A vállalatfelvásárlások alapvető kérdése a céltársasággal kapcsolatos információk és kockázatok feltárása. A vevő oldalán az információk összegyűjtésének és elemzésének elsődleges eszköze az átvilágítás. Hasonló szerepet játszik a tranzakció során a mindkét fél által aláírt átruházási (adásvételi) szerződés és az abban foglalt szavatossági kötelezettségvállalások (representations and warranties), valamint az eladó által az adásvételi szerződéshez kapcsolódóan kiadott feltáró nyilatkozat (disclosure letter). Cikkünk a feltáró nyilatkozat egyes magyar jogi és gyakorlati kérdéseit vizsgálja.


Mi a feltáró nyilatkozat?

A feltáró nyilatkozat az eladónak a vevőhöz intézett „levele”, amely összefoglalja azokat az információkat és a kockázatokat, amik befolyásolhatják az eladó által az adásvételi szerződében adandó szavatosságválla-lásokat. A feltáró nyilatkozatban az eladó „bevallja” és a vevő tudomására hozza azt a valódi helyzetet, amely alapján a szerződéses szavatossági nyilatkozatait megtette. A feltáró nyilatkozathoz az eladó általában csatolja a kapcsolódó dokumentumokat és iratokat (disclosure bundles). A feltáró nyilatkozatot jellemzően még az adásvételi szerződés megkötése előtt, a szerződéses szavatosságvállalások kitárgyalásával egyidejűleg adják át.

Az angolszász gyakorlatban a feltáró nyilatkozat két fő részből, az általános (general disclosures) és speciális nyilatkozatból (specific disclosure) áll. Az általános rész tartalmazza a nyilvános forrásból (pl. cégjegyzék, ingatlannyilvántartás) származó információkat. A speciális rész pedig – utalva az adásvételi szerződés adott pontjaira – kifejezetten ismerteti azokat a tényeket, amik feltárás hiányában az adott szavatosságvállalás megsértését eredményeznék (például a feltáró nyilatkozat felsorolja a folyamatban lévő pereket, de az eladó az adásvételi szerződésben szavatolja, hogy a céltársasággal szemben nincsenek nem feltárt peres eljárások).

A feltáró nyilatkozat jogi vonatkozásai

A feltáró nyilatkozat szorosan kötődik az adásvételi szerződéséhez, finomítja és korlátozza az eladónak az adásvételi szerződésben tett szavatossági nyilat-kozatait és szerződésszegését. A feltáró nyilatkozat magyar jogi minősítése tekintetében két szempontot emelünk ki. Egyrészt a felek a szerződés előkészítése és teljesítése során kötelesek együttműködni. Másrészt a szavatosságvállalások alapesetében (kellékszava-tosság) az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyeket a vevő a szerződéskötésekor ismert, vagy fel kellett volna ismernie. Egyértelmű, hogy a feltáró nyilatkozat az eladó együttműködését igazoló formalizált jogi dokumentum, valamint alkalmas arra, hogy a vevő szerződéskötéskor fennálló ismereteit (tudomását) bizonyítsa. Nem világos ugyanakkor, hogyan kell értelmezni a feltáró nyilatkozat és az átvilágításkor átadott információk kapcsolatát, hogyan értelmezendő a feltárás a szavatosságvállalás szigorúbb formái (jótállás) esetében, illetve mi várható el a vevőtől az információk feltárása tekintetében. A számos általános és részletkérdés értelmezése a bírói gyakorlat feladata lesz.

A feltáró nyilatkozat üzleti, ügyleti vonatkozásai

A feltáró nyilatkozat számos olyan információt tartalmazhat, amelyek a céltársaság árazását, kockázatainak megítélését befolyásolhatják. A feltáró nyilatkozat emellett sok, a tranzakció zárásához teljesítendő feltételt azonosíthat, útmutatót adhat a tranzakció zárásáig – jó esetben – eliminálható kockázatokról. A vevő eminens érdeke, hogy a feltáró nyilatkozat áttanulmányozására és észrevételezésére megfelelő idő álljon rendelkezésre. Az eladónak szintén komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a feltáró nyilatkozattal korlátozza a céltársaságért való felelősségét, és kizárja a későbbi szerződésszegés lehetőségét. E két érdek a gyakorlatban jellemzően az időzítés kérdését (késedelmes feltárás) és a feltárt információk részletességének, vagy általánosságának kérdését veti fel.

Késedelmes feltárás (late disclosure)

A feltáró nyilatkozat időzítésének kérdése különösen fontos a tranzakció lebonyolításában. A vevő a feltáró nyilatkozat megtételét olyan időpontban kívánja, amikor még elég idő áll rendelkezésére a feltáró nyilatkozat és saját átvilágításának összevetésére.
Az eladó ezzel szemben a feltáró nyilatkozatot az adásvételi szerződés szavatossági részének kitárgyalása után, a szerződés megkötéséhez minél közelebb szeretné megtenni. Érthető módon kételyeket vet fel, ha az eladó a feltáró nyilatkozattal nagy mennyiségű új információt, esetleg iratot ad át órákkal a szerződés tervezett aláírása előtt. A nemzetközi gyakorlatban ilyen esetben elfogadott a feltárás visszautasítása, és a csomag felbontatlan visszaküldése az eladóhoz. A magyar jogban azonban a vevő hátrányára is dönthetnek visszautasítás esetében, és együttműködési kötelezettsége miatt elutasíthatják szerződésszegésre vonatkozó igényét (feltéve, hogy a visszautasított feltáró nyilatkozat tartalmazta a sérelmezett információt). A magyar jog alatti tranzakciókban ezért ajánlott kifejezetten megállapodni a feltáró nyilatkozat időzítésében.

Absztrakt és konkrét feltárás

Az eladó oldaláról nagy a kísértés, hogy a specifikus, az egyes szavatosságvállalásokkal kapcsolatban feltárt információk hatókörét minél tágabbra vegye. Ez adott esetben az adott szavatosságvállalás egyfajta „újratárgyalását”, alapvető módosítását eredményezheti. Etekintetben eleve kérdéses, hogy a szerződés megkötése előtt adott feltáró nyilatkozat mennyiben alkalmas az adásvételi szerződés módosítására. Minden esetre a gyakorlatban kiemelten fontos, hogy a feltáró nyilatkozat megfelelően egyértelmű, precíz és világos legyen.
A feltáró nyilatkozat gyakorlati jelentősége. Bár az előzőekben jelzett problémák jelentős jogi, értelmezésbeli kérdéseket vethetnek fel a bíróság előtti jogérvényesítésben, a feltáró nyilatkozat megtétele és megtárgyalása gyakorlati szempontból továbbra is ajánlatos. A feltáró nyilatkozat ugyanis formalizált módon olyan ösztönzőket ad a felek számára, aminek hatására teljes képet kaphatnak a céltársaságról, és hatékonyabban működhetnek együtt a kockázatok feltárásában és semlegesítésében.

Lendvai András – Baranyai Gábor
Simándi Bird & Bird Ügyvédi Iroda