PRÉDA ISTVÁN, AZ MB PARTNERSNEK, A CONCORDE MB PARTNERS EGYIK JOGELŐDJÉNEK ALAPÍTÓJA

Gino Wickman vállalkozásfejlesztési guru szerint a cégtulajdonosok és cégvezetők két csoportra bonthatók:

Az első csoport azokból áll, akik megkapják a vállalkozásuktól, amire vágynak: növekedést, nyereséget, osztalékot, szabadidőt, önmegvalósítást, hagyatékteremtést stb. Ez egy kicsi, de elégedett és nyugodt társaság.

A másik csoportba azok tartoznak, akik ezeket nem mondhatják el magukról. A vállalkozók, cégvezetők túlnyomó többsége ide sorolható, és ők jellemzően elégedetlenek a helyzetükkel. Frusztrációik tipikusan az alábbi okokra vezethetők vissza:

  • Az „emberi tényező”. Munkatársaik, beszállítóik, partnereik nem értik az elvárásaikat, és nem úgy teljesítenek, ahogy szeretnék.
  • A „körülmények”. Növekvő piaci verseny; a „nincs idő mindenre, ami fontos” érzése; nem jön elég új megrendelés, ügyfél stb.
  • Növekedés. A cég lendületesen fejlődött egy darabig… de a növekedés lelassult, vagy megrekedt. Lefejelték a plafont, és nem tudnak további áttörést elérni.
  • Nyereség. Nem elég és/vagy nem növekszik.
  • Csodapirulák. Hiába olvasnak üzleti könyveket, látogatnak konferenciákat, vesznek fel tanácsadókat. Mindent megpróbáltak, de eddig semmi sem hozott tartós eredményt.

Sok vállalkozó attól szenved, hogy a számtalan potenciális cégturbósítási opció közül nem tudni, hogy mely megoldások működnek majd az ő cégében… vagy, hogy hogyan vezesse be ezeket a módszereket anélkül, hogy belefulladna a változáskezelésbe a már amúgy is feszített mindennapi üzletmenet folytatása mellett. Túl keskeny a mezsgye, amin haladni kell.

Szerencsére van kiút, de mielőtt rátérnék a megoldásra, hadd beszéljek kicsit a probléma hátteréről.

A cégvezetést sajnos nem tanítják iskolában, és ezt túlnyomó többségünk autodidakta módon, próba-szerencse alapon próbálja elsajátítani. Az egyetemi MBA-programok oktatnak cégvezetést, de a képzés fókuszában a végzett hallgatókat megfizetni képes multicégek működése áll. A kis- és közepes vállalatok menedzselését szinte sehol nem oktatják. Ez érthető is, hiszen a legtöbb cégtulajdonos nem vállalkozónak készül az egyetemi évek alatt, és ha igen, akkor is nehezen szívna magába efféle tudást, elméletet oktatóktól. Hiszen „aki tudja, csinálja”, illetve az egyetemen hamarabb tanítják meg a kockázatok kerülését, mint a kockázatvállalást.

A helyzetet rontja, hogy a tipikus vízióvezérelt vállalkozó imád ötletelni és hetente új kísérleteket végezni Homokozó Kft.-jében. Munkatársai sokszor madzagon rángatva érzik magukat a főnök egyik ötletétől a másikig. Sokan úgy érzik: a vállalkozói csapongás rontja a cég stabilitását es akadályozza a második vonalat abban, hogy kiszámítható döntéseket hozzon, és tehermentesítse a főnököt.

Pedig létezik egy kialakult módszertan, de ezt az osztrák menedzsment guru, Peter Drucker csúcskorszaka óta senki sem foglalta azt össze oktatható tananyag formájába. Drucker forrásaiban búvárkodva, Fredrick Winslow Taylor 1911-ben publikált „Tudományos menedzsment” című könyvével kezdődően tíz olyan vezetési koncepciót azonosítottam, amit a multik évtizedek óta alkalmaznak, és amelyek az elmúlt 20-30 évben ún. „cégvezetői alaprajz”-rendszerek formájában kisvállalkozók számára is fokozatosan elérhetővé váltak.

A tíz alapkoncepció a következő:

Az első ilyen cégvezetési alaprajz a Michael Gerber által 1984-ben megjelentetett és tíz évvel később átdolgozott E-Myth (Vállalkozói mítosz) című könyvre épült, amelynek koncepcióit 2005 környékén munkatársaimmal az MB Partnersnél is alkalmaztuk. Az E-Myth néhány fős vállalkozások „gépesítését” célozta meg, és Gerber mutatott rá először, hogy egy vállalkozónak nemcsak a cégében, hanem a „cégén” is folyamatosan dolgoznia kell.

