Az imap horvátországi tagja, az ascendant capital advisors nemrég terjesztette ki tanácsadói tevékenységét bosznia hercegovinára. Kemal Sikiric-csel, a cég ország-felelõs partnerével beszélgettünk…


Mióta dolgozik a ki- és felvásárlási piacon?
Összességében 10 évet dolgoztam a magánbefek-tetõi piacon, mint befektetési alapok irányítója elsõsorban Dél-Kelet-Európában. Körülbelül egy éve döntöttem úgy, hogy váltok a cégfelvásárlási piacra és csatlakoztam az Ascendant Capital Advisors-hoz. 

Hogyan befolyásolta a válság ezt a régiót a fel- és kivásárlások szempontjából? Lapunk felvásárlási körképében szinte minden hónapban hírt adunk egy-egy régiós ügyletrõl Boszniában vagy Montenegróban, ezért feltételezem, hogy jól megy az üzlet. 
Valóban élénk az üzlet. A fõ mozgatórugója a mostani folyamatoknak, hogy bankok leálltak a hitelezéssel. Ebben, a mondhatni átmeneti régióban most történt meg az elsõ alkalommal, hogy a cégeknek a banki finanszírozáson túl más források után kellett nézniük. Ez számos olyan vállalkozás kapuit nyitotta meg a befektetõk elõtt, melyek korábban elérhetetlennek tûntek. Ezzel együtt nagyon sok vállalkozás, amely korábban az akvizíciókban volt érdekelt, most saját belsõ átszervezésével, költségcsökkentéssel, stratégiája újragondolásával van elfoglalva, hogy túlélje a válságot. Ehhez a legjobb tanácsadói hátteret az olyan fel- és kivásárlásokban jártas cégek adhatják, melyek már számos sikeres cég adásvételét levezényelték, akik kidolgozták a nyerõ stratégiákat. A megbízások száma mindezeknek megfelelõen óriásit emelkedett az utóbbi idõszakban. A mûvészet abban rejlik, hogy ezekhez a nyerõ stratégiákhoz adott esetben megtaláljuk azt a néhány vásárlót, befektetõt, akik még mindig a piacon a vannak.

Mi változott a felvásárlási piacon a korábbiakhoz képest?
Mostanában lehetõségünk nyílik az olyan minõségi vállalkozásokkal dolgozni ebben a régióban, melyek vezetõi belátják, hogy a lassabb eladási folyamat ellenére is profitálnak cégük globális piacra történõ felkészítésébõl. A vállalatok ki- és felvásárlása, mint fejlõdési lehetõség, itt nem annyira ismert még most sem.

Úgy tûnik, hogy Boszniában sok az eladásra kínált cég. Melyek a legizgalmasabb szektorok?
Bosznia egy nagyon érdekes piac. A katasztrofális háborús események után egy gyors fejlõdés, változás következett be. Egy ország sem esett át ilyen transzfor-máción Európában 1945 óta. A cégek, amelyeket 1995-ben a háború után alapítottak most érték el azt a fejlõdési szintet, ahonnan regionális stratégiai gondolkodás nélkül nem tudnak továbblépni. Jelenleg azok lehetnek a legérdekesebb cégek, amelyeknek sikerült megbirkózniuk a régiós jelenlét problematikájával és késznek mutatkoznak a változásra is. Ha a szektorokat nézzük, akkor a mezõgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, a könnyûipar és az információ-technológia egyes szakágai lehetnek érdekesek. Most kezdjük kiépíteni kapcsolatrendszerünket és tudásunkat a megújuló energia és az építõipar területein, melyek egyre vonzóbbak a befektetõk körében. 

Milyen Boszniában az üzleti környezet? Okozhat például nehézségeket a költséghatékony mûködés adoptálása egy akvizíció után?
Vannak kihívások, ami az üzleti mentalitást, környezetet illeti, de a piac eléggé egyoldalú, ezért ezeken túl lehet lépni. Meglátásom szerint az akvizícióval mindig egy olyan társaságot kell megcélozni, amelynek a korábbiakban világosan kimutathatóan sikerült nagyon jó eredményeket elérni az adott ország piacán. A sok kihívást és nehézségeket a megfelelõ csapattal és céggel tompítani lehet. A vásárlónak a vállalat jogi helyzetével, az ügyfélkörrel, a korábbi eredményekkel és fõleg az olyan függõ kötelezettségekkel – munkavállalói oldalon – és eszközökkel kell foglalkoznia, amelyek megmagyaráz-hatatlan indokokkal kerülnek be a mérlegbe. Amit Boszniában különösen figyelembe kell venni, az az engedélyek megszerzésének körülményessége bármirõl is legyen szó – munkavállalási engedély, építési engedély, koncessziók, stb. Számos vállalkozó van az országban azonban, akik ezeknek a területeknek a specialistái, természetesen betartva a jogszabályokat. 

