A 2018 DECEMBERI CÉGÉRTÉKBEN LAKATOS PÉTER, MGYOSZ TÁRSELNÖK ÉS SZENDRŐI GÁBOR, A CMBP EGYIK ÜGYVEZETŐ PARTNERE MEGHIRDETTE A MAGYAR VÁLLALATOK 2030 CÍMŰ KONFERENCIÁT, AMI, MINT AHOGY EBBEN A SZÁMBAN IS REKLÁMOZZUK, 2019. ÁPRILIS 15-ÉN, BUDAPESTEN, A DUNA PALOTÁBAN KERÜL MEGRENDEZÉSRE. A KONFERENCIÁRA VALÓ KÉSZÜLÉS JEGYÉBEN A SZERVEZŐK SZÁMOS MÉLYINTERJÚT KÉSZÍTETTEK SIKERES MAGYAR VÁLLALKOZÓKKAL. MÁR A KONFERENCIÁRA FELHÍVÓ SZÖVEGÜNKBEN EMLÍTÉSRE KERÜLT A MINÉL AKTÍVABB EXPORTTELJESÍTMÉNY MINT KÖVETENDŐ PÉLDA A MAGYAR VÁLLALATOK ELŐTT. CIKKÜNKBEN A MÉLYINTERJÚK ÉS MÁS, HAZAI KÖZÉPVÁLLALATOKKAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAINK ALAPJÁN AZT FOGLALJUK ÖSSZE, HOGY MILYEN TIPIKUS PÉLDÁKAT TALÁLTUNK A LEGJOBB MAGYAR VÁLLALATOK EXPORTTEVÉKENYSÉGÉRE.

Magyarország exportképessége a gazdaság nagy húzóereje. Mint ahogy köztudott, a hazai gazdasági szereplők munkahatékonysága nagyban függ attól, hogy a tulajdonos hazai vagy külföldi-e, így exportképességük is nagyban különbözik a cégek e jellemzője alapján. Az ország exporttevékenységének komoly része ugyanis a már eleve nemzetközi tulajdonú cégek kezében összpontosul. Szerencsére jó példák vannak komoly exporttevékenységű magyar tulajdonú cégekre is. Tapasztalataink szerint az exportteljesítménynek tíz, hozzáadott értékben és nemzetközi kapcsolatrendszer-tartósságban jelentősen különböző szintjét különböztetjük meg, melyeket a következőkben mutatunk be.

A legáltalánosabb, a magyar tulajdonú középvállalatokra, de adott esetben nemzetközi tulajdonú, itthon működő cégekre jellemző export-tevékenység, amikor a vállalatok direkt eladásban, tipikusan beszállítói kapcsolattal, B2B eladást végeznek. Ennek a tevékenységnek is lehetnek különféle szintjei:

  • például először a magyar cég csak egy kisebb fröccsöntött vagy forgácsolt részegységet gyárt le,
  • majd egy valamivel nagyobb, összetettebb elemet gyárt le és összeszerelést is végez,
  • később már a célszerszámok is itt készülnek,
  • esetleg az adott terület komplett beszerzési tevékenysége, vagy a teljes gyártósora is idekerül
  • végül a cég már a gyártmány tervezésébe is bevonásra kerül.

Ebben a kategóriában tipikusan a kapcsolat megmarad beszállítói jellegű, azaz nem saját brandet építő, sokszor részegységre és nem teljes termékre fókuszáló tevékenységnél. Ebben az esetben a gyártó sok esetben nem is terméket gyárt, hanem szolgáltatást nyújt – vevőjének adott pillanatban a legjobb áron, megfelelő minőségben és időzítéssel szállít valamit, pillanatnyilag saját üzemében gyárt le, de akár hozhatná bárhonnan máshonnan, ha olcsóbban, jobban vagy gyorsabban onnan tudná az igényt teljesíteni. Mi ide tartózónak véljük azt is, amikor egy gyártó végterméket gyárt, de az exportteljesítmény „saját márkás” alapon, azaz nem a gyártó, hanem az ügyfél brandje alatt kerül értékesítésre.

