Az idei évben is évközi adóváltozások adnak témát a szaksajtónak, és persze munkát a szakembereknek. a vállalat-vezetõk számára próbáljuk összefoglalni, milyen lényeges újdonságot hoznak a változások 2009. július 1-jétõl.


Változás az adóeljárásban
Az adózás rendjérõl szóló törvény olyan rendelkezéssel került kiegészítésre, mely a kötelezõ ÁFA visszatérítés módját rögzítik azokban az esetekben, ahol erre az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Bíróság ítélete alapján kerül sor. Ennek kiváltó oka az az Európai Bírósági döntés, mely kimondta, hogy a közösségi joggal ellentétes volt a magyar áfa törvény, mely szerint az adóalanyok nem igényelhették vissza a 2004. május 1-je és 2005. december 31-között a támogatásból beszerzett eszközök támogatás mértékével arányos részét. (Parat ügy) 

A változtatás szerint az adóalanyok a szóban forgó áfát a törvény kihirdetését követõen 180 napos JOGVESZTÕ határidõvel önellenõrzés útján igényelhetik vissza. Az általános gyakorlattól eltérõen az adóhatóság a jegybanki alapkamattal növelt összeget köteles 30 napon belül kiutalni. A fõszabály szerint mind az Adózó, mind az Adóhatóság a jegybanki alapkamat kétsze-resének megfelelõ mértékû kamatot köteles fizetni. Ezért a folyamatban lévõ pereknél, vagy adóhatósági megállapítással zárult ügyeknél célszerû szakértõvel ellenõriztetni, milyen maximális kamat követelhetõ.

Hangrögzítés
A kétélû fegyver – melyik éle az élesebb?
Szintén július 1-tõl életbe lépõ változás, hogy az APEH az ügyfélszolgálattal folytatott beszélgetéseket rögzíti. A hanganyagok bizonyítékként felhasználhatóak lesznek adóhatósági és bírósági eljárásokban egyaránt. Azaz, ha igazolható, hogy az ügyfélszolgálat tévedése, félretájékoztatása okozta az adóhiányt, a bírság mértékének megállapításakor ezt figyelembe kell venni.

Általános Forgalmi Adó
Adótervezés egyszerűen – élénkül az autópiac júniusban?
Az általános áfakulcs 2009. július 1-jétõl 20 százalékról 25 százalékra emelkedik. Bevezetésre kerül egy 18 százalékos adókulcs, mely alá egyes tejtermékek, tej, liszt, gabona, keményítõ tartoznak. A távhõszolgáltatás díja is a 18 százalékos kulcs alá tartozik, de ennek érvénybe lépése eltérõ, csak 2009. augusztus 1-jétõl esedékes.

Az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzõdés teljesítésének idõpontja alapján kell eldönteni, melyik áfakulccsal kell a számlát kiállítani. Az idõszakos teljesí-tések esetében (közüzem, telefon, stb…) arányosítani kell a napok alapján az elszámolt idõszakra.

Azon vállalkozások, melyek nem, vagy csak részben tudnak áfát levonni, esetleg levonásba nem helyezhetõ termék (pl: személygépkocsi) vásárlását tervezik, kivédhetik az 5 százalékos áfaemelés egyszeri hatását elõrehozott vásárlással.

Személyi jövedelemadó
Érezhetõ könnyítés a minimálbér kétszereséig
2009. január 1-jei hatállyal visszamenõlegesen emelkedik a személyi jövedelem adó 18 százalékos kulcs sávhatára 1,7 millió Ft-ról 1,9 millió Ft-ra. Az elsõ félévben levont adóelõleg beszámításra kerül, és többlet levonás esetén a második félévben a különbözet jóváírásként érvényesíthetõ. Kiemelendõ, hogy a jelenleg adómentes családi pótlék 2009. szeptember 1-jétõl adóterhet nem viselõ járandósággá alakul, azaz a járandóság beszámít az adóalapba, de a rá jutó adót nem kell megfizetni. Hatására az adóköteles járandóságok magasabb adósávba kerülhetnek.

Társadalombiztosítás és járulékok, munkáltatók terheinek csökkentése
A minimálbér kétszereséig (jelenleg 143.000 Ft/hó) a mostani 29 százalékról 26 százalékra csökken a TB járu-lék mértéke 2009. július 1-jétõl. Szintén a minimálbér kétszereséig csökken 1 százalékra a munkaadói járulék 2009. július 1-jétõl, melynek mértéke 3 százalék volt. A Start-kártyás foglalkoztatás kedvezményei is növeked-nek, az elsõ évben a bért terhelõ munkaadói járulék és TB együttes mértéke a 15 százalékról 10 százalékra csökken, míg a második évben a 25 százalékos mérték 20 százalékra csökken.A minimálbér kétszeresét meghaladó bérkifizetés után általános szabályként a járulékterhek nem változnak. Aki sokszor beteg, keve-sebbet kap: a táppénz összege abban az esetben, ha a biztosítási viszony folyamatos és legalább 2 éve fennáll, a jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ha a biztosítási viszony nem éri el a 2 évet, 50 százalék.

A következõ hónapban az ingatlanadót vesszük górcsõ alá.

Honti Péter, ügyvezetõ-tulajdonos Interauditor Kft.