Hazai és német nyelvterületű érdekeltségei révén ingatlanbefektetések, autóipar és gépgyártás állnak most érdeklődésének középpontjában, de továbbra is aktívan keres izgalmas új lehetőségeket. Európai luxus- és sportautógyárak beszállítója is lett, Bugatti, Lamborghini és Porsche karosszéria-elemek is készülnek német és osztrák cégeiben.


A németországi üzleti életet és a helyi elvárásokat jól ismeri, nem csak drezdai közlekedéstudományi diplomája révén: 30 éve van jelen a piacon. A kezdeti sikeres időszak után az elmúlt években az építőipar és élelmiszeripar háttérbe szorult és legutóbbi akvizíciója révén is a gépgyártási iparágban erősített – 2015 tavaszán vásárolta meg az Alprosys cégcsoport meghatározó többségét.

A győri székhelyű Alprosys – 15 évet meghaladó szakmai múltjával – vezető hazai szereplő lett az egyedi gépek, gyártósorok, -cellák és azok főbb elemeinek tervezésében, gyártásában, összeszerelésében, karbantartásában, valamint kapcsolódó mérnöki szolgáltatások nyújtásában. A csoport vevőkörébe vezető nemzetközi autógyárak helyi leányvállalatai, elektronikai OEM gyártók és Tier1-es, elsősorban autóipari beszállítók tartoznak. Az Alprosys eladóit, a korábbi alapítókat a Concorde MB Partners képviselte tranzakciós tanácsadóként.

Jámbor Jánost most ez utóbbi cégvásárlás tapasztalatairól, a főbb elkerülendő buktatókról és a tranzakció utóéletéről is kérdeztük.

Milyen főbb befektetési szempontokat mérlegelnek, amikor cégvásárlás révén egy-egy korábban ismeretlen, vagy csak részben ismert iparágban szereznek érdekeltséget?

A szempontok elég sokrétűek. Kezdjük a pénzügyi mutatókkal, eladósodottság, jövedelmezőség, piacon betöltött szerep, az iparág és azon belül az adott cég várható jövőbeli működése, eredményessége. Aztán természetesen az ár, azaz belefér-e a mi lehetőségeinkbe, kell-e hozzá hitelt felvenni, ha igen, milyen mértékű lesz az új eladósodottság. A földrajzi elhelyezkedés is szempont, de ez már összefügg a tevékenységgel, mert pl. egy termelő egységnél inkább a munkaerű megléte számít, addig egy kereskedelmi egységnél a környék vásárlóereje, stb. Itt jön egy további fontos szempont: a társaság menedzsmentje mennyire tűnik megfelelőnek és elhivatottnak, munkaerő ellátottság megfelelő-e, és adott esetben pótolható-e?

Melyek voltak azok a döntő tényezők, ami az Alprosys megvásárlására ösztönözték?

Röviden: tevékenység, helyszín, ár-érték arány, menedzsment és a piaci lehetőségek. Bővebben: a Pannonbau cégcsoport fő tevékenysége az autóipar körül valósul meg, amibe jól beleillik az Alprosys Kft. profilja. Ebben az esetben mindenképpen egy olyan iparágról beszélünk, amiben a cégcsoport évtizedek óta működik. Győr, mint ipari helyszín, az ott lévő fő megrendelőkkel és munakerővel, autópálya mellett, azaz jó infrastruktúrával, kiváló környezetnek tűnik. A meglévő csarnok kapacitás pedig lehetővé teszi a termelés fokozását, vagy kiegészítő tevékenység felvételét.

Azt tapasztaljuk, hogy a cégeladások a felek biztos eladási, illetve vételi szándékai mellett is elhúzódhatnak. Milyen esetleges meglepetések érték a folyamat során?

Az elhúzódáshoz már volt alkalmunk hozzászokni, sőt a legtöbb esetben le is áll a folyamat, majd egy idő után újraindul. Van úgy, hogy egy adott probléma miatt teljesen leáll a dolog, aztán ha van kompromisszum-készség, illetve megoldási javaslat, folytatódhat. Itt talán nem is meglepetésnek nevezném, de az eladó gyakran változtatta az álláspontját, új változatokat talált ki, amit mi részben „lekövettünk”, de volt itt is egy rövidebb időszak, talán egy hónap, amikor úgy tűnt, hogy nem mi leszünk a vevők.