A tíz alapkoncepciót népszerűsítő alapművek, melyek melyek tanulmányozását minden KKV-tulajdonosnak ajánlom:

Az E-Myth óta legalább nyolc további vállalkozásvezetési rendszer jelent meg, amelyeket tárgyaló könyveket lásd az alábbi ábrán. A legnépszerűbb ezek között a Gino Wickman által kifejlesztett Vállalkozói Operációs Rendszer (Entrepreneurial Operating System, EOS), amely könyv formájában Traction – Get a Grip on Your Business (Beindulás – hogy céged kerekei megtapadjanak) címen jelent meg 2007-ben.

Az EOS egy komplett, bevált rendszer, amely egyszerű és praktikus eszközökkel segíti elérni a legtöbb vállalkozás számára nehezen fogható célokat, amelyek:

  1. Közös jövőkép: amikor minden munkatárs tisztán látja, hogy merre tart a vállalkozás, és hogyan tervez eljutni oda.
  2. Végrehajtás: amikor mindenki fegyelmezetten és felelősen dolgozik a tervek végrehajtásán és a közös jövőkép teljes körű megvalósításán.
  3. Csapatszellem: amikor a kulcsemberek egészséges szellemű, egységes és jól működő csapatot alkotnak, mert a vezetők együttműködése általában nem kielégítő.

Az EOS-t olyan 10–250 főt foglalkoztató magáncégek-nek találták ki, amelyek vezetői növekedésorientáltak, nyitottak az új megközelítések befogadására, hajlandók nyíltan és önkritikusan kommunikálni, és jobban félnek a stagnálástól, mint a változástól.

Az elmúlt három évben több tucat amerikai KKV-nak segítettem bevezetni az EOS-t, és az alábbi sikertörténeteknek voltam szemtanúja:

  • Egy richmondi kárelhárító vállalkozás Közép-Virginia leggyorsabb árbevétel-növekedést elérő vállalkozása lett, és elnyerte a város legkedveltebb munkahelye díját.
  • Egy pénzügyi gondokkal küzdő washingtoni tanácsadó cég hatvanas éveiben járó, kiégett tulajdonosa drámai bevétel- és nyereségnövekedést ért el, és prémium áron értékesítette cégét egy szakmai befektetőnek.
  • Egy mindenevő informatikai szolgáltató csoport, ügyvédi irodák specialistájaként újrapozícionálta magát, aminek eredményeként jelentős fedezetnövekedést ért el, és mágnes-munkahellyé vált a tehetséges fiatal mérnökök körében.
  • Egy baltimore-i e-commerce vállalkozás négy év túlélési üzemmód után gyors növekedésnek indult, megszűnt a munkatársak fluktuációja, és a cég jelentős nyereségbe fordult.
  • Egy réspiacot szolgáló marylandi biztosítótársaság tisztázta jövőképét, újjáépítette menedzsmentjét, és negyedévről negyedévre teljesíti ambíciózus terveit.
  • Egy németországi műszergyártó cég amerikai disztribútora több év árbevétel-eróziót követően újra növekedni kezdett, és nyereségessé vált.
  • Egy tőzsdén jegyzett konglomerátum elhanyagolt technológiai leánycége újragondolta stratégiáját, és a felpezsdült menedzsment növekedési pályára állította a korábban stagnáló és veszteséges vállalatot.

Sajnos vannak kudarcsztorik is, mert a Vállalkozói Operációs Rendszer nem működik ott, ahol:

  • A tulajdonos „életforma-vállalkozásként” kezeli a cégét, és nem hajlandó a növekedés érdekében kilépni a komfortzónájából.
  • Ahol az első számú vezető csak akkor érzi magát biztonságban, ha bólogató jánosok veszik körül.
  • Családi cégeknél, ahol nincs motiváció arra, hogy a gyengébb képességű rokonok feje fölött „érdemuralmat” építsenek.
  • Nonprofit es állami, illetve kvázi-állami cégeknél, ahol a szervezet nem tehető politikamentessé, vagy ahol a nyitott kommunikációnak nincsenek bajnokai.
  • Olyan kézi vezérelt cégeknél, ahol a diktátor-tulajdonos nem tudja, vagy nem hajlandó megosztani hatáskörét egy vezetői csapat építése érdekében.

Delegálás és a problémák őszinte feltárása és nyílt megvitatása, megoldása nélkül növekedés nem érhető el, mert a vezetőség produktivitása egy idő után tetőzik, és plafont képez a vállalkozás fölött. Az ilyen cégek csak az idejüket és megmaradt hitelüket vesztegetik egy menedzsmentrendszer bevezetésének kísérletével.

A közelmúltban magyarul is megjelent a Traction könyvek második kötete Gino Wickman és Mike Paton tollából, Pongor-Juhász Attila fordításában, „Vedd kezedbe a vállalkozásod” címen; olvasásra ajánlom Gino Wickman csak angolul elérhető alapkönyve, a Traction testvérköteteként. Az EOS által használt eszközök a www.eosworldwide.com-on ingyenesen letölthetők.