MIÓTA FOGLALKOZIK KÖZÉPPIACI IPO-KKAL LENGYELORSZÁGBAN?

TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDE FOGLALKOZOM TANÁCSADÁSSAL, AZONBAN A CMS TEVÉKENYSÉGE A LENGYEL TŐKEPIACON SOKKAL KORÁBBRA DATÁLÓDIK. NÉHÁNY KOLLÉGÁM, TÖBBEK KÖZÖTT A KORÁBBI PARTNER, ANDREW KOZOLOWSKI, VALAMINT LENGYELORSZÁG EGYIK LEGJOBB ÉS LEGKIEMELKEDŐBB TRANZAKCIÓS TANÁCSADÓ PARTNERE, DARIUSZ GRESZTA OTT VOLTAK A VARSÓI TŐZSDE ELSŐ NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁSA IDEJÉN, AMELY IDÉN ÜNNEPELI A 25-IK ÉVFORDULÓJÁT. NAGYON BÜSZKE VAGYOK A TÉNYRE, HOGY A CSAPATOM MINDIG IS OTT VOLT A VARSÓI TŐZSDE LEGJOBBJAI KÖZÖTT A SIKERES IPO-K TEKINTETÉBEN – HAT MID-MARKET CÉGET VEZETTÜNK TŐZSDÉRE 2015 ELEJE ÓTA.

Van tőzsdei bevezetési tapasztalata más közép-kelet-európai piacokról is?

Még csak néhány hónapja vezetem a közép-kelet-európai tőkepiaci tevékenységünket a CMS-nél és habár eddig még nem zártam IPO-t, néhány projekt, amelynek én is részese voltam rendelkezett régiós vonatkozással. Három a hat tavaly tőzsdére vezetett cégből (xtb, InPost, EnterAir) több országban is jelen van a közép-kelet-európai régióban.

Hogyan festett a mid-market IPO szektor Lengyelországban és a régióban a pénzügyi válság előtt és hogyan néz ki most?

A befektetők hozzáállása és szemlélete természetesen megváltozott, most már sokkal alaposabban megfontolják a befektetési döntéseiket, mint annak előtte. Korábban nem volt szokatlan, ha egy cég részvényeit, amelyek még nem voltak érettek egy IPO-ra (például vállalatirányítási okok miatt vagy éppen a belső források hiányából adódóan) a piac elnyelte, amely azonban később ahhoz vezetett, hogy a befektetők elvesztették az érdeklődésüket és idővel a pénzüket is az ilyen típusú társaságokkal szemben.

A kapcsolt kockázatok elsősorban a kis- és középvállalati kibocsátókat aggasztják a leginkább (mindig is nekik okozott ez nagyobb fejfájást mintsem a bule-chip cégeknek) és néhány ilyen piaci szereplő nem megfelelő viselkedése sajnos hatással van az egész szegmens megítélésére is. Ez az egész régióra igaz általános megfigyelés, de Lengyelországban a Varsói Tőzsde történelmileg erős központi helyzetéből adódóan különösen érzékelhető volt.

Melyek a főbb okai a lengyel középvállalati szereplők tőzsdére lépésének? Végül megtalálják a számításukat?

Sok oka van annak, hogy egy cég a nyilvános értékpapír kibocsátás mellett dönt, de talán a legfontosabbak, ha: (i) tőkére van szüksége a növekedéshez, (ii) a már meglévő részvényesek pénz kivétet (cash-out-ot) terveznek, (iii) likviditás és (iv) nyilvánosság. Részt venni több száz találkozón IPO jelöltekkel és azok részvényeseivel, elég körülményes ahhoz, hogy csak nyomós ok ellenében kezdjenek bele a folyamatba. A tőkepiacok támogatják a jó cégeket és nagyon kifizetődő tud lenni ez a szegmens, de ugyanakkor nagy igényeket is támaszt. Tanácsadóként a mi feladatunk az, hogy elmondjuk és megértessük a cégekkel a tőzsdére lépés árnyoldalait, legfőképpen az átláthatósági követelményeket. Mihelyst először csengetnek egy adott cégnek a tőzsdén, el kell fogadni a szigorú riportálási követelményeket és a befektetésekre vonatkozó irányelveket (investor relations’ policy). Néha a cégvezetés nem szereti, hogy ilyen szellemben kell működtetni a társaságot, hiszen ez sokban különbözik a megszokott családi vállalkozás vezetési stílusától. A nyilvános társaságoknak sokkal több részvényesről kell gondoskodniuk, beleértve egy különösen sokat megkövetelőt – a pénzügyi felügyelő bizottságot.

