Megalapozott felvásárlási ügyletek nem képzelhetők el vevői oldali átvilágítás (Due Diligence) nélkül. Az átvilágítás célja az, hogy megvizsgálja céltársaság üzleti, jogi és az adott iparágra jellemző sajátosságait, és feltárja azokat a problémákat, amik a céltársaság értékére, a cégértékre hatással lehetnek.
Az átvilágítás alapvető feltétele, hogy az eladó összegyűjtse mindazt az információt, ami a céltársaság átvilágításához szükséges. Ez az információgyűjtemény az ún. adatszoba (data room), amely a digitális korszakot megelőzően még fizikailag elkülönített helyiséget jelentett, manapság azonban jellemzően egy olyan adatbázis, ami valamiféle jelszóval védett, különböző IT eszközökkel biztosított virtuális felületen keresztül érhető el a potenciális vevők és tanácsadóik számára. Az adatszoba felállítása, az adatszobai munka a tranzakció legunalmasabb része, ugyanakkor e feladatok alapos és átgondolt elvégzése nélkül sem a tranzakció sikere, sem a sikertelen tranzakció biztonsága nem biztosítható.
Az adatszoba tartalma
Az adatszoba összeállítása (aukciós eladás kivételével) a vevőnek a különböző átvilágítási területekkel ? adóval, számvitellel, a céltársaság iparágával (pl. biztosító esetén biztosítási matematikával, élelmiszeripari vállalat esetén élelmiszerbiztonsággal) ? foglalkozó szakértői által tematikus rendszerben megfogalmazott kérdéslistája alapján történik.A kérdéslistában az érdeklődő befektető megmondja, hogy mire kíváncsi, mi alapján szeretné felmérni a céltársaság értékét. A kérdéslisták alapján a céltársaság összeállítja az adatszobát. Aukciós eladás esetén a céltársaságot felkészítő szakértői gárda az, aki felméri (és részben meg is határozza) ezen információk körét. Az adatszoba tartalma soha nem statikus. Az átvilágítás során a vevőjelöltek folyamatosan újabb és újabb kérdéseket tesznek fel, amire a céltársaság írásban és/vagy további dokumentumok csatolásával válaszol (Q&A). Ezek az újabb információk és dokumentumok az adatszoba részévé válnak. A káosz elkerülése érdekében ezt a dinamikus adatbázist úgy kell felállítani, hogy minden pillanatban ? és különösen az adatszoba zárásakor ? egyértelműen visszakereshető legyen, hogy mit tartalmazott, valamint ki és mikor vizsgálta meg az egyes elemeit. Az adatszoba a listák és táblázatok világa, feszes munkaszervezést, strukturált tanácsadói együttműködést és eljárásokat igényel mind az eladói, mind a vevői oldalon.
Az adatszoba helye a tranzakciós időben, kockázatok
Az adatszoba összeállításakor a tranzakció korai fázisában járunk, teljességgel bizonytalan, hogy a felek között létrejön-e az ügylet. Az eladó ugyanakkor az adatszobával kitárja a céltársaság kapuját, és a folyamat végére olyan információk birtokába juttatja a vevőjelölteket, amik a céltársaság ?legszemélyesebb? üzleti titkai. Az adatszobában olyan társaságok jutnak hozzá ezekhez az információkhoz, akik az esetek nagy részében közvetlen, vagy közvetett versenytársai az céltársaságnak, vagy ilyen társaságokban rendelkeznek befektetéssel. Ebből adódik az átvilágítás legnagyobb eladói kockázata. Az eladó önként megosztja magáról azokat az információkat, amelyeket a normál piaci, versenykörülmények között semmi pénzért nem adna át versenytársainak. Az átvilágítás eredménye lehet az, hogy az érdeklődő eláll a tervezett ügylettől, a felek nem állapodnak meg, és a céltársaság az eladó tulajdonában marad. Ha az adatszoba már az átvilágítás kezdetétől feltár minden, üzletileg érzékeny információt a potenciális vevőknek, az egy sikertelen tranzakció következtében beláthatatlan következményekkel járhat (csak példaképpen: a versenytársak megismerik a céltársaság költségstruktúráját, árazását, ügyfélszerződéseit, peres ügyeit, jövőbeli terveit). Az eladó üzleti kockázata mellett a versenytársakkal megosztott üzleti titkok a piaci verseny hatékonyságát is jelentősen lerontják.
