A cégcsoporton belüli tranzakciók esetében az általános forgalmi adó-fizetés optimalizálására nyújt lehetőséget a csoportos adóalanyiság intézménye, amely szabályozás jelentősen megváltozik a 2007. november 12-én elfogadott általános forgalmi adó törvény 2008. január 1-jei hatályba lépésével.


Gyakorlati példa

Annak érdekében, hogy a csoportos adóalanyiság lényegét bemutassuk cél-szerű egy egyszerű gyakorlati példával élni. Tegyük fel, hogy a rendszerváltozást követő években kemény munkával egy napjainkban is jól prosperáló termelő társaság jött létre. A társaság dinamikus növekedése miatt új üzemcsarnokot épített banki finanszírozással. A termelő társaság erre a célra külön társaságot alapított, amely bérbe adja az ingatlanát a termelő társaságnak. A termelő társaság vevői többsége Uniós társaság, a termelő tevékenységhez a beszerzések jelentős része viszont belföldi szállítóktól származik.

Leegyszerűsítve a két társaság áfa pozícióját megállapítható, hogy a termelő cég folyamatos áfa visszaigénylő, míg a bérbeadó társaság rendszeres áfa fizető pozícióban van. Mint köztudott az áfa fizetés a bérbeadó társaság tekintetében minden bevalláskor esedékes, míg a visszaigénylésre a termelő társaság türelmesen várhat.

Ugye kedvezően befolyásolná a két társaság összevont áfa pozícióját, ha az egyik társaságnak nem kellene az áfát befizetnie, hanem befizetés helyett egyszerűen csökkenthetné a másik cég visszaigénylését? Ez a csoportos adó-alanyiság lényege: Élhetünk a beszá-mítás lehetőségével, ha megteszünk néhány technikai lépést, és ismerjük a jogszabályi hátteret.

Általános szabályok

A csoportos adóalanyiság azon adó-alanyok részére választható, akik Magyarországon gazdasági céllal letelepedtek és a 2003. évi XCII. adózás rendjéről szóló törvény alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A csoportos adóalanyiság következtében a korábbi egyedüli adóalanyok önálló áfa alanyisága megszűnik és a csoport tagjai együttesen egy adóalanynak minősülnek és közösen egy áfa bevallás benyújtására kötelezettek. Tekintettel az egymás közötti ügyletekre áfa fizetési kötelezettség a csoporton belül nem keletkezik. A csoport tagjainak az önálló áfa bevallási kötelezettsége megszűnik ugyan, de az egyéb adónemek vonatkozásában továbbra is önálló adóalany-ként lépnek fel, korábbi adószámuk továbbra is él, valamit cégjogi és számviteli szempontból is külön kezelendőek.

Csoportos adóalanyiság létesítése

A korábbi szabályozástól eltérően lényegi változás, hogy a tagok közös írásbeli kérelmét követően engedélyezi az adóhatóság a csoportos adóalanyiságot, illetve az adóhatóság vissza is vonhatja azt, melyről határozatot hoz. Több kapcsolt vállalkozás esetén előfordulhat, hogy egyes adóalanyok nem kívánnak belépni a csoportba, aminek elvi akadálya nincs, azonban távolmaradásuk esetén is szükséges ezek hozzájáruló nyilatkozata a csoport létrehozásához.

A csoport adatainak vonatkozásában (létesítés időpontja, csoport azonosító, tagok neve, adószáma, csoport képviselő, EU adószám) az adóhatóság honlapján a csoporttal létesített üzleti kapcsolat megkezdése előtt az információk ellenőrizhetők.

A nagy fehér főnök – a csoportképviselő

A csoport tagjai a bevallási kötelezettségek teljesítése érdekében, továbbá az adóhatóság előtti jognyilatkozatok meg-tételéhez csoportképviselőt választanak. Egy adóalany egyidejűleg csak egy csoportban vehet részt, de a csoporthoz való csatlakozás ill. a csoportból való kiválás – az adóhatóság engedélyével – később is lehetséges. A csoporttagok egyetemleges felelősséggel tartoznak egymásért, beleértve azokat is akik a csoportba nem kívántak belépni…
Ez a felelősségi szabályozás jogi aggályokat vethet fel.

Az egyéni lét nem szűnik meg

Tekintettel arra, hogy a csoportos adó-alanyiság – a korábbiakban említetteknek megfelelően – csak áfa szempontból jön létre, az egyes tagok önálló élete tovább folytatódik, hiszen azok cégjogi, továbbá egyéb adónemek vonatkozásában, adójogi önállóságukat nem vesztik el. A szerződések megkötése, a számlázási tevékenység vagy akár a munkavállalók nyilvántartása továbbra is elválik a csoporttagoknál.

Bizonylatolás

Az egyes csoporttagok a fentiek értelmében önállóan köthetnek szerződéseket, bonyolíthatnak ügyleteket. Amennyiben külső fél részére történik számlázás, úgy azt az a fél teszi a csoporttagok közül, aki az ügyletben közreműködött, azonban köteles feltüntetni a csoportazonosítót és saját adatait. Érdekesebb a helyzet amikor a csoporttagok egymás között bonyolítanak tranzakciókat, hiszen ekkor nem minden esetben kötelező számla kiállítása, azonban álláspontunk szerint – tekintettel arra, hogy tiltó rendelkezés nincs a jelen szabályozásban – az átláthatóság miatt javasolt. Elégséges lehet azonban a számviteli bizonylat kiállítása is.

Összefoglalás

A csoportos adóalanyiság – megfelelő adótervezés mellett – jó lehetőséget biztosít kapcsolt társaságok részre a cash-flow optimalizálásra, így átgondolandó a bemutatott konstrukció alkalmazása, azonban szükséges figyelemmel lenni a nem ismertetett egyéb részletszabályozásra is. A csoportos adóalanyiság választására 2007. november 16-tól van lehetőség azzal a feltétellel, hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyező, 2008. január 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett adóhatósági határozatok esetében a határozat jogerőre emelkedéséhez fűződő jogkövetkezményeket 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kalocsai Zsolt, vezérigazgató
DTM Adótanácsadó- és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.