A közép- vagy a nagyméretű elsődleges részvénykibocsátások macerásabbak?

Habár tranzakciós érték alapján az ellenkezőjét várnánk, mégis általában a mid-market ügyletek a bonyolultabbak szemben a blue-chip típusúakkal. Ennek oka, hogy ezek a cégek jellemzően családi vagy egyéni vállalkozásként indulnak, ahol a napi szintű üzletkötések és a növekedés mindig fontosabb voltak, mint a vállalatirányítási elvek vagy a tőkepiaci elvárásoknak megfelelő belső struktúrák kiépítése. Ezen okokból kifolyólag az IPO-ra való felkészítés kicsivel több időt vesz igénybe, valamint a kisebb cégek a tőzsdére lépés után is több segítséget és tanácsadást igényelnek.

Mit tanulhatunk a mid-market tranzakciókból?

A legfőbb tanulság, hogy ezek a folyamatok rendkívül komplexek elsősorban azért, mert a vállalatok persze nem állnak le napi szintű működéssel ezen időszak alatt, sőt, többnyire a mid-market cégek nagyobb fejlődést is mutatnak, mint a blue-chip-ek. A cégvezetésnek és a részvényeseknek meg kell érteniük, hogy a tájékoztató elfogadási eljárás időszaka alatt (amely jellemzően 2–3 hónapot vesz igénybe) a cégeknek a megszokottak szerint kell tovább működniük, nem pedig folyamatosan újabb változásokat eszközölni a szervezeten belül. Ellenkező esetben ez negatívan hathat vissza az ütemtervre. Amit fontos megjegyezni, hogy a mid-market vállalatok nagyon lojálisak, így a tanácsadó szemszögéből abszolút megéri időt és energiát fektetni ezen ügyfélkapcsolatok ápolásába.

Milyen tanácsot adna egy magyar középvállalat tulajdonosának, aki fontolgatja, hogy kilép a Budapesti Értéktőzsdére?

Szubjektíven hangozhat, de a sikeres projekt kulcsa a megfelelő tanácsadó kiválasztásában rejlik, hiszen egy tapasztalt csapat képes hibátlanul végigvezetni a céget a reorganizációs időszakon és megtalálni a tranzakció legmegfelelőbb időzítését és struktúráját. Egy jó tanácsadó ugyanakkor mindig őszinte lesz az ügyfelével, ha úgy ítéli meg, hogy még korai a tőzsdére lépés. Minél hamarabb választják ki a tulajdonosok a tanácsadókat, annál egyszerűbben és jobban fog a projekt végigfutni. Mihelyst ez a döntés megszületett, a tanácsadók gondoskodnak minden szükségesről, így a vállalat vezetése visszatérhet a mindennapi ügyvitelhez.

Milyen tanácsot adna a Budapesti Értéktőzsde vezetésének, akik KKV szekció megnyitását tervezik?

Személyes tanácsom az lenne, hogy minél többet fektessenek a leendő kibocsátók oktatásába és a piac promóciózásába. Magyarország éppen beleesik a hatáskörömbe, mivel a CMS-nél én képviselem a közép-kelet-európai tőkepiacokat, így személyesen is érdekem, hogy a magyar tőkepiac minél jobban teljesítsen. Az Önök országa egyedülállóan képes felvenni a versenyt a Varsói Tőzsdével és egy kiemelkedő régiós platformmá válni. Az államigazgatásban meghozott eddigi jó döntések megerősítik, hogy a Budapesti Értéktőzsde fejlődése magasan rangsorolt a kormány prioritásai között. Nagyon szurkolok az Önök sikereiért.

2016. JANUÁR 1-JÉTŐL JELENTŐS, MONDHATNI MÉRFÖLDKÖVET JELENTŐ VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTEK BE A HAZAI SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSBAN. EGYRÉSZT A SZÁMVITELI TÖRVÉNY EGYES PARAGRAFUSAI IS JELENTŐSEN MÓDOSULTAK, MÁSRÉSZT A PARLAMENT 2015. NOVEMBER 29-ÉN ELFOGADTA A 2015. ÉVI CLXXVIII. SZÁMÚ TÖRVÉNYT „A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK EGYEDI BESZÁMOLÁSI CÉLOKRA TÖRTÉNŐ HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BEVEZETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ, VALAMINT EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL”, AMELLYEL LEHETŐVÉ TETTE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI ÉS BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (INTERNATIONAL FINANCIAL REPORTING STANDARDS, RÖVIDEN IFRS) SZERINT KÉSZÜLT BESZÁMOLÓK EGYEDI BESZÁMOLÁSI CÉLOKRA TÖRTÉNŐ MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSÁT.Tovább olvasom