Immár Magyarországon és a régióban sem feltétlenül a sarki zöldségest kell érteni családi vállalkozás alatt. Ebben a legfontosabb lépéseket a tapasztalatcserék és értékképviseletet felvállaló szervezet létrejötte, valamint az Európai Családi Vállalkozás Szövetség közelmúltbeli budapesti konferenciája jelentette.


A Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesületet (rövidített nevén: FBN-H) kizárólag magyar tulajdonú vállalkozások alapították. Az egyesület célja, hogy elősegítse a felelős családi vállalkozások létrehozását és működtetését azért, hogy az általuk felhalmozott anyagi és szellemi értékek hosszú távon hozzájáruljanak a családok, a vállalkozások és a nemzeti kultúra fejlődéséhez. Az egyesület tevékenységének középpontjában a tulajdonos családok generációi közötti és azokon belüli együttműködésének fejlesztése áll. Az egyesület integrációs, képzési, kutatási támogatást nyújt, valamint elősegíti a tagok együttműködését, tapasztalatcseréjét, érdekeik érvényesítését. Olyan vállalkozásokat támogat, segít és integrál, amelyek célja a társadalmi szerepvállalás, munkahelyek létesítése és fenntartása, a családi vállalkozási modell meghonosítása, fenntartása és fejlesztése. A támogatás képzési-kutatási, érték és érdekképviseleti, nemzetközi és regionális együttműködési területeken valósul meg. Az FBN-H tagja a legjelentősebb hasonló nemzetközi szervezeteknek.

Budapesten a közelmúltban zajlott a Family Business Bridges CEE nemzetközi konferencia, amelyet az FBN-H és az European Family Business GEEF közösen rendezett. A konferencia témáit a családivállalkozás-barát szabályozás, valamint az utódlástervezés és kivitelezés legjobb gyakorlatai szolgáltatták. A konferencia magyarországi megrendezésének aktualitását az EU elnökségen felül a 2010-ben megalakult magyar kormány egyik első intézkedése adta, mellyel a közvetlen családtagok örökösödési és ajándékozási illetékét eltörölték. E kérdés perdöntő jelentőségű a hasznukat cégeikbe visszaforgató, ezzel hosszú távú gazdasági és társadalmi felelősséget vállaló családi vállalatok körében, hiszen az illetékek megfizetéséhez a céget gyakran értékesítenie kellene az utódoknak.

Régiós családi vállalkozáskutatás eredményei

A konferencia amellett, hogy a közép-kelet európai országokat és családi vállalkozásaikat felrakta az európai térképre, egy régiós szintű, az egyesület és egyetemi partnerei (Corvinus, ELTE) által végzett kutatással további muníciót szolgáltatott a téma iránt érdeklődőknek. Közvetlenül a családdal kapcsolatos tendenciák viszonylag homogének, a dinamika ugyanakkor eltérő lehet. A gyermekvállalás időpontjának kitolódása mindenhol jellemző, hasonlóan a házasságok számának visszaeséséhez: ugyanakkor például Lengyelországban 70%-kal több házasság köttetik arányosan, mint Magyarországon. A válások számának növekedése is általános, de ez a szám Magyarországon kétszer annyi, mint példának okáért Szlovéniában

A szektor gazdaságban elfoglalt jelentősége nagy szórást mutat, a becslések szerint a családi vállalkozások 50-90 százalék közötti mértékben járulnak hozzá a GDP-hez a régióban. Kijelenthetjük, hogy a rendszerváltás idején a családi vállalkozási forma az egész térségben egységesen előnyös volt, hiszen:
?    nagyobb a stressztűrő képessége;
?    jobban alkalmazkodik a változó környezethez ;
?    a család biztosította az erőforrásokat akkor, amikor más formában még azok nem álltak rendelkezésre.

A cégekre vonatkozó általános jellemzők alapján a családi tulajdon 40-100 százalék között mozog, az egymástól független üzletágak száma a vállalatokon belül 3 feletti. A tulajdonos családtagok száma 1-20 között mozog, az átlag szintén 3 feletti.
A vállalat első számú vezetője a cégek 40 százalékában kizárólag családtag lehet. Az irányító testületek többségét az esetek 60 százalékában a családtagok alkotják. Szintén 60 százalékban jellemző, hogy a második generáció is már a cégben dolgozik. A válaszadók többsége saját egészségi állapotát nem tartja veszélyesnek a cég szempontjából, de szintén a nagy többség hallott már olyan esetről, amikor egészségügyi vagy más személyes problémák ellehetetlenítették a társaság működését.
Közép-kelet-európai utódlási boom
Magyarországon és több kelet-közép-európai országban a 90-es évek elején alapított sikeres családi vállalatok alapítói a közeljövőben kell, hogy átadják cégük irányítást a következő generációnak, ám ez a folyamat a nemzetközi tapasztalatok alapján három esetből kétszer akár a vállalat teljes csődjével is végződhet. A régió családi cégei a következő években szembesülnek majd tömegével a generációváltással járó problémákkal, amelyek komoly kockázatot hordoznak a nemzetgazdaságok számára is, hiszen az érintett cégek stabil és növekvő foglalkoztatók, adófizetők. Tapasztalatokban és megoldási javaslatokban nincs hiány, ám ezek megvalósításában a jogalkotók együttműködését is várják a családi cégek.