Tapasztalataink szerint a hazai exportteljesítmény jelentős része ebbe a kategóriába tartozik. Erre a kategóriára számos példát lehet hozni a fémmegmunkálás, a műanyag-feldolgozás vagy az élelmiszergyártás területén.

Az ezután következő kilenc kategória már mind valamiféle brandelt termékre vonatkozó export-tevékenységet takar, legyen az termék vagy szolgáltatás.

A következő lépcső a saját márkás termékek disztribútoron keresztüli eladása. Ez történhet Magyarországról történő menedzseléssel, de akár régiós vagy helyi értékesítőn keresztül is, amikor már bizonyos területekért van felelős, de azok nem a direkt helyi eladásért, hanem a disztribútorok összefogásáért felelősek. A legtöbb hazai orvosi műszergyártó, illetve brandelt eszköz gyártója ebbe a kategóriába tartozik; tapasztalataink szerint direkt eladási szervezetet nagyon kevesen építenek ki a hazai cégek közül.

A következő kategória, amikor egy hazai cég nemzetközileg kilép, és saját jogon, saját név alatt árulja termékét vagy szolgáltatását. Erre kevés példa van és azok is főleg a környező országokban való megjelenést mutatnak; ilyen az Unix Autó és a Bárdi környező országokbeli kilépése, vagy a CBA-hálózat szlovákiai megjelenése.

A következő lépcső akkor következik be, amikor egy hazai cég már nemcsak itthon megtermelt javakat vagy itthon kidolgozott szolgáltatásokat visz saját cégben külföldre, hanem külföldön gyártási tevékenységet indít vagy olyan termelőeszközt vásárol, amivel aztán termelni tud. Ennek tipikus példájaként a Vajda Papír norvégiai cégvásárlására gondolunk, amikor a helyi piaci jelenlét megerősítése egy papírgyár megvásárlásával történt.

A következő három kategória a szaktudás exportjának különféle megjelenései.

Az első szaktudás exportálása zöldmezősen, tőkeexport keretében. Erre a legjobb példa a Cégérték mostani számában bemutatott eset, amikor a Bárány család tudást és tőkét exportált Vietnámba.

A második a szaktudás exportálása akvizíció keretében. Erre példa lehet a Videoton, ami a 90-es években Bulgáriában vett részt egy tranzakcióban, melynek keretében a Videoton a restrukturálási tapasztalatát csatasorba állítva vásárolt meg és javított fel egy céget. De ide tartozik, amikor a MET Csoport vásárol nemzetközileg cégeket az energetika területén.

A harmadik pedig egy speciális kategória, az ODM (Original Design Manufacturing) kategória, melynek keretében az exporttermék egy bizonyos termékkategória magas szinten való fejlesztési képessége, melynek eredményeként az exportcikk maga a kifejlesztett, legmagasabb szintű igényeknek is megfelelő termék lesz, sok esetben saját brand alatt és más brandek alatt is eladva nemzetközi piacokon. Ilyen státuszba kevés hazai cég került; egyes orvosi eszközgyártó (különösen a 77 Elektronika) jutott el erre a szintre.

Végül pedig maradt három speciális kategória. Az első a tevékenység-áthelyezés. Ennek speciális példája a MobileEngine nevű szoftverfejlesztő cég, amely magyarországi debütálása után székhelyét és fő tevékenységét Törökországba, majd pedig az USA-ba helyezte.

Ennek a kategóriának speciális esetét az informatika területén a Qualisoft járta be, mely elsőként Ausztriában indult, majd pedig onnan Magyarországra visszatérve, illetve a Dach régióban és a Közép-Kelet-Európában terjeszkedve nyújtja szolgáltatásait.

Végül pedig meg kell emlékezni a MOL és az OTP által bejárt útról, mely cégek kifejezetten nagyvállalatok akvizícióján keresztül léptek nemzetközi porondra, és alakították ki regionális multi szerepüket.