Hogyan érzi, milyen fontosabb kompromisszumokat kellett kötni az eladóval a sikeres végkifejlet érdekében?

Végül is abszolút értelemben vett kompromisszumot nem kellett kötni, legalábbis én úgy érzem. Nyilván pl. az ármeghatározás mindkét részről kíván bizonyos mértékű kompromisszumot, de hát ez beletartozik abba az üzleti folyamatba, amíg egy első tárgyalásból zárás lesz. A kisebbségi tulajdonosokkal már inkább kellett a kompromisszumkészség. Egyébként több változat volt menet közben, a tulajdonos holding Zrt. megvétele, vagy a működő Kft. megvétele, különböző előnyökkel – hátrányokkal.

Az előzetes gondolkodás, majd a részletes átvilágítás során voltak olyan feltételezett buktatók, amiket korábbi rossz tapasztalataik miatt rigorózusan kerestek?

Természetesen voltak. Nehéz megítélni egy számunkra ismeretlen cégnek a jövőre vonatkozó működési feltételeit, kilátásait. Ez pedig ugye döntő szempont egy cégvásárlásnál. Azt is mérlegelni kell, hogy mennyire önálló a cég, mennyire a menedzsment szerzi az új megbízásokat, vagy esetleg a régi tulajdonos szerezte. Döntőek-e a régi tulajdonos kapcsolatai, ill.a működéshez hozzátett tevékenysége? Másrészt vigyázni kell, ha egy cég éppen egy kiemelkedően sikeres év után lesz eladó, nagyon jó mutatókkal.Itt szerencsére egy folyamatos, éveken keresztül fejlődést mutató cégről volt szó, nem egy év jól sikerült árbevételét és eredményét mutatóról. De nyilván pénzügyileg is át kellett nézni az ügyletet, hogy esetleges rejtett vagy éppen nem rejtett kötelezettségek léteznek-e.

Pár hónappal a kapun való bekerülést követően mennyire látják igazoltnak a befektetési folyamat során megfogalmazott előfeltételezéseket, korábbi várakozásokat? Hogy látja most az Alprosys-t, milyen a cég kultúrája, vezetése?

Egyelőre teljes mértékben megfelel a korábbi várakozásoknak, noha bizonyos strukturális átalakítások nem fejeződtek be, sőt nagyjából egész évben tartani fognak. Ebbe nem csak a szervezet felépítését, hanem a fizikai változásokat is értem. Pl. a meglévő új csarnok befejező munkálatait most fogjuk elkezdeni. Majd az is egy komoly logisztikai és szervezési feladat lesz, hogy elkészülte után mindkét csarnok megfelelően ki legyen használva, és az átmeneti időszak semmilyen gondot ne okozzon a gyártásban. A cég vezetése, menedzsmentje kifejezetten jónak tűnik, noha az eltelt idő még nem enged meg mélyreható elemzést.

Az Alprosys cégvásárlási tárgyalások élményei már letisztulhattak. Milyen megszívlelendő tanácsai vannak a leendő befektetők részére?

Általánosságban azért ezt nehéz megfogalmazni. Néhány dolgot viszont már a fentiekben is említettem, pl. a felűnően jó és kiemelkedő utolsó évre nem árt odafigyelni. Ugyan egy döntési helyzet ill. probléma megoldásánál legtöbbször az első gondolat a jó, de mégis célszerű ezt nem azonnal kimondani, hanem átgondolni. Vigyázni kell a cégbemutatáskor nyert első „pozitiv” hatásokra. Mert kikkel tárgyal a vevőjelölt? Általában a menedzsmenttel, megtetézve esetleg egy közvetítő cég embereivel. Ők általában azért váltak azzá amik, mert határozottak, és erős meggyőzőképességgel rendelkeznek. Így a realitásoknál jóval kedvezőbb kép is kialakulhat bennünk.

Ezért nem kell kapkodni, még ha az „ajtóban” van is a konkurens ajánlat, ami akár jobb is, mint a miénk. Az eladó szerint viszont, ha gyorsan döntünk, akkor mi vehetjük meg az adott céget. Szerintem ilyen nincs, mert akkor már rég eladták volna (ez a helyzet nem az Alprosys esetében fordult elő velünk).

Papp László
igazgató
Concorde MB Partners
laszlo.papp@imap.hu