A kutatás szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a családi vállalkozások többségét az alapító vezeti, ugyanakkor nincs kultúrája a következő generáció bevonásának. A válaszadó alapítók kicsit több mint fele tervezi saját szerepének változását akár személyes, akár egészségügyi okból. Ugyanakkor az esetek 75 százalékában hiányzik az utódlási terv. A családi cég vezetőinek és lehetséges utódainak többsége bizonytalan a tulajdonosi, vezetői hatalom átadási folyamatokkal kapcsolatban. Külön dilemma, hogy a közép-kelet-európai régióban a legjobban elfogadott vezetési kultúra erőre és karizmára épül.

A generációváltás pénzügyi-befektetési dimenziói

A generációváltás kérdése pénzügyi szempontból is jelentős hatással bír. A kínaiak már 2000 éve mondták, hogy ?fu bu guo san dai? ? a vagyon sosem él túl 3 generációt. A XIII. századi Európában ez így hangzott: ?fapapucstól-fapapucsig 3 generáció alatt?, a XIX. századi Egyesült Államokban pedig így: ?ingujjtól ingujjig 3 generáció alatt?. Ez jelentős mértékben fakad abból, hogy a harmadik generáció megkapja mindazt az első két generációtól, amit az alkotó-konzerváló generáció nem tudott idő vagy anyagi lehetőségek hiányában ifjúkorában megkapni. Általánosan megfigyelhető, hogy a szülők-nagyszülők gyermekeikben, unokáikban élik ki saját be nem teljesített vágyaikat – így a harmadik generáció számos esetben céltalanná, az új értékek létrehozásával kapcsolatosan közömbössé válik. Amennyiben ezt a törvényszerűséget kiegészítjük azokkal a modern korban leselkedő veszélyekkel (szenvedélybetegségek, vallási szekták) és gyakran előforduló magánéleti problémákkal (válás, több házasság), akkor elmondható, hogy az örökösödési jog klasszikus rendszere nem minden esetben nyújt kielégítő megoldást a nagy vagyont felhalmozó vállalkozók számára.

Egy felelős privátbanki tanácsadó főként az alábbi két területen tud segítségére lenni a vállalkozói családnak:

Tudatosítja mind az alapító, mind pedig a következő generációkban az alábbi dilemmákat:

?    A nagy vagyon egyben egy problémahalmaz, ráadásul a befektetések területén gyakran ellenséges vizeken hajózom?
?    Tudok-e költeni, és közben növelni a vagyont?
?    Mit tudok befolyásolni, hogyan tudom a vagyon sikeres megtartásának/növelésének valószínűségét növelni?
?    Közösen kezel(tet)jük a családi vagyont vagy egyénileg?

Emellett, a családi vagyontervezés az utódlás megfelelő, generációkon átívelő struktúrájának kialakításában is tud segíteni. Egy megfelelő struktúra főbb ismérvei az alábbiak:

?    Védelem – politikai instabilitás, felelőtlen utódok, családi háborúk;
?    Kiszámíthatóság, tervezhetőség adó és öröklés tekintetében;
?    Diszkréció ? a létrehozó személye sok esetben nem publikus;
?    Hatékonyság ? sok vagyonelem egy szerkezetben való kezelése költség- és adómegtakarítással járhat;

A generációváltás ösztönzése – jogi környezet

A generációváltás összetett, igen sok buktatót rejtő folyamata igényli a generációváltást elősegítő programok kialakítását, ösztönzését. Hollandiában a Gazdasági Ügyek Minisztériuma – felismerve ezt a jelenséget – minden családi vállalkozót 55 éves korában levélben figyelmeztet a tulajdonátadás tervezésének fontosságáról. Ennek keretében felhívja a figyelmet az úgynevezett transzfer csomagra, amely hosszú távú tervezést lehetővé tevő jogi megoldásokat foglal magában és ismerteti ezeket anélkül, hogy bármelyik mellett letenné voksát. A spanyolországi Valencia regionális kormányzata a következő generációnak történő tulajdonátadáshoz szükséges vagyontervezési és jogi díjakat is átvállalja a vállalkozóktól annak érdekében, hogy a nem megfelelő tervezés ne juttasson zátonyra sikeres családi vállalkozásokat.

A magyar családi vállalatok számára problémát jelent, hogy a megfelelő megoldások a magyar jogrendben jelenleg nem állnak rendelkezésre, ezekért legalább Ausztriáig kell vándorolnia a cégnek. Az 1993-as szabályozás bevezetését követően szomszédunkban a családi tulajdonban lévő jelentős cégek tömegesen kezdték használni ezt a hosszú távú tervezésre alkalmas jogintézményt, sőt, a külföldi hasonló megoldásokat is erre cserélték le. Ausztriában jelenleg 3.200 magánalapítvány működik, és ezek mintegy 60 milliárd euró vagyont kezelnek. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület, ezért úgy gondolja, hogy a világszerte jól működő magánalapítványi rendszer magyarországi bevezetése tiszta feltételeket adna a generációváltásnak.

Varga Szabolcs
Bank Gutmann magyar irodájának vezetője
FBN-H Egyesület titkára, vagyontervezési fórumának vezetője