Szinte minden tulajdonos tudni véli, hogy mennyit ér a cége. Ezek az értékek rendszerint valamilyen múltbéli információn alapulnak. Van, aki abból indul ki, hogy mennyi pénzt tett már a társaságba, mások abból, hogy állítólag mennyiért ment el egy konkurens vállalat, megint mások pedig egyszerűen olvasták valahol, hogy az ilyen cégek ennyit érnek. Rendszerint az ilyen meggyőződések mögött van ráció ? de csak a legritkább esetben azonosak a cég valódi tulajdonosi értékével
A cégérték meghatározása gyakorlatilag lehetetlen feladat. Nincs ugyanis egy egzakt szám, amely kifejezné egy társaság értékét. Helyette vannak bizonyos konvenciók, ökölszabályok, amelyek segítenek nagyságrendileg megbecsülni ezt az értéket. Tapasztalatunk szerint sok tulajdonos nem ismeri ezeket a szabályokat vagy nem pontosan ismeri őket. Gyakran keveredik a cégérték és a saját tőkeérték, az EBITDA és a működési eredmény fogalma vagy éppen a társaság tulajdonában lévő ingatlan beszámítása körül vannak komoly félreértések. Néhány fontos szabályt elmondunk a következő cikkekben, de ezek kapcsán is érdemes fejben tartani, hogy mindez csak a nagyságrendi eligazodásban segít.
Ráadásul minél kisebb az eladásra szánt cég, minél távolabb van a nyugati világ tőkepiacaitól, annál kevésbé hagyatkozhatunk ezekre az értékelési módszerekre. Rendszerint ugyanis teljesen mást jelent egy magyar KKV kimutatott nyeresége, mint az ugyanabban az iparágban tevékenykedő nagy német Mittelstand vállalaté. Előbbi egy kiszámíthatatlan adó-, szabályozási- és devizakörnyezetű országban tevékenykedik; inkább kevés ügyfele van, mint sok; és az ezeken elért nyereség egy része a kapcsán a lehetséges vevők úgyis azt feltételezik, hogy nem fenntartható. A megannyi nyugati mutatószám-érték tehát csak korlátozottan érvényes a hazai cégekre. A mi régiónkban viszont nincs elég cég-adásvételi tranzakció ahhoz, hogy bármelyik iparág esetében kialakult árazási gyakorlatról beszélhessünk.
Bármennyit is segítenek a különböző módszerek a becslésben, egy cég értékét végső soron az dönti el, hogy mennyit fizetnek érte. Ezért aztán a helyes kérdés nem is az, hogy mennyit ér a társaság, hanem hogy mennyit is ér a cég egy adott vevőnek. A legjobb, legnyereségesebb vállalat értéke is töredékére eshet, ha nincs rá megfelelő vevő. Hasonlóképpen, a viszonylag gyengébb társaság értéke is a magasba szökhet, ha több felvásárló is tulajdonolni szeretné és licitálni hajlandó érte.
Ha van egy összeg, amit egy tulajdonos feltétlenül meg szeretne kapni a cégéért, akkor azt is tudnia kell, hogy milyen típusú vevő és miért is fizetne ennyit a társaságért. Ehhez persze ismerni kell a fent már említett, mindenki által használt ökölszabályokat, de azt is, hogy mi az, ami miatt többet vagy kevesebbet adhat ennél a szóban forgó vevő-típus. Piacot akar? Ügyfél-hozzáférést? Technológiát? Know-how-t? Márkát? És főleg: mindezt mennyiért tudják mástól megvenni vagy önmaguk felépíteni a lehetséges vevők? Ennek ismeretében nem csak reálisabb becslést adhatunk a cégértékre, hanem megérthetjük, hogy hogyan lehet azt a társaság rendelkezésére álló erőforrásokból növelni.
Egy ilyen folyamatban nagyon sokat segíthet egy olyan tranzakciós tanácsadó, aki ismeri a magyar KKV-k viszonyait, a vonatkozó iparágat, továbbá a lehetséges vevők körét és gondolkodását is. Ez a háttér, ez a tapasztalat kell ugyanis ahhoz, hogy ne csak az egyszerű ökölszabályokat használja, hanem figyelembe tudja venni mindazokat a tényezőket, amelyek végső soron az eladási ár kialakulásához fognak vezetni.
Ezért aztán akkor is megéri évente egyszer elbeszélgetni egy jó tranzakciós tanácsadóval, ha csak 3-5 év múlva szeretne kiszállni. Tapasztalataink szerint az ilyen korai beszélgetések elősegítik, hogy jól előkészített, alaposan átgondolt és nagy értéknövekedést felmutatni képes vállalati sztorik jöjjenek létre. Reméljük szerencsénk lesz ezt egyszer Önnek is bizonyítani.
| Szendrői Gábor partner Concorde MB Partners gabor.szendroi@cmbp.hu |
