Egy cégeladási folyamat számos szakmai és emberi tényező mentén történik, amelyekre célszerű időben gondolni és megfelelően felkészülni.


A felkészülési feladatok közé tartoznak az adótervezési kérdések is, amelyek során elsődlegesen az alábbi kérdések kerülnek adójogi szempontból egyeztetésre:

  • Ki értékesít? (társaság vagy magánszemély)
  • Mit értékesítünk? (céget vagy eszközöket) 
  • Mi az ellenérték? (pénz vagy beszámítás)

Az adótervezés során – az egyes jövedelem- és tranzakciós adók hatásainak tételes felmérése mellett – elsődlegesen az általános adóeljárási szabályok mentén járunk el, amelyeket az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv foglal össze. Ezek közül az alábbi általános alapelveknek van kiemelt jelentősége az adótervezési munka során:

  • Rendeltetésszerű joggyakorlás: Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Gyakorlati jelentése: jelentős gazdasági előnyöket is jelentenie kell egy adótervezési modellnek, mert ezek hiányában a kizárólag adójogi célokra készült megoldások – nem minősülnek rendeltetésszerűnek adójogi szempontból, azaz figyelmen kívül hagyhatók.
  • Tartalom elsődlegessége a formával szemben: Szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni adójogi szempontból. Gyakorlati jelentése: elsődlegesen a szerződések fogalmazása meghatározó, de amennyiben azok „valódi” tartalma ettől eltér, úgy ez utóbbi kerül (kizárólag) adójogi szempontból figyelembe vételre.
  • Nem független felek közötti megállapodások: Szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci érték, ár alapul vételével kell minősíteni. Gyakorlati jelentése: ilyen ügyleteknél un. transzfer ár dokumentáció elkészítése válik szükségessé, amelyek pontosan bemutatja az adóhatóság felé, hogy a kialkudott feltételek megfelelnek a független felek között elérhető szokásos piaci feltételeknek.

A fenti alapelvek betartásával elvégzett adótervezés nagy biztonsággal védhető egy későbbi adóvizsgálat során is. Amennyiben az első három kérdésre (ki – mit – mennyiért) egyértelmű a válasz, úgy az adótervezés első érdemi lépése a tranzakció során felmerülő adók összegyűjtése. Milyen adókat érinthet az adott cégértékesítési tranzakció? Általánosságban jövedelemadók (TAO, SZJA) majdnem mindig felmerülnek, forgalmi típusú adók elsődlegesen az üzlet jellegétől függően (üzletrész vagy eszközök kerülnek eladásra) alkalmazandók (pl. ÁFA, illetékek), míg egyéb adók helytől és iparágtól függően merülnek fel. A témakör bonyolultságát az a tény is mutatja, hogy jelenleg több mint 50 adó és járulékfajta van hatályban Magyarországon és ezekből általában min. 4-5 adófajta ténylegesen fel is merül egy tranzakció során. A kérdéskör bonyolultságát tovább növeli, amennyiben nemzetközi adózási kérdések is felmerülnek.

Néhány gyakorlati hazai példa cégértékesítés kapcsán:

  • TAO – bejelentett részesedés adókedvezménye Amennyiben az értékesíteni kívánt üzletrész megfelel ennek a kedvezmény típus feltételeinek (olyan üzletrész kerül eladásra, amely legalább 10%-os részesedést jelent, amelyet a korábbi szerzést követő 75 napon belül a társaság az adóhatóság felé bejelentett majd azt követően legalább egy évig tartotta az eszközei között), úgy az elért árfolyamnyereség adómentes.
  • SZJA – kedvezményezett részesedéscsere adókedvezménye Amennyiben a tranzakció megfelel az un. kedvezményezett részesedéscsere fogalmának (az eladott üzletrészért a magánszemély egy másik részesedést kap minimális kifizetés mellett), úgy a kapott üzletrészek erejéig szerzett jövedelem adómentes.
  • ÁFA – üzletrészek eladásának adómentessége Üzletrészek értékesítése általánosságban ÁFA-mentes (ezzel összhangban levonási korlátok is megjelennek), míg az ÁFA-mentesség bizonyos értékesítési formák esetén szintén elérhető.

A fenti példákon túlmenően számos egyedi adómentesítési vagy adó halasztási megoldás alakítható ki feltéve, hogy azok valódi gazdasági tartalma is megalapozott. Ennek alapján elmondható, hogy egy megfelelően előkészített cégértékesítési tranzakció adójogi szempontból is jól optimalizálható, azaz a kapcsolódó adóterhek jelentősen csökkenthetők. Ennek elérése gyakran nem könnyű, de annál izgalmasabb feladat, amely sok türelmet és odafigyelést igényel mind megbízói, mind adótanácsadói oldalról. Végül néhány gyakorlati tanács adótervezési munkákhoz:

  • Lezárt tranzakciót már nem lehet tervezni, legfeljebb korrigálni.
  • Sokszor a tanácsadó díj lényegesen olcsóbb, mint a nem átgondolt adóterhek.
  • Nemzetközi megoldások nemzetközi készségeket igényelnek.
  • A legjobb megoldások szakmai viták során alakulnak ki.

Gerendy Zoltán
ügyvezető
BDO Magyarország
www.bdo.hu