EGYELŐRE CSAK A PÉNZNYOMDA TARTJA A VÍZFELSZÍN FELETT A FEJLETT GAZDASÁGOKAT ÉS TOVÁBBRA SEM LÁTSZIK A KIÚT AZ ÍGY KREÁLT PROBLÉMÁKBÓL. KÖZBEN A MAGYAR GAZDASÁG SEM TUD NÖVEKEDNI ÉS ERRE A VARGA-CSOMAG CSAK RÁTETT EGY LAPÁTTAL. EBBEN A KÖRNYEZETBEN EGYRE TÖBB MAGYAR VÁLLALAT DÖNT ÚGY, HOGY ELŐRE MENEKÜL ÉS RÉSZT VESZ AZ IPARÁGI KONSZOLIDÁCIÓBAN.MI IS ÍGY TETTÜNK.
Az elmúlt hetekben szokatlanul élénk mozgást tapasztalhattunk a globális pénzügyi piacokon. Az amerikai jegybank (FED) kedvezőbb gazdasági előrejelzésének köszönhetően felmerült annak a lehetősége, hogy a FED már az idei évben lassítsa, 2014 folyamán pedig esetleg teljesen leállítsa intenzív ?pénznyomtatási? programját. A piaci szereplők az amerikai jegybank félreérthető nyilatkozatát úgy értelmezték, hogy ez a program hamarosan véget is érhet. A reakció rendkívül heves eladási hullám volt, ami a tőzsdeindexek zuhanását és a kötvényhozamok meredek emelkedését eredményezte.
Az amerikai jegybank igyekezett korrigálni: hangsúlyozta, hogy a pénznyomda lassítása csak akkor következhet be, ha az amerikai gazdasági mutatók egyértelműen javulnak. Ezzel az újabb üzenettel sikerült is megnyugtatni a piacokat. Az események legfontosabb üzenete, hogy a viszonylag kedvező piaci hangulat ? a magas részvényárak, az alacsony kamatok és feltörekvő piacok iránti nagy bizalom ? egyelőre pusztán az óriási pénznyomtatásra épülnek. Ezzel párhuzamosan egy újabb potenciális problémaforrás is felütötte a fejét: az eddig látszólag zökkenőmentesen működő kínai bankrendszer hirtelen nagyon komoly válságtüneteket kezdett el produkálni. A kínai jegybank egyelőre drasztikus eszközökkel bár, de kezeli a helyzetet, a kínai gazdaság további szárnyalását azonban nem lehet többé adottságként kezelni.
Egy lépéssel távolabb az európai bankuniótól
Ugyan az amerikai események az európai piacokon is éreztették hatásukat ? a déli országok kötvényhozamai megugrottak, az euró hirtelen gyengülésnek indult ? de a turbulencia csupán átmenetinek bizonyult.Az eurózóna válsága egy csendesebb időszakát éli most, emiatt a döntéshozók nem is kényszerülnek rá, hogy hosszú távú válságkezelő döntéseket hozzanak.A látszólagos nyugalom hónapjait éljük most. Az elmúlt hetek legfontosabb fejleménye az EU válság kapcsán a csődhelyzetbe került bankok kimentéséről szóló új szabályozás volt? az európai döntéshozók megállapodtak abban, hogy ezentúl minden bajba jutott bankra a ciprusi modellt fogják alkalmazni.A csődbe jutó bankok veszteségeinek oroszlánrészét nem valamilyen közös európai mentőcsomagból fogják fedezni, hanem főleg a nagybetétesek (100,000 euró felett) és a bankok hitelezői kell, hogy állják a cechet ? csakúgy, mint anno Ciprus kapcsán. A döntés két legfontosabb implikációja, hogy egyrészt távol vagyunk az európai bankunió megteremtésétől és a közös betétbiztosítási alap felállításától, másrészt a ?ciprusi válságkezelési modell? kiterjesztése tovább mélyítheti a szakadékot az eurózóna északi és déli országai között.
Az eurózóna növekedési kilátásai továbbra is gyengék és ebben átütő változásra sajnos nem számíthatunk a közeljövőben. Amolyan 22-es csapdájában van az európai gazdaság: a megszorítási politika szükséges a válsághelyzetben levő országok víz felett tartásához, de ezek az intézkedések megfojtják azt a növekedést, ami viszont a válságból való kilábalás előfeltétele lenne. A stagnáló európai piacok a magyar vállalatok export-növekedési lehetőségeit is erősen korlátozzák.
Sérülékeny Magyarország
Habár első pillantásra úgy tűnhet, hogy Magyarország javuló gazdasági mutatókkal rendelkezik ? nagy külkereskedelmi többlet, alacsony költségvetési deficit, folyamatosan csökkenő kamatok mellett is viszonylag stabil árfolyam ? az elmúlt időszak globális piaci feszültségei rávilágítottak Magyarország különösen nagyfokú sérülékenységére. A rendkívül magas külső adósságszint és az évek óta stagnáló gazdaság továbbra is adósságcsapdában tartják az országot ? a GDP arányos államadósság szintje nem csökken és gazdasági növekedés híján sejteni sem lehet, hogy mitől fog csökkenni a jövőben.
Ez pedig azt jelenti, hogy a világgazdasági kockázatvállalási kedv csökkenése esetén a külföldi befektetők az elsők között fordítanának hátat hazánknak. Az elmúlt hetek fejleményei is ezt jelezték előre. Magyarországon ugyanis alig néhány nap alatt jelentősen gyengült a forint és meredeken emelkedtek a kötvényhozamok ? megmutatva ezzel, hogy csak addig élvezhetjük a viszonylagos nyugalmat, amíg az amerikai pénznyomda a jelenlegi túlfűtött szinten működik.
