A globális pénzbőség a vállalati kötvények kamatait soha nem látott mélységbe lökte, így olcsó finanszírozási forrást jelent a vállalatok számára
A fejlett országokban a vállalati kötvények piacának alakulását elsősorban a makrogazdasági fejlemények határozták meg az elmúlt években. A 2008-as pénzügyi válságra válaszul a fejlett országok jegybankjai soha nem látott mértékű kamatcsökkentésekbe és pénznyomtatásba kezdtek. A példa nélküli monetáris élénkítés, hosszú évek óta tartó nulla százalékos kamatszintek, a jegybanki mérlegek megtöbbszöröződése nem hagyta érintetlenül a különböző befektetési eszközök, így a vállalati kötvények piacát sem.
A banki kamatok lecsökkenése a befektetőket arra ösztönözte, hogy akár nagyobb kockázat vállalásával is, de magasabb hozamú befektetési formákat keressenek. A befektetők hozaméhsége pedig ahhoz vezetett, hogy a nagy kereslet miatt a kockázatosabb eszközök hozamai is soha nem látott mélységbe csökkentek. A hozamcsökkenés a kötvénypiacok minden szegmensében megfigyelhető volt, a leglátványosabb hozamcsökkenés az államkötvények piacán ment végbe. A súlyosan eladósodott, depressziós gazdasági környezetben levő dél-európai országok hosszú lejáratú államkötvény hozamai néhány évvel ezelőtt még a fenntarthatatlannak tűnő, 6-8 százalékos sávban mozogtak. A válság enyhülésével és a kockázatéhes befektetőknek köszönhetően mára azonban történelmi mélységbe süllyedtek a hozamok, a 10 éves spanyol államkötvények például már csak alig több mint 2 százalékot kamatoznak, miközben a német államkötvények piacán előfordul a negatív kamat is, amikor a befektető fizet azért, hogy a pénzét német állampapírban tarthassa. Az egyre olcsóbbá váló finanszírozásra példaként említhetjük a magyar államkötvénypiac alakulását is, ahol hasonlóan drámai hozamcsökkenés ment végbe 2009 óta napjainkig.
Természetesen a magasabb hozamokra vágyó befektetők a nemzetközi vállalati kötvények piacán is megjelentek és az államkötvénypiachoz hasonlóan soha nem látott mélységbe küldték a hagyományosan kockázatos befektetésnek minősülő vállalati kötvények hozamait is. A befektetési fokozatú vállalati kötvények átlagosan 6-7 százalékot fizettek a 2008-as pénzügyi válságot megelőző időszakban, 2014 őszén pedig 2 százalék körül alakulnak a kamatok. A hozamcsökkenés azonban, hasonlóan az állampapírpiachoz, a vállalatok esetében is nem csak a kevésbé kockázatos, befektetésre ajánlott, hanem az alacsony besorolású papírok piacán is számottevő volt. A látványos hozamcsökkenés miatt számos szakértő már buborékot vizionál a vállalati kötvények piacán. Érvelésük szerint nem történt más, minthogy a 2008 előtt kialakult pénzügyi buborékot a jegybanki élénkítés egyszerűen más piacokra terelte (az ingatlanpiacról a kötvénypiacokra), amely előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik.
A Deutsche Bank napokban megjelent részletes kötvénypiaci elemzése* óvatosabban fogalmaz. Szerintük láthatóak ugyan kockázatok a vállalati kötvénypiacokon, azonban a jelenlegi helyzet nem példa nélkül való és még hosszabb ideig fennállhatnak a kedvező piaci körülmények. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a vállalati csődráták alacsonyabbak, mint valaha és várhatóan a laza monetáris politikai kondíciók, amik a kötvénypiacok szárnyalását okozzák, tartósan fennmaradhatnak. A kötvények iránti élénk kereslet tehát várhatóan hosszú távon megmarad, annak a veszélye nélkül, hogy a befektetők esetleg más eszközökre cserélnék le kötvényeiket. Az osztalékhozamok és a vállalati kötvények hozamának hosszú távú trendjeit vizsgálva azt láthatjuk, hogy az osztalékhozamok a 2008-as pénzügyi válság óta meghaladják a vállalati kötvények hozamának szintjét. 2008 előtt több mint 50 évig éppen fordítva alakult a helyzet, a vállalati kötvényhozamok haladták meg az osztalékhozamok szintjét. Ez a vállalat szempontjából nem jelent mást, mint hogy sokkal olcsóbban juthat finanszírozáshoz vállalati kötvény kibocsátásával, mint a részvénypiacon.
Hazai piaci környezet
2014-ben Btel Nyrt., Alteo Nyrt., Diákhitel Központ Zrt. és banki vállalati kötvényekkel találkozhattunk a hazai kötvénypiacon, azon belül is a nyilvánosan forgalomba kerülő kötvények tekintetében. A jelenlegi évi átlagos 1,0?3,5 százalékos betéti kamatokhoz viszonyítva az előbb felsorolt nem-banki cégek hitelpapírjai évi fix 6,50?9,90 százalékos kamatok ajánlanak. Az idei évi szerényebb vállalati kötvénykibocsátások után, és figyelembe véve az alacsony kamatkörnyezetet, némi óvatos optimizmussal nézhetünk a hazai kötvénypiac jövője elé. Mivel a banki kamatok csökkenésével a befektetők magasabb hozamú befektetési formákat keresnek, így enyhén növekvő érdeklődés prognosztizálható az egyébként nem túl aktív hazai vállalati kötvénypiacon.
Nemcsak a jól ismert nagyobb méretű társaságok esetében várhatóak nyilvános kötvénykibocsátások, hanem piaci visszajelzések alapján elindulhatnak azok a zártkörű kötvénykibocsátások ahol a kisebb méretű és nem annyira ismert, de jó fundamentumokkal, hiteles menedzsmenttel rendelkező cégek számára is elérhető lesz ez a rugalmasabb ?formájú? forrásbevonási lehetőség.
Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a hazai kötvénypiaci árazások nominális értékben jelentősen eltérnek a nemzetközi likvid(ebb) kötvénypiaci áraktól, főleg a piac kis mérete és az alacsony likviditás miatt.
Általánosságban, a vállalati kötvény is egyfajta finanszírozási forma a kibocsátó szemszögéből; A kötvényt kibocsátó esetében általában a finanszírozási folyamat nem annyira hosszadalmas, mint egy banki hitelnél. A kötvényt megvásároló befektető az elérhető betéti kamatoknál vagy állampapírhozamoknál többnyire magasabb hozamot generálhat. A likviditás és a másodpiaci forgalom eléggé eltérő a különböző vállalati kötvényeknél, értelemszerűen egy MOL-hoz hasonló nagyságú cég esetében ez is adott, de a kisebb méretű cégeknél ez gondot jelenthet egy újraértékesítési folyamat során. Amennyiben a kötvényt a tőzsdére is benevezték (?nyilvánosan forgalomba kerülő kötvények?), akkor jobbak az esélyek a másodpiaci forgalomra, már csak a publicitás miatt is. Általánosságban a vállalati kötvények a magasabb hozam reményében magasabb kockázattal is társulnak.
| Almási Levente ügyvezető igazgató Concorde MB Partners levente.almasi@imap.hu |
Delikát Zsuzsa kutatási vezető Oriens IM zsuzsa.delikat@oriensim.com |
