folyamat esetén a figyelem kiesés eredményromboló hatása lényegesen kisebb.

5. A vételár kedvezõ feltételekkel újra befektethetõ
Micsoda változást hozott az elmúlt 24 hónap? A vállalatok többsége a világválság árnyékában 20-30, akár több százalékkal is kevesebbet ér, mint két éve ilyenkor. Azonban amennyivel kevesebbet adnak egy vállalatért ma, a vételár vásárlóereje annyival maga-sabb. Aki gyorsan eladja cégét, még kihasználhatja az alacsony értéken történõ beszállási lehetõséget a tõzsdéken és a magán-befektetési piacokon egyaránt.

Préda István, vezérigazgató, MB Partners