A versenyjog szigorúan fellép a versenytársak magatartásának összehangolásával szemben. Ennek tipikus esete az ún. információs kartell, amikor a felek olyan információkat osztanak meg egymással, amik alapján a fogyasztók felé összehangolt, nem kizárólag hatékonysági alapon képzett árakkal léphetnek fel.
E kockázatok miatt az adatszoba tartalmát és az adatszoba egyes részeinek megnyitását csak szakaszosan és rendkívül szigorú titoktartási és hozzáférési szabályok mellett szabad megengedni.Az adatszoba felállítása jogi oldalról a következő dokumentumok elkészítését igényli: a többkörös átvilágítást leíró folyamatlevél (process letter), adatszoba szabályzat az adatszobához való hozzáférés technikai részleteinek, a hozzáférési joggal rendelkező személyekkel szemben támasztott követelmények szabályaival (pl. clean team ? tiszta csapat felállításának előírása, azaz olyan személyek hozzáférésének engedélyezése, akik a versenytárs vevőjelöltnél nem foglalkoznak árazással, marketingstratégiával), minden, az adatszobába belépő személy által aláírandó titoktartási nyilatkozat, valamint a felek közötti titoktartási megállapodás.
Adatszoba és szavatosság, az adatszoba, mint a felelősség korlátozásának eszköze
Az adatszoba nem csak az átvilágítás során, hanem a tranzakció zárását követően is kitüntetett szerephez jut. A tranzakciós szerződésben az eladó számos, akár 10?20 oldalnyi (az adatszoba rendszeréhez nagyon hasonlóan rendszerezett) szavatossági nyilatkozatot is tehet a céltársaság és tevékenysége jellemezőiről. E szavatosságok megsértése miatt az eladóval szemben kártérítés, bizonyos esetekben vételár-korrekció érvényesíthető.
A szavatosság csökkentésének elfogadott eszköze az eladó feltáró nyilatkozata. Ebben a nyilatkozatban az eladó a szerződés aláírása előtt, minden egyes szavatossággal szemben feltárja a vevő részére azokat a hibákat, amelyek vonatkozásában a céltársaság nem teljesíti a szavatosságokat. A feltárás következménye, hogy ? a megtérítési garanciával (indemnity) fedezett kérdések kivételével ? a vevő a feltárt információra hivatkozva nem érvényesíthet szavatossági igényt az eladóval szemben. Ha ugyanis a vevő a céltársaság valamilyen kockázatáról tudva kötötte meg a szerződést, akkor arra később nem hivatkozhat az eladóval szemben. Az adatszoba e feltárás szokásos és általános része. A vevőtől elvárható, hogy az adatszobában átadott információkat alaposan és saját felelősségére átvizsgálja, ha ezt elmulasztja, akkor az ebből származó kárát nem háríthatja az eladóra.
Az adatszoba feltárásának teljes elutasítására csak szélsőséges esetben kerülhet sor, jellemzően akkor, ha az adatszoba nem ad átlátható képet a céltársaságról. Ennek egyik jellemző példája, ha az eladó teljesen rendezetlen, átláthatatlan információs masszát próbál adatszobaként a potenciális befektetők rendelkezésére bocsátani. Az ilyen adatszoba ? a rendezettség hiánya mellett ? azt a benyomást kelti, hogy az eladó valamiért nem szeretné transzparens módon bemutatni a céltársaságot, azaz gyanút kelt. Nem hangsúlyozható eléggé: a precízen és átlátható rendszerben összeállított adatszoba, a szabályozott és átlátható átvilágítási folyamat ? bár kevéssé látványos és meglehetősen unalmas feladatok elvégzését igényli ? az a talapzat, ami nélkül a sikeres tranzakció, vagy éppen a biztonságos visszavonulás a tranzakcióból elképzelhetetlen.
| Lendvai András partner Lendvai és Társai Ügyvédi Társulás andrás.lendvai@lendvaipartners.com |
Horváth Gergely ügyvéd Lendvai és Társai Ügyvédi Társulás gergely.horvath@lendnet.hu |
