A november 9-én elfogadott Társasági Adótörvény kibővítette a társasági adó alanyainak körét. Adóalannyá válnak azok a társaságok, szervezetek is, melyek belföldi szervezettől jogdíjat, kamatot vagy szolgáltatási díjat kapnak. nem válik adóalannyá azonban az a szervezet, mely igazolhatóan olyan államban rendelkezik székhellyel, melynek Magyarországgal a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezménye van.


A fenti államokba fizetett kamatok, jogdíjak és szolgáltatás díjai 30 százalékos adókulccsal adóznak, melyek alapja a teljes díj összege, a felmerült költségek nem levonhatóak az adóalapból.

A kamatok tekintetében a legérdekesebb a törvény, ugyanis ott fejtheti ki a legnagyobb hatást a gazdasági szereplőkre. Az offshore-ból finanszírozott társaságok várhatóan módosítani fogják a szerződésüket, vagy elengedik majd a kamatot, melynek következtében nemzetgazdasági szinten a fizetési mérlegben feltüntetett kötelezettségállomány jelentősen csökkenhet.

Ugyanakkor, ha a kamatperiódus úgy kerül meghatározásra, hogy az esedékesség egy távoli időpont, például a tőke visszafizetésével egyidejűleg, akkor az adózó reménykedhet, hogy addig csökken az adó mértéke, esetleg megszűnik. Időközben a külföldi adóalany társaság áthelyezheti székhelyét egy olyan államba, melynek Magyarországgal a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó aláírt egyezménye van, és ezzel a teljes forrásadó megtakarítható. A külföldi társaságok székhely-áthelyezési hullámát indíthatja el a jogdíjakra és a szolgáltatási díjakra vonatkozó rendelkezés is. A szolgáltatások fogalom alatt értendő az üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, a reklám, a piac- és közvélemény-kutatás, valamint a máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység díja, ügynöki jutaléka is.
A külföldi társaság adóilletékességi igazolását az adóbefizetés esedékességét megelőzően a kifizető rendelkezésére kell bocsátani, amit az adóbevallás elkészítéséig egy nyilatkozattal ideiglenesen helyettesíteni lehet. Az adó megfizetése a díj kifizetését követő hónap 12-én esedékes.

Ha a külföldi társaság nem pénzben kapta a bevételét, akkor a kifizető köteles kiszámítani és megfizetni az adót, melyet a külföldi társaságtól követelhet.

Következő számunkban a kapcsolt vállalkozások definíciójában bekövetkezett változást és a 2010-től érvényes dokumentálás szabályait vizsgáljuk.

Honti Péter, ügyvezető-tulajdonos
Interauditor Neuner+Henzl Tanácsadó Kft.