A legújabb Varga-csomag és a költségvetési tervezés sajátosságai
A piaci szereplők többségét meglepte a néhány hete bejelentett második Varga-csomag, amely többek között duplájára emeli a pénzügyi tranzakciós adó mértékét, egyösszegű adót vet ki a bankszektorra, növeli a telefonadót és egyéb kisebb, költségvetési bevételnövelő intézkedéseket tartalmaz. A meglepetést az okozta, hogy a csomag bejelentésére akkor került sor, amikor már teljesen biztossá vált, hogy Magyarország ki fog kerülni az EU túlzott deficit eljárása alól. A magyar költségvetési tervezés elmúlt néhány évben kialakult jellegzetességeit ismerve azonban mégsem meglepő az újabb megszorító csomag bevezetése.
A költségvetés rendszerint a reálisan várhatónál jóval optimistább növekedési feltételezésekkel kerül megtervezésre. Ezzel párhuzamosan az új intézkedések kapcsán a reálisnál jóval nagyobb bevételeket jeleznek előre (pl. pénzügyi tranzakciós adó, online pénztár-gépek, adóbeszedés hatékonyságának növelése stb.).
A tervezés ezen két sajátosságából adódik, hogy az év közepétől kezdődően újabb és újabb csomagokra van szükség a hiánycél megőrzése érdekében. Mivel a gazdaságpolitikai vezetés számára az állami kiadáscsökkentő intézkedések politikai okoknál fogva nem vállalhatóak, ezért a költségvetési lyukat túlnyomó részben bevételnövelő intézkedésekkel pótolják. Utóbbiakat pedig lehetőleg nem közvetlenül a szavazópolgárokra, hanem a szolgáltató szektorra és a vállalkozásokra terhelve.
Becsléseink szerint az új Varga-csomaggal kiegészítve a 2013-as büdzsé teljesítéséhez nincs szükség további megszorító csomagokra, hacsak a kormány nem kíván jelentősebb kiadásnövelő intézkedéseket bevezetni. A 2014-es költségvetés azonban jelentős kockázatokat tartalmaz, ami a vállalati szektor terheinek további növelését eredményezheti ? valószínűleg már csak a választások után.
KKV-kat érintő hatások
Növekedési kilátások
A 2012-es recessziót követően 2013-2014 folyamán enyhe javulásra van kilátás, az elemzői konszenzus alapján 2013-ra 0,2%-os, 2014-re pedig 1% körüli növekedés várható. A növekedés struktúrája azonban mindenképpen az előző évekéhez hasonlóan fog alakulni ? nagyon gyenge hazai fogyasztás, csökkenő beruházások, enyhe élénkülést mutató exportszektor. Az exportszektor teljesítménye túlnyomó részben az Európai Unió növekedési kilátásainak függvénye ? ahol egyelőre nem látszik, hogy a stagnálást mikor váltja fel számottevő növekedés. A hazai KKV-k számára a hazai fogyasztás esetleges gyenge növekedése (csökkenő rezsiköltségek, csökkenő infláció, esetlegesen bevezetésre kerülő egyéb költségvetési intézkedések miatt) jelenthet pozitív meglepetést.
Stadionépítések
A kormány a 2014-es választásokra készülve megpróbálkozhat növekedés ösztönző lépésekkel, amelyek egyes szektorokra pozitív hatással lehetnek. Például a kormány stadionépítési tervei lökést adhatnak a hosszú évek óta gyengélkedő építőiparnak.
Hitelezés-ösztönzés
A Magyar Nemzeti Bank az év második felétől jelentős hitelezés ösztönzési politikába kezd: a kamatcsökkentések mellett a kereskedelmi bankok számára nyújtott olcsó hitellel próbálja a vállalkozások hitelhez jutását ösztönözni. A program jelenlegi keretei egyelőre csak nagyon szűk körben teszik lehetővé a hitelezést a viszonylag alacsony összegű hitelkeret és a nagyon alacsony kamatmarzs miatt. Utóbbi mellett csak a leglátványosabb eredményeket dokumentálni képes KKV-k finanszírozhatóak gazdaságosan. Mindenesetre érdemes figyelemmel követni a kormány és a Nemzeti Bank további hitelezés-ösztönző lépéseit, amelyek a KKV szektor egyes szereplői számára további kedvező lehetőségeket nyújthatnak.
Pénzügyi tranzakciós adó
A második Varga-csomag részeként a pénzügyi tranzakciós adó mértékét a korábbi kétszeresére emelték és a felső limitet eltörölték. A tranzakciós illeték januári bevezetése óta látható volt, hogy a bankok szinte teljes mértékben áthárították az ügyfeleikre a megemelkedett terheket. Várhatóan az újabb adóemelést is az ügyfelekkel próbálják meg megfizettetni. Egyes bankok már be is jelentették a banki költségek emelését. Az intézkedés hátrányosan érinti a magyarországi KKV-kat, miközben a fogyasztók terhei is növekednek, ami a fogyasztás növekedését vetheti vissza.
E-útdíj
A július elejétől bevezetésre kerülő e-útdíj elsősorban a logisztikai és élelmiszeripari szektort fogja leginkább sújtani. Lásd részletes elemzésünket a továbbiakban.
