A versenyjogi szabályok előírják azon vállalatfelvásárlások előzetes engedélyezését, amelyek méretüknél fogva potenciálisan alkalmasak a piaci verseny torzítására. Így bizonyos értékhatár felett az adott felvásárláshoz a Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) engedélyét kell kérni, sőt, speciális esetben a felvásárlás engedélyezésének kompetenciája a GVH-tól átkerül az Európai Bizottsághoz.


A versenyhatóság megtagadhatja az engedély megadását, ha annak eredményeként gazdasági erőfölény jönne létre vagy erősödne meg. A GVH ilyen tartalmú döntése egyben a tranzakció meghiúsulását is jelenti, hiszen engedélyköteles tranzakció esetén az összefonódást megalapozó szerződés a GVH engedélyéig nem jön létre.  Az alábbiakban egy rövid áttekintést kívánunk adni az irányadó magyar szabályozásról és az ahhoz kapcsolódó versenyhivatali gyakorlatról.

Irányítás
Egy tranzakció akkor kerülhet a GVH látókörébe, ha a tranzakció során az egyik vállalkozás a másik felett irányítást szerez. A versenytörvény példálózó felsorolása az irányítás formájaként említi többek közt a következőket:

  • rendelkezés a másik vállalkozásban a szavazati jogok több mint 50%-ával;
  • másik vállalkozás vezető tisztségviselőinek kijelölésére, megválasztására, visszahívására való jogosultság;
  • másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására való képesség.

A fentiek alapján, ha egy személy többségi irányítást szerez egy vállalkozás felett, ezzel létrejön az irányítás. Irányítás jöhet azonban létre többségi részesedés nélkül is. Így például akár egy szindikátusi szerződés megkötése is alkalmas lehet az irányítás létrehozására.

Értékküszöb

Az irányítás megszerzése abban az esetben engedély-köteles, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • egyrészt az összefonódásban részes vállalkozások által az előző üzleti évben Magyarország területén összesen elért nettó árbevétel meghaladja a 15 milliárd forintot;
  • másrészt a résztvevő vállalkozások mindegyikének az előző üzleti évben Magyarország területén elért nettó árbevétele külön-külön meghaladja az 500 millió forintot.

Az 500 milliós értékhatár számításánál szükség esetén a vevő által a megelőző két évben felvásárolt társaságok árbevétele összeadódik. Ez utóbbi feltétel kapcsán a szabályozás célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozások a tranzakciók több lépésben történő végrehajtásával kijátsszák a versenyhatósági ellenőrzést.

Az értékhatárra vonatkozó rendelkezéseket rendkívül kiterjesztően kezeli a törvény, ugyanis teljesen közömbös az, hogy adott esetben egy pénzügyi vállalkozás befektetésként szerez irányítást bármilyen iparágban tevékenykedő vállalkozás felett, azaz egyértelmű, hogy nincs szó valós piaci koncentrációról. Amennyiben a tranzakció a fenti értékküszöböt túllépi, az ilyen esetek is engedélykötelesnek minősülnek. Ez alól csak egy, meglehetősen korlátozott és a gyakorlatban ritkán előforduló kivétel van. Eszerint nem minősül összefonódásnak a hitelintézet és egyéb hasonló társaság átmeneti, továbbértékesítést szolgáló irányításszerzése. Ennek feltétele azonban, hogy:

  • legfeljebb 1 évig tarthat az átmeneti irányítás (ez indokolt esetben, külön kérelemre meghosszabbítható); és
  • az irányítási jogokat nem, vagy csak a továbbértékesítés előkészítéséhez szükséges mértékben lehet gyakorolni.

Kétfázisú versenyhivatali eljárás

Az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet az irányítást megalapozó eseménytől (azaz például a részvény-adásvételi szerződés aláírásától) számított 30 napon belül kell benyújtani.

A GVH a vállalkozások fúziós kérelmeit egyfázisú vagy kétfázisú eljárásban bírálja el. Amennyiben az adott összefonódás a verseny szempontjából nem minősül aggályosnak, a GVH a kérelmet egyfázisú eljárásban, 45 napon belül engedélyezi.

Ha azonban feltételezhető, hogy az összefonódás olyan gazdasági erőfölényt hoz létre vagy erősít meg, amely akadályozza a piacon vagy annak jelentős részén a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését, akkor az összefonódást a GVH további vizsgálatnak veti alá. Ez jelenti a második fázist, melyet a Versenytanács végzéssel rendel el. Ilyen esetben a GVH-nak 120 napja van az engedély megadására, ami egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

Versenyhivatali eljárás hatása az adásvételi szerződésekre

Amennyiben a vevőnek a tranzakció megvalósításához a GVH engedélyét kell kérnie, úgy az adásvételi szerződés aláírása és zárása (amikor a részvény átruházása és a vételár megfizetése megtörténik) időben elválik egymástól. Az adásvételi szerződések aláírását követően a tranzakció zárásának (teljesítésének) ilyen esetben a GVH által adott engedély beszerzése lesz a feltétele. Az aláírás és a zárás közé eső időszakban az Eladó a vállalkozással kapcsolatos jogait csak korlátozottan, a Vevő engedélyével gyakorolhatja. A Felek általában szintén korlátozzák a céltársaság tevékenységét is. Ez az időszak tehát egy köztes, bizonytalan helyzetet teremt, amelynek a pontos és feleket védő szabályozása körültekintő jogászi munkát igényel.

dr. Jalsovszky Pál
dr. Kochanowski Szilvia
Jalsovszky Ügyvédi Iroda