VERSENYTÁRSAINK MÁR ELŐJÖTTEK A 2018-AS ÉVET M&A SZEMPONTBÓL VIZSGÁLÓ ELEMZÉSEIKKEL. BÁR TÖBB, KÜLÖNFÉLE SZÁMOT IS MEGJELENTETTEK, EGYETÉRTÉS VOLT ABBAN, HOGY 100-110 KÖRÜLI VOLT HAZÁNKBAN A TRANZAKCIÓK SZÁMA. MI EZZEL A SZÁMMAL NEM VOLTUNK ELÉGEDETTEK. EGYRÉSZT ÚGY ÉREZTÜK, HOGY BIZONYOS SZEMPONTBÓL EZ A SZÁM ALULBECSÜLT. UGYANAKKOR ÚGY IS ÉREZTÜK, HOGY EZ AKÁR MÉG TÚL NAGY IS LEHET, HA AZT A SZEGMENSÉT NÉZZÜK A HAZAI GAZDASÁGNAK, AHOL A GENERÁCIÓVÁLTÁS SZÜKSÉGESSÉGE MIATT MINDENKI KOMOLY TRANZAKCIÓS AKTIVITÁST VÁR A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN, AZAZ A HAZAI KÖZÉP- ÉS NAGYVÁLLALATI SZEKTORT.

A hazai tranzakciók helyzete

Emlékeztetőül, bár azt gyanítom, hogy a Cégérték olvasói biztosan fejből fújják már az adatot: a nagyjából 1000 magántulajdonú, hazai közép- és nagyvállalkozás tulajdonosainak átlag életkora idénre 67 év lett. Az MNB-től kezdve a kormányzaton át a banki és más piaci szereplők mind azt szajkózzák, hogy generációváltásnak kell történnie. Ez azonban nehezen jön létre akkor – ahogy azt a Budapest Bank nemrégiben publikált elemzése is bemutatta –, ha sok cégtulajdonos ezt családon belül akarja megtenni, de a generáció következő tagjai tapasztalataink szerint sokszor erre nem hajlandóak vagy nem képesek. Ekkor lenne triviális megoldás a társaság értékesítése, amivel a vállalkozás tulajdonlásának és vezetésének örömei és terhei is egy érdeklődő befektetőre kerülnek.

Milyen volt ebből a szempontból a tavalyi év? Az elmúlt hetekben nekiugrottunk és a lehető legrészletesebben kielemeztük a 2018-as év hazai tranzakcióit. Igyekeztünk a lehető legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért három szolgáltatónak, a Zephyrnek, a Thomspon Reutersnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. A duplikációk kiszűrése után kiderült: hazánkban 2018-ban nem százas nagyságrendű, hanem 276 tranzakció volt! Hát ez bizony nagy meglepetés, és kifejezetten kellemes hír; ezek szerint megélénkült volna a tranzakciós aktivitás Magyarországon?

De milyen típusúak is voltak ezek a tranzakciók? Mekkora része volt ezeknek olyan, ami a generációváltást támogatja? Sajnos – mint később részletesen is látszódni fog – kevés. Vegyük sorra a tavalyi tranzakciós kategóriákat.