Vannak ügyfeleik Magyarországról, mint befektetõk? Mely országok dominálják most a felvásárlási piacot?
Eddig nem találkoztunk nagyobb volumenû ügylettel vagy érdeklõdéssel Magyarországról. A meghatározó stratégiai játékosok fõleg Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból és Szerbiából jönnek, elsõsorban a földrajzi, történelmi és gazdasági kötõdések miatt. Nagyobb befektetések voltak már ezzel együtt angol, német, olasz, török, orosz és arab részrõl is.

Hogyan látja a fel- és kivásárlási piac jövõjét Boszniában? Hogyan ítéli meg az ország lehetõségeit?
Úgy gondolom, hogy az M&A-nak van jövõje Boszniában. Persze itt sosem lesznek óriási, gigantikus ügyletek, de egy jó ügyfélbázissal a hátunk mögött könnyen elképzelhetõ, hogy létrejöhet egy szektorán belül nemzetközileg is meghatározó vállalat. Boszniában jól képzett a munkaerõ, a menedzsment szintjén pedig erõsek a nemzetközi kapcsolatok, megvan a szükséges tapasztalat. Ha mindezt a nyugati gyakorlattal keverjük, akkor egy erõs kombinációt kaphatunk. Nekünk az a célunk, hogy tevékenységünket a legjobb cégekre koncentráljuk, amit rövidesen sikerül is elérni. Tudta például, hogy Boszniában van egy cég, ami a világ autókárpit elõállításából 17 százalékos részesedéssel bír? Általánosságban elmondható, hogy a jó értelemben elkerülhetetlen EU csatlakozással óriási lehetõségek nyílnak meg az ország számára, hiszen földrajzi szempontból ez valóban a civilizációk, kultúrák találkozási pontja. A boszniai cégeknek például az utóbbi években több mint 1 milliárd euró értékben sikerült szerzõdéseket kötni Líbiával. Sajnos az elmúlt évszázadokban a kiváló földrajzi elhelyezkedés épp visszafelé sült el. 

Megosztaná velünk egy érdekesebb Boszniai felvásárlási ügylet néhány részletét? 
Egy most épp lezárás alatt lévõ ügyleten keresztül jól szemléltethetõ, hogy miképp történnek az ilyen típusú tranzakciók Boszniában: A cég, amelyrõl beszélünk nagyságrendileg 50 százalékos piaci részesedéssel bír az országban és már sikerült a régióban is terjeszkedniük az elmúlt években. Amikor aláírtuk a megbízást, világossá vált számunkra, hogy az egyik legambiciózusabb ügyféllel, vállalkozóval állunk szemben, akivel valaha is találkoztunk. Ennek ellenére a világos stratégia és avállalati struktúra teljesen hiányzott a cégbõl. Miután megtettük javaslatainkat, a megbízás az eladásból egy masszív struktúraépítéssé, tanácsadássá formálódott át, ami a stratégiai tervezést is magába foglalta. A cég hat hónap alatt piacképessé vált a megbízást követõen. Most, a megbízást követõ 12. hónapban épp a zárása folyik egy tárgyalássorozatnak, amit a szektor egyik globális vezetõ-jével és egy magántõke befektetési alappal folytatunk. Már jóval túl vagyunk a boszniai kereteken. A befektetõk azt várják, hogy szektorában a cég piacvezetõvé váljon az összes volt Jugoszláv tagállamban. 

Végezetül tudna néhány szót mondani családjáról, hobbijairól?
Boldog házasságban élek, van egy kétéves lányunk. A sportok közül a futást, a küzdõsportokat és a teniszt szeretem, de kedvencem mindenképp a sakk, melybõl sikerült már elérnem a mester szintet. Hobbijaim közé tartozik az utazás, új kultúrák megismerése, valamint szeretek filozófiával és történelemmel foglalkozni.