  1. Külföldi tranzakciók hazai lába: 11 tranzakció. Számos, de nem túl sok olyan tranzakció történt, amikor egy nagy nemzetközi tranzakció keretében a helyi cég is elkelt; ezek tipikusan nem a helyi cégek által vezérelt tranzakciók voltak (például: a Teva Gyógyszergyár eladta a speciális nőgyógyászati gyógyszerportfólióját, vagy amikor az Energizer megvásárolta a Spectrum Brand globális szárazelem üzletágát).
  2. Kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés: 86 tranzakció. Jelentős kisebb tőkeemelési ügylet történt tavaly, ebből a HiVentures önmagában 50-nél több tranzakciót csinált; ezek a tranzakciók tipikusan startupokat, illetve kezdeti fázisban lévő, nagy növekedésű cégeket érintettek, nem pedig klasszikus, hagyományos iparági hazai közép- és nagyvállalatokat.
  3. Belső tranzakció: 21 tranzakció. Ezek olyan tranzakciók voltak, amikor tulajdonosok tranzakciók keretében szervezték át céghálózatukat (ide tartozónak tekintettük az Opus-Konzum Holding összeszervezésének tavalyi lépéssorozatát).
  4. Ingatlanpiaci tranzakció: 60 tranzakció. Ahogy várható volt az utóbbi idők nagy ingatlanpiaci mozgásaiból kiindulva, a tavalyi jelentősebb céges tranzakciók ötöde volt ingatlanpiaci tranzakció, ami kívül esik a cégutódlási kérdéseken.
  5. Tőkepiaci tranzakció: 9 tranzakció. Bár viszonylag alulfejlett a hazai tőkepiac, 9 alkalommal volt a 2018-as évben jelentősebb tőkepiaci tranzakció. Más kérdés, hogy ezeknek nagy része OTP-részvények jelentősebb csomagjának adásvételét, semmint igazi tranzakciókat jelentettek.
  6. Tranzakciók speciális iparágakban (energetika, pénzügyi szektor és média): 38 tranzakció. A 2018-as évben jelentős volt az aktivitás az energetika területén (22 tranzakció), a pénzügyi szektorban (9 tranzakció) és a média (7 tranzakció) területén. Ezeket a piacokat tipikusan speciális iparágaknak tekintik, ezekben nem jellemző a hazai közép- és nagyvállalati tulajdon.
  7. Hazai közép- és nagyvállalatokat érintő tranzakciók: 51 esetben (23 esetben hazai és 28 esetben külföldi vevővel). Szerintünk ez az a kör, ami igazából jelzi, hogy mekkora is volt az a tranzakciószám, ami valójában releváns a hazai tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatoknak generációváltás, illetve átöröklés szempontjából. A helyzet szerintünk két szempontból is érdekes, illetve komoly üzeneteket is hordoz magában a generációváltásra készülőknek:
    • Míg korábban a hazai tranzakciók voltak túlsúlyban, mostanra a nemzetközi indíttatású tranzakciók száma volt a nagyobb ebben a kategóriában. Ami örömteli, ugyanakkor elgondolkodtató abból a szempontból, hogy nemzetközi cégvásárlók tipikusan tulajdonostól független menedzsmenttel szeretnek céget vásárolni. Ez azonban a hazai cégek többségénél nem adottság. Tehát a hazai cégek többségénél annak lehetősége, hogy nemzetközi cég vásárolja meg őket, egyelőre korlátozott.
    • Az 1000 közép-és nagyvállalat, illetve a sok ezer kis- és középvállalat számosságának tükrében mind az 51 tranzakció, mind pedig a sokuk számára inkább releváns hazai tranzakció (azaz ahol a független menedzsment hiánya kevésbé fájó) 23-as darab-száma elképesztően alacsony. Azaz: a generáció-váltás tranzakciós oldalról még várat magára. Mi ebből a tanulság? Egyrészt az, hogy minden magyar vállalkozó, aki generációváltáson gondolkodik vagy azzal szembesül, és családon belül ezt nem tudja megoldani, azonnal el kell gondolkodnia a független felsővezető kinevezésén/kinevelésén. A másik pedig az, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a leginkább reális szcenárió a Management-By-In, azaz a menedzserek által vezetett és végrehajtott tranzakció. Ezek olyan ügyek, melyekben a Concorde MB Partners közvetítőként nagyon aktívan és egyre sikeresebben vesz részt az utóbbi években.

Külföldi kilépés

Elemzésünk kitért arra is, hogy magyar cégek milyen módon léptek ki külföldre. 2018-ban 37 olyan tranzakciót találtunk, melyben magyar cég jelent meg vevőként.

  1. Külföldi-külföldi tranzakció volt, de ahol magyar leányvállalat szerepelt vevőként, hét tranzakció.
  2. OTP hat tranzakció, szállás.hu három tranzakció, Duna House egy tranzakció, összesen tíz tranzakcióban nagy vagy nagyobb magyar cégek léptek ki külföldre.
  3. Öt ingatlanos tranzakció volt, öt kisebbségi tőkeemelés történt.
  4. Varga Zoltán befektetési alapja vásárolt Lengyelországban egy céget.
  5. Egy magyar cég vásárolt Ukrajnában, hat magyar magánszemély vásárolt céget Csehországban.

Voltak tehát tranzakciók, mely során hazai cégek léptek külföldre – de azért látszik, hogy ez az irány jóval kevésbé frekventált a hazai, belső iránynál. Jó hír, hogy mi magunk is egyre többet vagyunk ilyen folyamatokba bevonva, mely jel lehet arra, hogy lesz ezen a téren is fejlődés.